
A vashiányos állapotban a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Két okból alakulhat ki: vagy az elégtelen bevitel, vagy a fokozott vasvesztés állhat a háttérben. Az elégtelen bevitel éhezés vagy rossz tápanyag-összetétel, egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű táplálékkal nem élők sem lesznek feltétlenül vashiányosak.
Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása mellett is kialakulhat vashiány, ugyanis a vasfelszívódást a bélrendszerből számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű vegyületek – amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban –, a gabonákban megtalálható fitánsavak, csakúgy, mint a szója és az olajos magvak.
Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói szintén gátolják a vas felszívódását, amelyet a cink, a réz, a B-vitaminok és a C-vitamin jelenléte ugyanakkor megkönnyít. Egyes felszívódási zavarok és anyagcsere-betegségek amiatt okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül be, valami miatt mégsem képes a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.

A vashiány tünetei:
A vashiánynak jól meghatározott tünetei vannak, melyek a vashiány mértékétől függnek. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. A látens (lappangó) vashiány általános tünetei közé tartoznak a bőr és nyálkahártyák eltérései, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő aphták megjelenése. A bőrszín fakó, sápadt. A szájzug gyakran kiszárad és kireped, fájdalmas sebeket hozva ezzel létre. Mindezen tünetek mellé pszichés jelenségek is társulhatnak, főként indokolatlan fáradékonyság, a koncentrálóképesség csökkenése. Gyakori a fejfájás is. Manifeszt, vagyis klinikailag igazolható vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden tünetével.
