rss
  • Csipkebogyó - gyógynövény

  • Share on Tumblr

    Csipkebogyó - gyógynövényA csipkebogyó nagy hagyományokra tekint vissza a tradicionális orvoslásban. Erős antioxidáns hatásának köszönhetően védi egész immunrendszerünket. A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli. Bár a csipkebogyóban igen sok A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található, legfontosabb hatóanyaga mégis a természetes C-vitamin, mely részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben.

    Mindezek mellett a csipkebogyó segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. Javítja a vér koleszterinszintjét, szabályozza a vérnyomást, valamint elősegíti az emésztést. Jó hatással van a szív egészségére, illetve az általános egészségi állapotra. Tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk.

    A csipkebogyót gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy lekvár készítésére is használhatjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, rendszeres fogyasztásukkal nagyban növelni tudjuk a szervezet ellenállóképességét. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére is.


    A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50°C körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat, ezért csipkebogyó fogyasztásakor is legyünk óvatosak. Csipkebogyó tea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, majd vágjuk félbe, távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet, és áztassuk meleg, de nem forró vízbe, amíg szép barnás színe nem lesz. A csipkebogyó tea serkenti az epeműködést, ezért jó a májbántalmak ellen és kiváló vizelethajtó is.

    Magjából csipkebogyóolajat is készítenek, ami segíti a sebek gyógyulását, de napégés ellen is kiváló gyógyír, akárcsak a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését is.

    A csipkebogyó hosszabb ideig történő tárolására a legegyszerűbb megoldás, ha húsdarálón megőröljük, és az így nyert törmeléket hirtelen megszárítjuk. Ezzel C-vitamin-tartalmát is megőrizhetjük a téli időszakra.

    Forrás: www.hazipatika.com


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A diófélék jótékony hatása

    A diófélék jótékony hatásaNaponta egy kis maréknyi dióféleség elfogyasztása csökkentheti a legsúlyosabb, életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát és egyúttal enyhíti ezek lefolyását. A dióféleségek - köztük a mogyorófélék és a mandula - rendszeres fogyasztásának jótékony hatása leghatározottabban a légzőszervi megbetegedések, a cukorbetegség, valamint a neuro-degenerativ kórképek, mint például az Alzheimer-kór, illetve a Parkinson-kór előfordulásának csökkenésében mutatkozik meg, de hozzájárul a keringési rendszert érintő rendellenességek, valamint a daganatos betegségek létrejöttének megakadályozásához is.

  • A BPA-expozíció átprogramozza az emlõ génjeit...

    Ha a magzatot születése elõtt BPA (biszfenol-A) vagy dietilsztilbesztrol (DES) hatás érte, a géneket maradandóan átprogramozta az expozíció.: megnövekedett a mellrák kockázata.

  • Félórányi plusz alvás fittebbé teszi a diákokat

    Mindössze félórányi plusz alvás fittebbé teszi a diákokat a tanítási napra - derült ki egy amerikai tanulmányból.

  • Olcsó gyorstesztet dolgoztak ki a HPV jelenlétének megállapítására

    A fejlõdõ országok számára dolgoztak ki olcsó gyorstesztet a humán papillómavírus (HPV) jelenlétének megállapítására. Ez segíthet a méhnyakrák korai felismerésében például a kelet-kínai falvakban, ahol az erõforrások szerényen állnak rendelkezésre.

    A „careHPV” elnevezésû gyorsteszt a HPV 14, nagy kockázatú típusának azonosítására alkalmas, körülbelül két és fél óra alatt, akár folyóvíz nélkül is. A tesztet minimális betanítás után bárki képes elvégezni – írják kanadai kutatók a The Lancet Oncology címû orvosi szaklapban megjelent beszámolóban.

  • Az ásítás nem csak a fáradtság és az unalom jele

    Az ásítás nem csak a fáradtság és az unalom jeleAz ásítás nem feltétlenül az unalom vagy a fáradtság jele. Néha az agy hőmérsékletének szabályozása érdekében van rá szükség. Amerikai kutatók felfedezték, hogy az ásítás gyakorisága évszakos változást mutat. Nyáron, amikor a külső hőmérséklet megegyezik az emberi testhőmérséklettel vagy magasabb annál, ritkábban ásítozunk, a meleg levegő belélegzése ugyanis nem hűtené az agyat. Télen ezzel szemben megéri ásítani, az állkapocs megmozgatása fokozza az agy vérellátását, így a hőmérsékletét is könnyebb szabályozni.

  • Évente 1 százalékban megújul az emberi szív

    London - Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elõ új szívsejteket - közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában.

  • A nem tervezett terhességek száma elérte az évi 80 milliót a világon

    Összességében csökkent a terhességmegszakítások száma az utóbbi években, de még így is magas a nem tervezett terhességek és az ebbõl következõ abortuszok száma.

    A Fogamzásgátlás Világnapján szexuális egészségüggyel foglalkozó magyar és nemzetközi szakemberek hívják fel a figyelmet, hogy a nem tervezett terhesség és az ezt követõ abortusz milyen súlyos problémát jelent világszerte.

  • Ingyenessé kellene tenni a maláriavizsgálatokat és -kezeléseket

    Ingyenessé kell tenni a maláriavizsgálatokat és -kezeléseket, mert ez jelentõsen megnövelné az évente egymillió halálos áldozatot követelõ megbetegedés ellen kezelést igénylõk számát - állította egy nemzetközi orvoscsoport.

    Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) képviselõi több százezer, Csádban, Sierra Leonében és Maliban kezelt maláriás eset tapasztalatából kiindulva fogalmazták meg ajánlásaikat, amelyeket Johannesburgban tartott sajtóértekezletükön ismertettek.

  • Kilenckilós tumort távolítottak el egy nõ testébõl Nicaraguában

    Managua - Kilenckilogrammos tumort távolítottak el az orvosok egy nõ testébõl Nicaraguában. A daganatot már tíz éve felfedezték a 33 éves nõ gyomrában, ám a beteg az operációtól való félelme miatt mindeddig elutasította a mûtéti beavatkozást.

  • A szén-dioxid magas szintje magyarázhatja a halálközeli élményeket

    A halálközeli élmények, így a fényvillanások, a béke és öröm érzete, az isteni találkozások talán egyszerûen a vérben megnövekedett szén-dioxid koncentrációval magyarázhatók - vélik szlovén kutatók.

  • A nikotinfüggõség elleni küzdelem új felfedezése

    Francia kutatók meghatározták egy olyan bakteriális fehérjeanyag térbeli atomstruktúráját, amely közel áll annak a receptornak a felépítéséhez, amelyen keresztül a nikotin kifejti a hatását az agyban.

    Ez a kutatás hozzájárulhat a nikotinfüggõség elleni küzdelem új útjainak feltárásához. A nikotinreceptor e megfelelõje, amelyet egy baktériumban fedeztek fel, "egy olyan közös õstõl ered, amely 1-3 milliárd éve létezett" - közölte Pierre-Jean Corringer, a CNRS francia tudományos központ kutatója.

  • Ausztrál kutatás: az idõsebb nõknek ötször többe kerülhet a lombikbébiprogram

    Az idõsebb nõknek akár ötször többe kerülhet, mire mesterséges megtermékenyítéssel gyermekük születik - állapította meg egy ausztrál tanulmány.

  • Új, BT1 nevû drogteszt - akár szülõknek és tanároknak is

    A drogtesztek mindig is bonyolultak voltak, vér- vagy vizeletmintát igényeltek, amely egy út menti ellenõrzés során például nem túl kényelmes dolog. Egy új drogteszt azonban mindezt megváltoztathatja.

    A londoni székhelyû Trimega Diagnostics olyan, kulcstartó alakú tesztet fejlesztett, mellyel könnyen kimutatható, ha valaki átlépte a legális alkoholszintet, vagy drogokat használt. A cég munkatársai szerint a BT1 nevû teszt egyszerû és felhasználóbarát eszköz, amelyet bárki használhat szülõktõl és tanároktól kezdve a munkáltatókon át a rendõrségig.

  • Segít a Parkinson-kórban az agystimulátor, de kockázatos

    Washington - A agyba ültetett elektródákkal történõ stimuláció drámaian javítja a Parkinson-kórban szenvedõk olyan tüneteit, mint a remegés és a mozgás lelassulása, így a gyógyíthatatlan betegséggel élõ sok ember számára reményt jelent - állítják amerikai kutatók.

    Az eszközzel történõ hat hónapnyi agyi stimuláció jobb életminõséget eredményezett a megmûtött pácienseknek, akiknek motoros funkciói átlagosan napi négy és fél órával tovább mûködtek jól. A beültetett eszköz azonban kockázatot is hordoz - teszik hozzá a kutatók.