Egészséges csecsemõ született az elsõ beültetett petefészekbõl

Egy 39 éves nõ természetes megtermékenyítéssel fogant meg, miután egy korábbi, gyógyászati céllal elvégzett mûtét során egypetéjû ikertestvére petefészkét kapta meg.

Hasonló, mesterséges úton elõsegített fogantatásra már korábban is volt példa, de ezekben az esetekben az anyák szervezetébe csak az idegen petefészek szövetének kisebb darabjait ültették be. A német származású Susanne Butscher még tizenöt éves korában vált terméketlenné, testvére petefészkét pedig azért ültették be a szervezetébe, hogy enyhítsék a túl korai menopauzával járó kellemetlen tüneteit és visszaállítsák a korábbi, rendes menstruációs ciklusokat. Az eredeti mûtétnek tehát nem annak kipróbálása volt a célja, hogy a beültetett petefészekben is kihordható-e egy csecsemõ, az asszony pedig nem is tervezte tudatosan, hogy végül gyermeket fog szülni.

A petefészek kilökõdésének minimális volt a veszélye, ugyanis olyan mikrosebészeti eljárást alkalmaztak, amelynek során a beültetett szervet sikerült a szervezet keringési rendszeréhez kapcsolni, és az is megoldható volt, hogy az új petefészek pontosan illeszkedjen a petevezetékhez. Mindez lehetõvé tette, hogy a termelõdõ petesejtek az új szervbõl probléma nélkül, a megtermékenyítésre alkalmas állapotban jussanak le a méhbe.

Egy angol nõgyógyász szakember a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a sebészeti eljárás fõleg azokban az esetekben lenne használható, amikor egy nõ rákellenes kezelésen fog átesni, termékenységét azonban késõbb is szeretné megõrizni. A saját petefészket ekkor eltávolítanák, lefagyasztva tárolnák, majd egy késõbbi idõpontban ültetnék vissza. Egyelõre nem arról van tehát szó, hogy a módszerrel a termékenység idejét hosszabbítanák meg olyan hölgyeknél, akik csak idõsebb korukban szeretnének gyermeket vállalni.

Bár a mûtétet vezetõ orvos már ezt a lehetõséget is felvetette, a British Fertility Society képviselõje szintén úgy nyilatkozott, hogy társaságuk csak azokban az esetekben támogatja a rutinszerûen végzett petefészek-beültetést, amikor a termékenységet hosszabb idõn keresztül végzett sugár- vagy kemoterápiás kezelések fenyegetik.

Az operációt Dr. Sherman Silber (Infertility Centre of St. Louis, Missouri) orvoscsoportja végezte, az eredményt pedig a reproduktív gyógyászat amerikai társaságának most zajló, San Francisco-i konferenciáján jelentették be.