rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Sok nõ hal meg szélütésben

    A magas vérnyomás folytatása lehet agyi katasztrófa, ami ritkábban járna olyan súlyos következményekkel, mint az ma gyakran tapasztalható, ha az emberek ismernék a szélütés kezdõdõ tüneteit. Az Amerikai Szív Szövetség ezzel foglalkozó folyóirata, a Stroke az Egyesült Államokban elszomorító eredményû vizsgálatok adatait ismertette.

    A közelmúltban a leggyakoribb szívritmus-zavarban szenvedõ nõket kérdezték meg betegségükrõl és arról, hogy ennek mi a legnagyobb veszélye.

  • Leírták a HIV-fertõzésben kulcsfontosságú fehérje térszerkezetét

    Brit és amerikai kutatóknak 20 év munkájával sikerült megállapítaniuk a HIV-vírussal való fertõzõdés során alapvetõen fontos fehérje térszerkezetét, ami várhatóan a gyógyszerkutatást is felgyorsítja.

    A londoni Imperial College és az amerikai Harvard Egyetem kutatói Peter Cherepanov vezetésével több mint 40 ezer próbálkozás után sikeresen növesztettek olyan kristályt, amely lehetõvé tette számukra az integráz elnevezésû fehérje szerkezetének vizsgálatát.

  • A hollywoodi mosoly titka

    Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • Az anya-gyerek kapocs szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában?

    Az anya és gyermeke közti genetikai kapocs olyan agyi mûködési zavarokat eredményezhet, amelyek késõbb komoly szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában - közölték amerikai tudósok.

    "Az eredményeink bizonyítják, hogy az agy metabolizmusában, a születéstõl fennálló öröklött zavarok elõsegíthetik az Alzheimer kialakulását - nyilatkozta a New Yorki Langone Központ munkatársa. Korábbi kutatások bebizonyították, hogy ha valamelyik szülõ Alzheimer-kórban szenvedett, az a gyermek megbetegedésének esélyeit is 4-10-szeresére növelheti."

  • Egy férfi DNS-hiba játszhat szerepet a transzszexualitás kialakulásában?

    Egy transzszexuálisokon végzett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat során ausztráliai kutatók olyan DNS-változatra bukkantak, amely befolyásolja a nemváltoztatási hajlamot.

    A Prince Henry Institute és a melbourne-i Gender Dysphoria Clinic kutatói 112, férfiból nõvé változtatott transzszexuálist tanulmányoztak a Los Angeles-i California Egyetem közremûködésével. Megállapították, hogy ezeknél a személyeknél nagyobb az esélye annak, hogy olyan génnel rendelkezzenek, amely az agy "elnõiesedésére" vezet a fejlõdés elsõ szakaszában.

  • Számítógép okozta egészségügyi problémák

    Számítógép okozta egészségügyi problémákHa valaki órákon át mereven nézi a számítógép monitorát a szem izmainak görcsös megfeszülését idézi elő. A szemizmok felelősek a szemek megfelelő beállításáért a tökéletes látáshoz. A szemüregben helyezkednek el, a szemgolyóra kívülről tapadva. Ez a fájdalom pihenésre szűnik. A számítógép előtti ülés a nyak rendellenes, merev tartásával jár, ami a nyakizmok görcsét idézi elő, tarkótáji, fejtetőtáji fejfájást okozva, ami igen erős is lehet, szédülés, hányinger kísérheti. Érdemes félóránként néhány percre eltekinteni a monitorról.

  • Gének hálózata nehezíti a rák legyõzését

    Washington - Az egyik legnehezebben kezelhetõ tumor, a hasnyálmirigyrák és egy agresszív agydaganat, a glioblasztóma génváltozatait térképezték fel amerikai kutatócsoportok. Az amerikai Science és a brit Nature tudományos folyóiratok eheti számában megjelent tanulmányok mérföldkövet jelenthetnek a rákkutatásban.

    A tudósok a genetikai változások egész hálózatát találták a folyamat mögött, amely során egy normál sejt a hasnyálmirigyben vagy az agyban rákos sejtté alakul.

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

    A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • A hormonpótlás növelheti az asztma kockázatát

    A kizárólag ösztrogénalapú hormonpótlás növelheti az asztma kialakulásának kockázatát a menopauza után - közölték hétfõn francia és mexikói kutatók. Egy 12 éven át tartó tanulmányban 58 ezer nõ egészségét követték nyomon Franciaországban, a vizsgálat összefüggést talált egyes nõi nemi hormonok és az asztma között.

    A kutatást végzõ francia és mexikói szakemberek úgy találták, hogy a hormonpótlást nem kapott nõkhöz képest azoknál, akik alkalmazták ezt a kezelést, 21 százalékkal nagyobb eséllyel fejlõdött ki asztma.

  • Illóolajokkal a stressz ellen

    Illóolajokkal a stressz ellenSokan még otthon sem tudnak lazítani, fejük továbbra is a munkahelyi gondoktól zakatol, az aggodalmak álmatlan éjszakákat, állandó ingerültséget, szorongást okoznak. Napjainkban egyre többen keresnek különböző módszereket, amelyekkel ez a nyomás csökkenthető. Az aromaterápia igen hatékony módja az ellazulásnak. A hosszú távú stressz hatásai ma már ismertek: az eleinte csekély fizikai kellemetlenségek az évek során súlyos betegségekké válhatnak, közülük az orvostudomány egyre többet hoz összefüggésbe a stresszel.