rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatban

  • Tévhitek a reggelivel kapcsolatbanA reggeli étkezést sajnos rendszeresen elhanyagoljuk. Reggelente - jobb esetben - csupán valami gyors harapnivaló után nézünk egy pohár tea vagy kávé mellé, hogy a kínzó éhségérzetet egy ideig megszüntessük. Akik pedig fogyókúráznak, még inkább igyekeznek kerülni a reggelit, az első étkezés időpontját minél későbbre szeretnék tolni. Ezzel azonban nem érik el a céljukat. Reggelizni mindenki számára ajánlott, és kellene is. Nem árt tehát néhány tévhitet eloszlatni a reggelizés körül.

    Nem érzem magam éhesnek reggel, ezért nincs is szükségem rá, hogy reggelizzek – tévhit

    Éjszaka az emésztés és a bélmozgás lelassul, nem történik tápanyagfelszívás sem a gyomorból, sem a belekből. A kora reggeli órákban, ébredést követően kell egy kis idő (van, akinél pár perc is elegendő, és van, akinél 1-2 óra is eltelhet, amíg éhséget érez), mire az emésztés is beindul, ez nem mindenkinél működik egyformán. Ez az oka annak, hogy eltérő időben kívánjuk meg az ételt reggel. Ennek ellenére a szervezet előbb-utóbb megérzi a táplálék hiányát, és jeleket küld számunkra, hogy nézzünk némi harapnivaló után, ha nem szeretnénk korgó hangokat hallani a hasunk irányából. A reggeli energiabevitel hiányából adódóan kisebb lesz a teljesítőképességünk, nem tudunk megfelelően koncentrálni, esetleg émelygés is kerülgethet minket. Tehát ha kora reggel nem is vagyunk még éhesek, akkor is ajánlott pár falatot enni, hogy jól induljon a nap.

    Fogyókúrázom, és a reggeliről könnyen le tudok mondani, így kevesebbet fog mutatni a mérleg – tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy ha fogyókúra idején kihagyjuk a reggeli étkezést, akkor korábban fogunk ebédelni, és az intenzívebb éhségérzet miatt nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk el, mint ha reggeliztünk volna (ez egyfajta kompenzálás). A nagyobb mennyiségű étellel pedig természetesen nagyobb az energiabevitel is, ami fogyókúra esetén nem célravezető. Ha tehát a diétázás során nem hagyjuk ki a könnyű reggelit, akkor ebédre kevesebbel is beérjük, és a fogyáshoz szükséges energiamennyiség egyenletesen eloszlatva nem fog testtömeg-növekedést okozni.

    Hiába reggelizek, utána hamar éhes leszek – módosítsunk a reggelinek szánt ételeken

    Nem mindegy, mit reggelizünk. Az egészséges ételek reggel összetett szénhidrátban gazdagok, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér, vagy pékáruk, amelyekből szendvicseket készíthetünk. Zabpehelyből például igazán tápanyagban gazdag ételt varázsolhatunk, ha tejjel, joghurttal vagy túróval elkeverjük. A zabpelyhes reggelit fahéjjal, kakaóporral, magvak és gyümölcsök hozzáadásával gazdagíthatjuk, ízletesebbé tehetjük. A szendvicsből ne maradjon ki a sovány felvágott, a zöldség, a saláta. A hagyományos lisztből készült fehér kenyér, kifli, zsömle, édes és sós pékáruk, cukros tea elfogyasztása után hamarabb érezhetjük magunkat éhesnek, ennek a vércukorszint emelkedése, majd hirtelen leesése az oka. Az összetett szénhidrátoknak köszönhetően - mivel azok emésztése több időt igényel - kivédhető a vércukorszint ingadozása, hiszen fokozatos és egyenletes lesz az emelkedés, majd a csökkenés.


    Csak azért reggelizek, hogy elmúljon az éhségem - tévhit

    Kutatások bizonyítják, hogy a rostokban és alacsony glikémiás indexű ételekben gazdag reggeli nem csupán arra szolgál, hogy ne legyünk tovább éhesek, hanem arra is, hogy energikusabban induljon a nap. Bizonyított, hogy a reggelizés fokozza a koncentráló- és emlékezőképességet, javítja a szellemi frissességet, ennek eredményeképpen pedig csökken a reakcióidő (ami például a reggeli csúcsforgalomban is fontos lehet), egyszóval mind a tanulásban, mind a munkahelyen aktívabban kezdhetjük a napot.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szívrohamok harmadát a helytelen étrend okozza

    Washington - A zsírban sült ételekben, sós falatkákban és húsban gazdag étrend a szívinfarktusok mintegy 35 százalékára ad magyarázatot - közölték vizsgálataik alapján kanadai kutatók.

    Ötvenkét országból 16 ezer pácienst, köztük 5700, elsõ szívinfarktusán éppen átesett embert kérdezett ki étkezési szokásairól Salim Yusuf, az ontariói McMaster Egyetem munkatársa csoportjával. Az 1999 februárja és 2003 márciusa között zajlott vizsgálat során vérmintákat is vettek a résztvevõktõl.

  • A fogamzásgátló szerek jótékony hatásai

    A folyamatosan szedett fogamzásgátló tabletták hatékonyabbnak bizonyulnak a standard 28 napos születésszabályozó szereknél a petefészek mûködés gátlásában a kutatások szerint. A folyamatosan szedett tabletták emellett javítják a magatartászavarokat és a fájdalmat.

    A fogamzásgátlók folyamatos szedése hatékony lehet számos betegség kezelésében, ahol a petefészek folyamatos gátlása szükséges, például a pattanások, a hirsutizmus, a premenstruális szindróma, az endometriosis és a policisztás ovárium szindróma.

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • Új, hatékonyabb módszer a szalmonellát okozó baktériumtörzsek ellen

    A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.

    A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.

  • Áram alatt jobban számolunk

    Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedõkön. Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelõ agyterületeket ingerelték, javultak az illetõ matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott.

    Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban.

  • Sugárkezelés helyett gyógyszerrel az idõsebb mellrákos betegeknél

    Sugárkezelés helyett gyógyszer is hatásos lehet az idõsebb mellrákos betegeknél; tudósok szerint a gyógyszerek segítségével meg lehet akadályozni, hogy visszatérjenek a daganatok.

    Az erre utaló kutatási eredményekrõl az amerikai onkológiai társaság jövõ hónapban esedékes tanácskozásán közölnek részleteket. Az elképzelések szerint a sugárkezelés mellõzése mind a nõket, mind pedig az orvosokat sok kellemetlenségtõl kímélné meg, nem beszélve a kezelés költségeinek megspórolásáról.

  • A hagyma jótékony hatásai

    A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

  • Gyerekek - felnõtt kórban

    Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.

    Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • C-vitamin tablettától rosszul látnak a nõk?

    Állatkísérletes megfigyelések arra utaltak, hogy a nagy adagban szedett C-vitamin fokozza a szürkehályog kialakulását, de a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a korosodó hölgyek szemére is vonatkozik. Svéd kutatók adatait az American Journal of Clinical Nutrition közölte. A C-vitamin egyik legnépszerûbb táplálékkiegészítõ, melynek folyamatos szedését szinte minden kóros állapot gyógyítására ajánlanak. Az utóbbi években viszont több nagy vizsgálat arra utalt, hogy ez legfeljebb akkor igaz, ha valamilyen, súlyos betegség miatt valakinek C-vitamin hiánya van.

  • A cukorbetegség szûrõvizsgálatát 45 eves korban célszerû elkezdeni

    Súlyos, de Korai tünetekkel sokszor tartózkodás mellett Járó betegségek szûrõvizsgálati programjának elindítását gyakran Nehéz eldönteni. Amerikai kutatók a cukorbaj költséghatékony szûrésének megszervezésére matematikai modellt dolgoztak ki. A múlt században a morbus hungaricus tüdõvészt, azaz english betegség neven is emlegették. A közegészségügyi szakemberek példamutató tüdõgyógyintézeti hálózatot hoztak létre, kötelezõvé tették az évenkénti tüdõszûrést, a Nemzetközi Geofizikai Év tuberkulózist sikerült visszaszorítani.

  • Egyre több fiúnál és férfinál alakul ki táplálkozási zavar, anorexia

    Az elhízási járvány tehetõ felelõssé azért, hogy egyre több fiúnál és férfinál alakul ki anorexia. Egyre több tinit gúnyolnak a túlsúlyáért, és az egészséges táplálkozásról szóló tájékoztatók is összezavarják õket - állítják a táplálkozási zavarokkal foglalkozó szakemberek.

    Több mint 7 millió ausztrál túlsúlyos vagy elhízott, de egy táplálkozási zavarral foglalkozó alapítvány naponta több telefonhívást is kap olyan fiúk családtagjaitól és barátaitól, akik éheztetik magukat, vagy evési rohamaikat követõen az önhánytatáshoz folyamodnak.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Környezetünk illata nagyban befolyásolja álmainkat

    Az álmok érzelmi színezetét befolyásolja a szoba vagy a környezet illata is - állapította meg egy német kísérlet. Boris Stuck, a mannheimi egyetem professzora tizenöt önként jelentkezõ nõ álmát vizsgálta.

    A nõk egy olyan szobában aludtak, amelyben rózsaillat terjengett. Az álom gyors szemmozgásos (R.E.M.) szakasza után felébresztett kísérleti alanyok kellemes álmokról számoltak be. Az orvos a kísérletet megismételte romlott tojás szagával is, ám ez kellemetlen, nyugtalan álmokat szült.