rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

  • A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.

    A stresszhormonnak is nevezett szteroid hormon, a kortizol mennyiségét általában vérben, vizeletben vagy nyálban mérik, ezek a mérések azonban csak az adott pillanatban meglévõ stressz szintjét mutatják meg.

    A kutatók a vizsgálat során 56, szívrohamon átesett, valamint 56, más okból kórházba került férfi 3-3 centiméteres hajszálmintáját elemezték. A hajszál nagyobb kortizol tartalma arra utalt, hogy a megelõzõ három hónapban magasabb volt a szívrohamon átesett páciensek stressz-szintje, mint a kontrollcsoporté.

    A két csoport nem különbözött jelentõsen egymástól a meglévõ diabétesz, magas vérnyomás, dohányzás vagy a koronáriás betegségekre vonatkozó családi elõtörténet alapján, noha a szívrohamot elszenvedetteknek némileg magasabb volt a koleszterinszintjük. Minden tényezõt figyelembe véve a haj kortizolszintje bizonyult a szívroham legerõsebb elõrejelzõjének.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!

    Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát - Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult. 1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.

  • A több jó koleszterin nem biztos, hogy mindig jó az egészségnek

    Az érelmeszesedés kifejlõdése ellen a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét igyekeznek az orvosok gyógyszerekkel csökkenteni, ám még nincs hatásos készítmény a "hasznos" HDL koleszterin mennyiségének növelésére. A gond az, hogy vannak emberek, akiknek a "hasznos" koleszterin sem igazán jó - derült ki az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology szakfolyóirat májusi számában megjelent tanulmányból. A koszorúerek szûkülete úgy indul, hogy zsíros anyag rakódik le a belsõ érfalon. A zsíros párnácskák fokozatosan nõnek, mind jobban beszûkítik az eret és gátolják a véráramlást.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • Szívrohamot okozhat a focimeccs nézése

    Ha a szurkoló kedvenc csapatának fontos mérkõzését figyeli, akár a helyszínen, akár a tévé képernyõjén keresztül, lényegesen nagyobb esélye van arra, hogy szívinfarktust kapjon, mint ha békésen horgászva a vízparton ülne. Német kutatók korábban már közölt vizsgálatának folytatása az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának folyóiratában jelent meg. A nagyfokú izgalom, a fokozott stressz olyan lelkiállapotot teremthet, hogy olyanok esetében, akiknek egyébként is nagy esélye volna a szívrohamra, a focimeccs eseményeinek követése ugrásszerûen növeli annak kockázatát, hogy az infarktus azokban az órákban következik be, amikor a pályán pattog a labda.

  • A sok kávéfogyasztás negatív irányban hathat a nõk mellméretére?

    Svéd kutatók szerint napi három csésze kávé elfogyasztása negatív irányban hathat a nõk mellméretére. Ez valószínûleg több nõnek bánat, mint öröm, õket azonban vigasztalhatja az a tény, hogy a koffein csökkenheti a mellrák rizikóját.

    Közel háromszáz nõ esetében vizsgálták a svédországi Lund Egyetem kutatói a mellméret és a kávéfogyasztás összefüggését. Az eredmények szerint naponta három csésze kávé elfogyasztása már elég lehet ahhoz, hogy a mell zsugorodásnak induljon, a hatás pedig minden egyes további csésze itallal nõ.

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • Lassabban alakul ki a cukorbetegség, mint gondolták

    Az inzulintermelés még évtizedekkel az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása után is megmaradhat, derítette ki egy új kutatás.

    Az eredmények is bizonyítják, hogy a betegség jelentkezése után hosszabb idõ áll rendelkezésre a kezeléshez, mint eddig hitték. "Korábban úgy tartották, hogy a béta sejtek teljes mértékben leállnak az 1-es típusú diabétesz elõrehaladott formájában. Kutatásunk azonban azt igazolta, hogy a hasnyálmirigy egy bizonyos mértékben még évtizedekig mûködik” – mondta a kutatás vezetõje, Denise Faustman.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Régi szívgyógyszerbõl új rákgyógyszer

    Budapest - Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkisérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte.

    A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • Házi praktikák fogfehérítésre

    Házi praktikák fogfehérítésreEldönthetjük, hogy szakemberhez fordulunk vagy megpróbálkozhatunk a pénztárca kímélőbb otthoni praktikákkal. Szerencsére manapság már számtalan eszköz közül válogathatunk a fehér mosoly elérése érdekében. Ha a szakember mellett döntünk, első lépésként fel kell keresnünk egy fogorvosi rendelőt. Ahol a fogak ellenőrzése, a szuvas fogak ellátása és a fogkő eltávolítása után, felmérik, hogy milyen jellegű az elszíneződés és mi okozhatja azt. Az elszíneződés lehet belső és külső jellegű egyaránt. A házi módszerekkel a célunkat lassabban érjük el.