rss
  • Pocak és szellemi leépülés

  • Oakland - A hasi elhízás kifejezetten hajlamosít a szívroham és a cukorbetegség megjelenésére, de egy új vizsgálat szerint évtizedek alatt a gondolkodó képesség romlásában is szerepet játszik. A tanulmány eredményeit az ideggyógyászat vezetõ folyóirata, a Neurology közölte.

    Amerikai és svéd kutatók Rachel A. Whitmer vezetésével arra voltak kíváncsiak, hogy a hasüregben fölhalmozódó zsír befolyásolja-e a korosodók szellemi frissességének megmaradását.

    A hasüregben lévõ zsírsejtek az anyagcsere szempontjából rosszabb indulatúak, mint a bõr alatt elhelyezkedõ zsírpárnák. A hasi elhízás esetén az infarktus vagy a szélütés okozta halálozás lényegesen magasabb, mint az általánosan kövér emberek között. Eddig azonban nem voltak adatok arra, hogy a központi elhízás befolyásolja-e korosodás közben a szellemi képességeket.

    Egy amerikai egészségügyi központ csaknem hétezer gondozottjának 1964 és 1973 között megmérték a haskörfogatát is. Ezeket az embereket 36 év múlva ismét megvizsgálták, a vizsgálat része volt a szellemi leépülés mérése is. A vizsgálati személyek életkora ekkor 73-87 év volt.

    A szellemileg leépülõ idõs emberek aránya 16 százalékot ért el a csoportban. Egyértelmûen kiderült, hogy a karcsúságukat megõrzõkhöz képest a hasi elhízás tüneteit mutató kövér emberek csaknem négyszer gyakrabban lettek a kognitív képességvesztés áldozatai. Ez azonban független az ugyancsak gyakoribb érbetegségek vagy a cukorbaj következményeitõl.

    A kutatók fölhívják a figyelmet arra, hogy ez a kedvezõtlen szellemi romlás azoknál is megfigyelhetõ, akiknek a testsúlya, testtömegindexe nem volt lényegesen magas, csak a hasüregben jelent meg zsírlerakódás. Ez azt jelenti, hogy a hasüregi zsír valóban sokkal több bajt okoz, mint az alakunkat kívülrõl gömbölyítõ zsírszövet.

    Ezért célszerû rendszeresen ráállni a mérlegre, de talán még jobb gyakran elõvenni a mérõszalagot, hogy haskörfogatunkat ellenõrizzük. Ez igen érzékenyen jelzi, hogyan alakul a hasi zsírfelhalmozódás, az pedig mutatja a szív- és érrendszeri kockázatot, az agyi katasztrófák veszélyét. A fölös kilóktól pedig idõben meg kell szabadulni.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elbutít a sütkérezés

    Elbutít a sütkérezés - erre a következtetésre jutott Siegfried Lehr, az erlingeni egyetem kutatója. Nem sajnálta rá az energiát, hogy kiderítse: háromhetes semmittevés 20 ponttal csökkenti az intelligenciahányadosunkat.

    Nem segít az sem, ha a napozáshoz könyvet viszünk a partra, hiszen úgyis elbóbiskolunk rajta.

    Az aggódó lélekbúvár ezért azt javasolja, legalább sakkot vagy bridzskészletet csomagoljunk az utazáshoz, és néha tornáztassuk meg lustuló agysejtjeinket!

  • A rendszeres testmozgás az agynak is jó

    A rendszeres fizikai terhelése fokozza az agyi vérellátását és gyorsítja a gondolkodást is - az érdekes majomkísérlet eredményeit a Neuroscience közölte.

    Már korábban is voltak adatok, melyek arra utaltak, hogy állatok megfelelõen adagolt munkája növeli agyuk teljesítményét, de az nem volt világos, hogy a patkánykísérletek eredményeit mennyire lehet emberre is átvinni. A Pittsburgh Orvostudományi Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy majmok ilyen irányú tanulmányozása közelebb vihet az emberekre vonatkozó ismeretekhez.

  • A könnyû stressz akár évekkel is meghosszabbíthatja az életet?

    Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.

    Károsodhat a szív, a gyomor, de voltaképp valamennyi szervi problémának alapja lehet. A legújabb kísérletek azonban rámutattak: a könnyû stressz akár évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

    A rövid stresszfázisok egyes szakértõk véleménye szerint áldásosak az egészség szempontjából.

  • Terjed a Pilátus-szindróma

    A kézmosás fontosságát igazolja, hogy néhány óra alatt 500-1000 baktérium is megtelepedhet az ember kezén, ujjain.

    Néhány kanadai gyermekintézményben például elég volt akkurátusabban kezet mosatni a gyerekekkel, hogy 14 százalékkal csökkenjen a nátha és a torokfájás közöttük. A kézmosás jelentõségét hangsúlyozta a minap a London School of Hygiene is, amelynek kimutatása szerint minden negyedik angol a szükségesnél ritkábban mos kezet.

  • Teszttel állapíthatják meg a dohányosok rákkockázatát

    Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdõrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdõrák kialakulása.

    A Science Translational Medicine címû szakfolyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerzõi megállapították azt is, hogy egy természetes étrendkiegészítõ visszafordította a tüdõrákot megelõzõ állapot jeleit a sejtekben.

  • Kutyák, akik képesek kiszagolni egyes ráktípusokat az emberi szervezetben

    Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.

    Tizenegy beteget vizsgáltak, akiknek BCC-je, úgynevezett alapsejtes bõrrákja van. A betegeknek egy hétig szagminta nélküli szappant, sampont és ruhát adtak, hogy a kísérlet során teljes egészében kikerülhessék a külsõ forrásból érkezõ szag- és illatmintákat.

  • Sóbarlangok - az asztmás betegek Mekkája?

    A pollenszezon vége felé sokak számára hozhat kellemes felüdülést egy sókabin kúra. A kezeléssel nem csak légutaink szabadulnak fel az allergia okozta kellemetlen orrfolyás, orrdugulás tüneteitõl, de a téli idõszakban gyakori náthás tünetek enyhítésére is alkalmazhatjuk.

    A sóbarlangok klímája és a sós tengeri levegõ, gyógyító hatást gyakorol az emberi szervezetre, fõként a különféle légúti és légzõszervi betegségekre, a bõr és izületi problémákra. A legismertebb sóbarlang Parajdon található, melyet már évtizedek óta az asztmás betegek Mekkájaként tartanak számon.

  • A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

    Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

  • A stressz is nehezítheti az allergiások életét

    Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.

    "Kutatásaink szerint egyértelmû összefüggés mutatható ki az allergiás reakciók és az életünkben jelen lévõ stressz mértéke között" - nyilatkozta Dr. Janice Kiecolt-Glaser, az Ohio Állami Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársa.

  • Az arctisztítás elengedhetetlen lépés a bőr ápolásában

    Az arctisztítás elengedhetetlen lépés a bőr ápolásábanAz arctisztítás fontos, sőt elengedhetetlen lépés a bőr ápolásában: nemcsak a port, a szennyeződéseket távolítjuk el az arcunkról, de a felesleges faggyút, az elhalt hámsejteket és a baktériumokat is. Már a legegyszerűbb arctisztító módszer is sokat javíthat a bőr állapotán, látványán: a felesleges faggyú eltávolításával a kellemetlen csillogás csökkenthető, az elhalt hámsejtek nélkül pedig az arc természetesen ragyogóvá válik. Ez a két dolog felelős a pattanások, mitesszerek kialakulásáért is, így a rendszeres arctisztítással ezek súlyosságát vagy a megjelenésük gyakoriságát is csökkenthetjük.

  • A szaunázás elõnyei és hátrányai

    Bár a szaunázás sok átmeneti szív-, és érrendszeri és hormonális változást okoz, a legtöbb egészséges felnõtt és gyermek mégis könnyen és jól viseli, sõt szereti, és jó hatással van egészségükre is. A szauna és a szaunázás szokása, a közelmúltban hazánkban is egyre nagyobb mértékben terjed a lakosság körében, az egészséges életmódra való törekvés és a kikapcsolódás jegyében. Ezzel együtt terjednek a szaunázással, és annak egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos, megalapozott és kevésbé megalapozott, és olykor teljesen téves ismeretek is.

  • A nagy adag tesztoszteron növeli az izomtömeget, de teljesítõképességet nem

    Az egészséges idõsödõ férfiaknak, ha nagy adag tesztoszteront kapnak, növekszik az izomtömegük és erejük, de nem mutatkozik fejlõdés a fizikai funkciókban - állítja egy új tanulmány.

    Ez azért történhetett, mert a tanulmányban vizsgált személyek "szokatlanul fittek voltak az életkorukhoz képest." - állítja Dr. Thomas W. Storer a Bostoni Egyetem orvosi karáról munkatársaival együtt. Ez azt jelenti, hogy az erõ és izom, amit megszereztek, nem befolyásolta az egyébként is kifogástalan fizikai teljesítõképességüket.

  • Összefüggést találtak a biológiai óra és a cukorbetegség között

    Amerikai biológusok szerint az emlõsök biológiai óráját szabályozó kulcsfontosságú fehérje szabályozza a glükóz termelõdését is a májban, szintjének változtatásával pedig javítható a diabéteszes egerek egészsége.

    Az eredmény felveti azt az érdekes lehetõséget is, hogy a diabétesz iparosodott országokban tapasztalt gyakoribbá válásának legalábbis egy bizonyos hányada az alvás és ébrenlét ciklusában történt zavar, az éjszakát a nappallal való összemosó életvitel terjedésének következménye.

  • Kókuszolajjal a fogszuvasodás ellen

    A fogszuvasodás (régebbi nevén: fogszú, latinul caries dentium, caries „szuvasodás, rothadás”) egy idült folyamat, amely a fogak keményszöveteinek a roncsolódásával jár és a felszínrõl a fogbél (pulpa) felé halad. Ez az elváltozás eleinte egy visszafordítható folyamat, amely az idõ elteltével tovább terjedhet, egy visszafordíthatatlan destrukciót elõidézve, amely gyakran fájdalommal, gyulladással, a fognak az elvesztésével és a legsúlyosabb esetben akár halállal is járhat. Ép fogágynál (parodontium), ahol a fogíny (gingiva) még nem húzódott vissza (tehát a klinikai korona egyenlõ az anatómiai koronával), inkább zománccaries jelentkezik.