rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Csöndbe zárt világban élõk

  • A csend világába zártak világnapját éppen fél évszázad óta tartják meg minden évben, szeptember 28-án.

    A hallássérülteket szövetségük ügyvezetõ igazgatója szerint a jelnyelv formálja közösséggé, ezért elsõsorban e sajátos nyelv elismeréséért küzdenek, esélyegyenlõségük kiegészítõjeként. A társadalomtól pedig azt várják el, hogy ne betegként, integrálandó személyekként, hanem munkára, alkotásra kész és alkalmas társakként fogadják el õket.

    A hallássérültek élik a maguk nehéz életét. De megértik egymást, saját jelbeszédük segít eligazodni a többségi társadalom hétköznapjaiban. Sokan csak erre gondolnak, ha a siketek és nagyothallók kerülnek szóba. Csakhogy ez a valóság nagyon is sommás leegyszerûsítése Tapolczai Gergely, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége - röviden csak Sinosz - ügyvezetõ igazgatója szerint, akivel jeltolmács közremûködésével értünk szót.

    - Hazánkban sokan kénytelenek szembenézni a halláskárosodás és siketség tényével, és bár - mértékét és eredetét tekintve - mindkettõ sokféle, a problémáik hasonlóak. Igaz, a nagyothallók ma már sokat remélhetnek a modern hallókészülékektõl, mûtétekkel is korrigálható némely hallássérülés, de vannak, akiknek állapota végleges és semmilyen módon nem javítható. Õk alkotják a siketek közösségét, amely nem homogén ugyan, de rendkívül összetartó. Az ép emberek számára viszont azonnal nem tûnik fel a fogyatékosságuk, mivel külsõ jele nincs, csak a kommunikáció során derül rá fény - magyarázza az elnök.

    Szövetségükhöz tízezer tag tartozik, nemzetközi statisztikák szerint viszont a népesség tíz százaléka is érintett lehet a hallássérülésben, vagy siketségben, tehát nálunk is lehetnek akár millióan is, akik kisebb-nagyobb halláskárosodással élik napjaikat.

    - Hogy tudnak tanulni, dolgozni, ügyeket intézni, közlekedni, gyereket nevelni e csöndbe zárt világ tagjaként egy igencsak harsány társadalmi közegben?

    Tapolczai Gergely felrója a társadalomnak, hogy alapvetõen a hiányosságaikra helyezik a hangsúlyt, a betegség alapú megközelítést pedig az orvosok is erõsítik, amikor azt hangoztatják: a cél a hallássérült és siket ember gyógyítása, társadalmi integrálódásának elõsegítése érdekében. Az elnök úgy véli:

    - Valójában nem ez a probléma. Miközben az egészséges társadalom elvárja tõlünk, hogy jobb legyen a hallásunk, érthetõbb a beszédünk, a betegség alapú megközelítéssel emberi jogainkat fedi el. A mi elsõdleges kommunikációs eszközünk a jelnyelv, ez az anyanyelvünk, a nagyothallók és siketek nyelvi és kulturális kisebbségnek vallják magukat az egész világon. És a kisebbségi jogok minket is megilletnek! Ezért szorgalmazzuk többek között, hogy a jelnyelv elismert, hivatalos nyelv legyen - akárcsak Finnországban -, és ugyanúgy használhassuk, mint a halló emberek a beszélt nyelvet. A mi közösségünket a jelnyelv tartja össze és nem a hallásvesztés orvosi minõsítése!

    Az ügyvezetõ igazgató arra is emlékeztet, hogy az utóbbi idõben az eddig meglévõ segítségért is újra meg kell küzdeniük. Példa erre, hogy az elmúlt évben a különféle segédeszközök - például az analóg és digitális hallókészülékek - tb-támogatása 70 százalékról 50-re csökkent, s csak kemény harc árán sikerült a korábbi kedvezményt visszaszerezni. A segédeszközök cseréjére ötévenként van mód, ennyi a "kihordási" idejük, ha közben elromlik, elvész egy készülék, csak saját zsebbõl finanszírozhatják, holott számukra ezek az eszközök nélkülözhetetlenek. Kétségtelen pozitívumként említi viszont, hogy egyre több helyen alkalmaznak jeltolmácsot, ami megkönnyíti a hivatali ügyintézést, a tévénézést, a konferenciákon, elõadáson történõ részvételt, a tanulást, és több a hallássérülteknek útbaigazítást jelentõ felirat is a pályaudvarokon, közintézményekben. Mindezt egy-egy lépésnek tekinti az információs és kommunikációs akadálymentesítés kívánatos irányába.

    Az országban hét speciális intézmény mûködik, ahol hallássérült és siket gyermekeket oktatnak. Meglepõ, hogy ezekben sem kötelezõ a jelnyelv, csak fakultatív módon tanítják. A gyógypedagógiai álláspont szerint inkább a hallásfejlesztésre és a beszédtanulásra kell törekedni, ezért szorgalmazzák az iskolai integrációt is. A siketek és nagyothallók viszont úgy gondolják, õk tudják legjobban, hogy nekik mire van szükségük, mi jelent igazi segítséget és bár nem vetik el a "kétnyelvûséget", a jelnyelv hivatalossá tétele, az adott közegben kötelezõ oktatása - amit a kormányzat egyelõre nem támogat - mindenképpen segítené õket. Az integrációt pedig a gyakorlatban addig nem látják megvalósíthatónak, amíg nem állnak mindenütt rendelkezésre speciálisan felkészült gyógypedagógusok e feladat végzésére.

    Amíg a rendszerváltás elõtt meghatározták, hogy ezzel a sérüléssel milyen szakmák választhatók, ma már nem csak asztalos, szobafestõ, nyomdász lehet a hallássérült és siket, hanem a rehabilitációs munkahelyek gyarapodásával többféle munkakörben is kipróbálhatják magukat. Kifejezetten jól dolgoznak számítógépekkel, például adatrögzítõként, szoftverkezelõként, a szociális munkában is sikeresen vesznek részt. Felsõfokú oktatási intézményben 118-an tanulnak jelenleg, az ügyvezetõ igazgató maga is jogász. Tehát semmiképpen nem kell leírni õket, noha sok munkaadó idegenkedik foglalkoztatásuktól, vagy nem tudásuknak, képzettségüknek megfelelõ munkát kínál számukra.

    Érdekérvényesítõ szövetségük, a Sinosz az elmúlt évben ünnepelte fennállásának centenáriumát. Kiemelten közhasznú szervezetként amellett, hogy klasszikus érdekvédelmi feladatokat lát el, és szakmai programokat szervez, legújabban kölyökklubot is létrehozott, így most már 6 éves kortól bevonják a gyerekeket programjaikba, míg korábban csak 14 éves kortól lehetett tag valaki. A tagok sokféle kedvezményt élvezhetnek, az utazásitól a jogi tanácsadásig, a tolmács szolgáltatástól a mobil és sms használatig.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Természetes anyagokkal is megelőzhető illetve kezelhető a magas vérnyomás

    Természetes anyagokkal is megelőzhető illetve kezelhető a magas vérnyomásItt van néhány életmódtanács és táplálékkiegészítő, melyek bizonyítottan segítenek a magas vérnyomás megelőzésében és kezelésében. A zöldségekben, gyümölcsökben, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben, tengeri halban bővelkedő étrend javasolt a vérnyomás csökkentése érdekében. A magnézium, a kálium és a kalcium fogyasztása is segít a vérnyomás csökkentésében. Túlsúlyosak esetében, a testsúly csökkentése szintén hasznos. Minden 10 kg mínusz 5-20 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást.

  • Jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság a nemet mondás kulcsa

    Az ún. kompetencia készségek, melyek önállóvá és rátermetté tesznek - ilyenek például a jó önkontroll és a pozitív szellemi beállítottság - nagy szerepet játszanak abban, hogy a tinédzserek káros szenvedélyektõl mentes életmódot alakítsanak ki, még akkor is, ha a barátaik isznak, dohányoznak, vagy drogoznak - közölték a Weill Cornell Orvosi Egyetem kutatói.

    A közeli barátok káros szenvedélyei képezik az egyik legbefolyásosabb külsõ hatást, mely a tizenéveseket arra sarkallja, maguk is éljenek a szerekkel.

  • Az olajos magvakban gazdag étrend segít kordában tartani a cukorbetegséget?

    Egyre népszerûbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexû ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét.

    Maga a glükóz 100 százalékos glikémiás indexû és magas az indexe, 70-80 százalékos például egy csokoládés süteménynek, alacsony az indexe, 55 százalék alatti a fõtt tésztának, de a babnak, lencsének és az olajos magvaknak is. Ezek az ételek elfogyasztásuk után csak lassan és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet.

  • A szakértõk nem tartják megalapozottnak a rákbetegségek kialakulásának kockázatát vérnyomáscsökkentõknél

    Magas vérnyomás kezelésével foglalkozó szakorvosok nem tartják megalapozottnak azt a megállapítást, amely szerint a világ legnépszerûbb vérnyomáscsökkentõ szerei közül egyesek enyhén növelhetik a rákbetegségek kialakulásának kockázatát, és attól tartanak, hogy sok beteg a vizsgálat hatására esetleg nem szedi a számára szükséges tablettákat. Öt korábbi, összesen 60 ezer páciens bevonásával készült követéses vizsgálat eredményeinek elemzése után amerikai kutattók kapcsolatot találtak az úgynevezett angiotenzinreceptor-blokkoló szerek (ARB-k) szedése és a rákkockázat növekedése között.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

  • Hogyan elõzzük meg a hõgutát

    Az elkövetkezendõ napokban kánikula várható az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzése szerint.

    A hõmérséklet hétfõn érheti el a maximumát, helyenként 35 fokot is meghaladhatja.
    Keddtõl átmenetileg néhány fokkal alacsonyabb lesz a hõmérséklet. A nagy meleg megviselheti a szervezetünket, így nem árt odafigyelni náhány alapvetõ dologra.

  • A C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást?

    Olasz tudósok azt állítják, a C-vitamin a központi idegrendszer útján csökkentheti a magas vérnyomást.

    A vénásan adagolt C-vitamin csökkentette a szimpatikus idegrendszer aktivitását és az oxidatív stressz révén a magas vérnyomást is – mondta el a Pisai Egyetem kutatója.

    A szimpatikus idegrendszer a központi idegrendszer részeként a vegetatív funkciókat szabályozza, például a vérnyomást, így ennek túlzott aktivitása vérnyomásemelkedéshez, majd szervkárosodáshoz vezet.

  • Más-más betegség gyakoribb a férfi és a nõi utazóknál

    A nõk inkább gyomorbántalmaknak vannak kitéve utazás közben, míg a férfiaknál nagyobb a láz és a nemi úton terjedõ betegségek kockázata - állapították meg svájci kutatók.

    A Zürichi Egyetem munkatársai közel 59 ezer külföldre utazó ember adatait összegezték tanulmányukban, amely szerint a nõknél nagyobb valószínûséggel jelentkezik hasmenés és más emésztõrendszeri probléma, megfázás, húgyúti fertõzés és gyógyszer-mellékhatás.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.

  • A cigit elhagyják, de a többletkilókat nem

    Budapest - Hajlandók a dohányzást abbahagyni az idõs amerikaiak, ha kiderül, hogy szívbetegek vagy cukorbajuk van, de a fogyókúrázás azonban nem megy. A túlsúly csökkentésének sovány eredményeit az Archives of Internal Medicine közölte.

    A dohányzás, a súlytöbblet: mindkettõ a koszorúér-betegség kockázati tényezõi közé tartozik. A megelõzés miatt a doktor igyekszik betegeit meggyõzni arról, hogy ne szokjanak rá a cigarettára és ne legyenek kövérek, de a helyzet nehezebb, ha a betegség fölfedezésekor ezzel a két rizikófaktorral is szembe kell nézni.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.

  • Újabb beteg élhet tovább örökölhetõ pacemakerrel

    Elhunyt szívbetegek szívritmust szabályozó pacemakert vagy bonyolultabb változatát, a mellkasukba beültethetõ defibrillátort adományoztak végrendeletükben, mivel az elhalálozásuk után kiemelt készülékek továbbra is mûködésképesek.

    Ha valakinek a szívmûködése nagyon lelassul, sõt néha veszélyesen hosszú ideig kihagy, pacemaker-mûtét után ugyanúgy élhet, mint mindenki más, akinek a szíve zavartalanul mûködik.

  • A D-vitamin hiány növeli a rosszindulatú daganatos betegségre való hajlamot?

    A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséghez, de ahhoz, hogy megfelelõen mûködjön, a szervezetben aktiválódnia kell.

    Mostanáig úgy gondolták, hogy ez az aktiválódási folyamat elsõsorban a vesékben zajlik, de az Iowai Egyetem kutatói felfedezték, hogy a vitamin aktiválódása a légúti sejtekben is végbemehet.

    A D-vitamin segíti a kalcium felszívódását, a csontképzés folyamatát és egyre több tanulmány foglalkozik a D-vitamin immunrendszeren kifejtett jótékony hatásaival is.