Nehéz idõkben a nõi agynak kedvez a természet

Washington - Amikor arra kerül sor, hogyan élje túl az emlõsök agya az éhezést, úgy tûnik, a természet a nõstényeket értékesebbnek tartja, mint a hímeket - állítják amerikai kutatók.

A Journal of Biological Chemistry címû szaklap következõ számában jelenik meg az a tanulmány, melyben pittsburghi kutatók számolnak be eredményükrõl: az idegsejtek éheztetése nemtõl függõ következménnyel jár. A hím idegsejtek korábban sorvadtak és pusztultak el, míg a nõstény rágcsálók neuronjai mindent megtettek, hogy tartalékolják az energiát és életben maradjanak.

Az elmélet, hogy a tápanyag megvonására adott válasz függ a nemtõl, korábban is felmerült: a hímek inkább fehérjét, a nõstények pedig zsírt tartalékolnak. Ezeket az anyagcsere folyamatokat azonban eddig csak olyan, tápanyagban gazdag szövetekben tanulmányozták, mint az izmok, zsírraktárak vagy a máj - írja az EurekAlert amerikai tudományos portál.

Robert Clark és munkatársai a Pittsburgh Egyetem orvosi karán azt vizsgálták, hogy ez a nemi különbség megjelenik-e az agysejtek éhezésre adott válaszában is. Hím és nõstény patkányok, valamint egerek neuronjait éheztették 72 órán keresztül laboratóriumukban.

Az elsõ 24 óra elteltével a hím idegsejtekben jellemzõen több hibás mûködést és sejthalált tapasztaltak. A sejtlégzés például 70 százalékkal csökkent a hím, míg 50 százalékkal a nõstény sejtekben. A hím sejtek nagyobb arányban kezdték lebontani saját összetevõiket energianyerés céljából, míg a nõstény neuronok több zsírcseppet hoztak létre, hogy tárolják az energiát.

Mint általában a sejttenyészeteken végzett kísérletek adatai, ezek a vizsgálati eredmények sem írják le pontosan, mi történik az élõ állatok agyában éhezéskor, ám lehetõvé teszik, hogy a kutatók egyéb befolyásoló tényezõktõl, például a hormonok hatásától függetlenül vizsgálják az idegsejtek mûködését.