rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Világelsõ helyen állunk a tüdõrák és torokrák okozta halálozásban

  • Share on Tumblr

    Magyarországon majd minden harmadik ember dohányzik, az ország világelsõ a tüdõrák és torokrák okozta halálozásban.

    Ezért az Amerikai Magyar Orvosszövetség a dohányzás elleni küzdelemben óriási tapasztalatokkal rendelkezõ szakemberek részvételével szervezett dohányzásellenes konferenciát.

    A rendezvény nem titkolt célja a hasznos ismeretek és tapasztalatok megosztása, a szervezõk delegációját az egészségügyi miniszter is fogadta.

    Az Amerikai Magyar Orvosszövetség (Hungarian Medical Association of America, HMAA) 1968-ban alakult Clevelandben, és az orvostudomány számos olyan kiemelkedõ alakját tudhatja tagjai között, mint Dr. Selye János, Dr. Kokas Eszter vagy Dr. William Ganz.

    A szövetség céljai között – többek között – szerepel a Magyarországon élõ emberek egészségének javítása is, ezért szervezik 2008. augusztus 22-23-án Budapesten, a Colombus hajón a „Dohányzás – nehéz leszokni?

    Tobacco epidemic in Hungary” címû orvosi konferenciát. Magyarországon majd minden harmadik ember dohányzik, ami jelentõs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az ország világviszonylatban vezet a tüdõrák és torokrák okozta halálozásban, de a dohányzás komoly kockázati tényezõje a hazánkban vezetõ halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedéseknek is.

    Ezen betegségek elõfordulása többszöröse a dohányosok körében, ideértve a mások füstjét beszívó embereket – passzív dohányzás – is. Évente mintegy 28.000 haláleset írható egyértelmûen a dohányzás számlájára, amit az epidemológusok csak a 30-as évek TBC járványaihoz tudnak hasonlítani.

    A GKI által becsült adatok alapján az érintettek 8-10 százaléka, azaz évente több mint 2300 személy a passzív dohányzás miatt veszíti életét! Mechtler László professzor az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke megjegyezte, hogy Magyarországon – szerencsére – nem nagyon van jelen AIDS, viszont helyette ezzel a legalább hasonlóan súlyos problémával kell szembenéznünk.

    Mindemellett a tendenciák azt mutatják, hogy egyelõre nem számolhatunk a dohányzás visszaszorulásával, sõt akár további terjedésére is készülni kell, hiszen egy közelmúltban készült felmérés szerint a 11. osztályos (16-17 éves) tanulók több mint harmada – a fiúk 37,7 százaléka és a lányok 33 százaléka – heti rendszerességgel dohányzik, akik egyharmada nagy valószínûséggel máris napi dohányosnak tekinthetõ.

    Az esemény meghívott elõadói a dohányzás elleni küzdelemben, annak törvényi szabályozásában és a szabályozás hatékony megvalósítása terén óriási tapasztalatokra szert tett, nemzetközi hírû amerikai és az Egyesült Államokban élõ magyar származású orvosok, tudományos kutatók.

    Közülük is kiemelkedik Dr. K. Michael Cummings, az amerikai dohányzásellenes kampány vezetõje, a világhírû Roswell Park Rákkutatási Intézet egyik elnöke is, aki részt vett az Egészségügyi Világszervezet, a WHO Dohányzásellenes Keretegyezményének kidolgozásában és ennek számos amerikai államban történt bevezetésében.

    Ez a név egyébként máshonnan is ismert lehet, mivel õ volt az a kulcsszereplõ, akinek a szakvéleménye döntõ volt a híressé vált – azóta filmen és könyvekben is megörökített – New York állam kontra dohánygyárak perben.

    A konferencia komplexen foglalkozik a dohányzás témájával, az orvosi tárgyú elõadások a nikotinfüggõség kezelésétõl, a dohányzás okozta, különféle szervekben bekövetkezõ hatásokig terjednek.

    Az elõadások egy jelentõs része kifejezetten a dohányzás gazdasági vetületeivel foglalkozik, részben az okozott „károk” felmérésével, számszerûsítésével, részben pedig a különféle ellenlépések egészséggazdasági, megtérülési elemzésével. Szintén a konferencián mutatják be az amerikai segítséggel elkészült, elsõ Magyarországon végzett dohányfüst koncentráció mérés eredményeit is.

    Errõl fõ tanulságként elmondható, hogy a különféle zárt terekben (pl.: bárok, éttermek, munkahelyek, bevásárlóközpontok) mért dohányfüst tartalom tipikusan magasabb volt mint WHO vagy US Environmental Protection Agency által elfogadott egészségre még nem káros határértékek.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy kis odafigyeléssel leküzdhető a tavaszi fáradtság

    Egy kis odafigyeléssel leküzdhető a tavaszi fáradtságA stressz az élet része, viszont míg a természet télen pihen, addig az emberek ugyanúgy robotolnak az év minden szakában. Éppen ezért a szervezet a tavaszi napsugarak hatására képtelen feltöltődni, sőt nagyfokú fáradtság lesz úrrá rajta, hiszen ilyenkorra már az energia- és vitaminraktárai kimerülnek. Természetesen mindenki kezében ott a megoldás kulcsa, csak használni kellene. Szerencsére több minden áll a rendelkezésünkre: legyen szó gyógynövényekről, mozgásról, vagy étkezésről, mind használ, feltéve, hogy rendszeresen alkalmazzuk őket.

  • Egy ausztrál bíróság döntése után perek sorozata várható a Vioxx miatt

    Egy ausztrál bíróság pénteken úgy döntött, hogy a Vioxx elnevezésû, korábban széles körben alkalmazott fájdalomcsillapító megduplázta a szívroham kockázatát és nem bizonyult alkalmasnak a forgalmazásra, így perek százai várnak a gyógyszert gyártó amerikai Merckre a földrésznyi országban is.

  • Tanulmány: nem védi a szívet a kiegészítõként szedett kalcium és D-vitamin

    A kalcium és D-vitamin étrend-kiegészítõk nem védenek a szívproblémáktól és nem elõzik meg a szélütést - állapította meg egy elemzés, melyben több, korábban közzétett tanulmányt tekintettek át bostoni kutatók.

  • Gyakran okoz fejfájást a hőség

    Gyakran okoz fejfájást a hőségA hőség kitágítja a fejben található ereket, melyek így nyomást gyakorolnak a környező idegvégződésekre, s ez fájdalommal jár. Ennek eredményeként, még a normális véráramlás is úgy érződik, mintha egy légkalapács fúrná át az ember agyát. Bár a fejfájás az ember fizikai gyötrelmei között az elsők között van, és a nők gyakrabban szenvednek tőle, mint a férfiak - a lüktetést meg lehet állítani, és az ember visszatérhet a tengerpartra. Ezek a rohamszerű fájdalmak olyanok, mintha egy óriási gumipánt szorítaná az ember agyát. Csupán a fájdalomcsillapító kevés enyhülést hoz.

  • Májsejteket hoztak létre tudósok emberi bõrsejtekbõl

    Elsõ alkalommal hoztak létre laboratóriumban májsejteket brit kutatók emberi bõrmintából származó sejtek újraprogramozásával - az eredmény reményt kelt a májbetegségek jövõbeli újfajta kezelésére.

  • Génmutációval függ össze az agytumor, de a hosszabb túlélés is

    Boston - Amerikai kutatók két genetikai mutációt azonosítottak, melyek a különösen nehezen kezelhetõ és nagy arányban halált okozó agydaganat, a glióma növekedését, kialakulását felügyelik.

    A New England Journal of Medicine szakfolyóirat csütörtöki számában megjelent tanulmány szerint a felfedezés segít, hogy a daganat altípusai között különbséget tegyenek. A mutáció megállapításával elõre jelezhetik, melyik páciensnek jobb a túlélési esélye.

  • A gyorséttermi ételek hatástalanná teszik az inhalátorokat

    A gyorséttermi ételek hatástalanná teszik az inhalátorokatEgy most megjelent tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyorséttermi ételek és a cukrozott üdítőitalok fogyasztása hatástalanná teszi a leggyakrabban használt inhalátorokat. Az eredmények azért aggasztók, mert az asztmás betegek gyakran élnek telített zsírokban és cukorban gazdag étrenden. Az egészségtelen élelmiszereket fogyasztó betegek pedig további kockázatnak teszik ki magukat, mert étrendjük valószínűleg gátolja a légutak elernyedését. Az étrendi gyulladásos index pontszámok meghatározásával értékelték az egyes étrendek gyulladáskeltő hatását.

  • Jelentõsen emelkedett a levegõ szennyezettsége hazánkban

    A kedvezõtlen idõjárási helyzet miatt országszerte jelentõsen emelkedett a levegõ szennyezettsége, a szálló por koncentrációja a helyi szennyezéstõl távoli mérõállomások szerint is meghaladja az egészségügyi határértéket - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM).

    Az Országos Légszennyezettség Mérõhálózat honlapján olvasható adatok szerint szennyezett a levegõ Tatabányán, Székesfehérváron, Salgótarjánban, Miskolcon, Egerben, Nyíregyházán és Debrecenben is. Budapesten a tizenegy mérõállomásból kilenc mér szennyezett levegõt.

  • Komoly károkat okozhat a fültisztító pálcika

    Komoly károkat okozhat a fültisztító pálcikaEgy, a Henry Ford Kórházban készült tanulmány, közvetlen összefüggést mutatott ki a fülpiszkáló pálcika használata és a dobhártyasérülések között. A vizsgálat 1540 beteg bevonásával készült, akiknél 2001 és 2010 között diagnosztizáltak sérülést a hallójáratukban. A fül-orr-gégészeten jelentkező betegek több mint fele használt fültisztító pálcikát füle tisztántartására, ami komoly károkat okozhat, ha túl mélyre hatol a fülcsatornában. Legrosszabb esetben a dobhártyát is átszakíthatja, és dobhártya-perforációt is okozhat, ami súlyos esetben arcbénuláshoz vagy szédüléshez vezethet.

  • Selyembõl készült agyi implantátum a gerincsérülések és az epilepszia gyógyítására

    A részben selyembõl készült agyi implantátum az agy felszínére "olvadhat", ezáltal közvetlen összeköttetést teremthet az idegi jelek regisztrálására - közölték amerikai kutatók.

  • Az izotópok kellemetlenségeket okozhatnak a repülõtéren

    Kellemetlen helyzetbe kerülhet az, akinél utazását megelõzõ 30 napon belül olyan vizsgálatot végeztek, mely során izotópokat is befecskendeztek.

    Az utóbbi idõben erõsen megszigorították a repülõtéri ellenõrzéseket a terrortámadások miatt. Több repülõtéren egyre finomabb érzékelõkkel látják el a biztonsági beléptetõ kapukat. Néhány mûszer már érzékelni képes azokat a radioaktív izotóp szemcséket is, melyeket bizonyos orvosi vizsgálatoknál fecskendeznek a kliensbe.

  • Egyre rémisztõbb dolgokat csinálnak a mai tinédzserek

    Az öncsonkítás egy különös fajtája-amelynek során a betegek tárgyakat helyeznek el a saját maguk által okozott sebeikben-egyre gyakoribb a tinédzserek körében.

    Egy, az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság éves ülésén ismertetett kutatás szerint ultrahanggal, és más minimálisan invazív vizsgálatokkal könnyen észlelhetõk a sebekben található tárgyak, így eltávolításuk is egyszerûbb.

  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

  • Növekszik az amerikai fiatal felnõttek közt a gyomorrák elõfordulása

    Miközben az amerikai teljes felnõtt korosztályban csökken a gyomorrák elõfordulása, a fiatalok között növekszik az aránya, állapították meg szakértõk.