rss
  • Egészségesnek hitt ételek

  • Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

    Instant zabkása:

    A zabkása valóban nagyszerű eleme egy kiegyensúlyozott reggelinek, de az instantverziókat, amelyeket adagokban előrecsomagolnak, és csak vizet kell hozzájuk adni, jobb elkerülni. Mégpedig azért, mert általában nagyon sok cukrot és nátriumot is tartalmaznak. Maradjunk a házilag készített zabkásánál, amelyhez magunk adhatunk fahéjat, aszalt gyümölcsöt és magokat.

    Hozzáadott zöldséggel készült tésztafélék:

    Igazából semmi különbség a hagyományos tészta és a hozzáadott spenóttal készült, zöld színű változat között sem tápértékben, sem egészségre gyakorolt hatásában. Ha jót akarunk a szervezetünknek, a tésztát felcserélhetjük spirálvágóval felszeletelt tökre vagy cukkinire.


    Zöldségcsipsz:

    A csipsz, ha olajban sütik, szinte mindegy, hogy miből készül: akár burgonyából, akár céklából, akár cukkiniből, ha transzzsírt tartalmaz, semmiképpen sem egészséges, ráadásul nátriumtartalma is magas. Érdemes inkább házilag készíteni sütőben, minimális olívaolaj hozzáadásával.

    Előre elkészített smoothie-k:

    Hiába van bennük sok zöldség és gyümölcs, a boltokban kapható változatok általában nagy mennyiségű cukrot is tartalmaznak, ráadásul mivel gyorsan felszívódnak, nem laktatnak, és megemelik a vércukorszintet. Jobb, ha ezt is házilag készítjük, úgy, hogy több zöldséget teszünk bele, mint gyümölcsöt, és kevés zabpehellyel vagy zabkorpával is dúsítjuk.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szódabikarbóna - nem csodaszer, de rengeteg bajra jól használható

    Szódabikarbóna - nem csodaszer, de rengeteg bajra jól használhatóNehéz elképzelni olyan háztartási terméket, amit több célra lehetne felhasználni, mint a szódabikarbónát. Amellett, hogy eltávolítja a házban megbújó kellemetlen szagokat, a süteményeket megemeli a sütőben, segíti tisztára mosni a koszos edényeket, ez a termék még számos gyógyászati célra is felhasználható. Ha kicsit jobban megismerjük a szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) kémiáját, akkor megértjük, hogy miért is használhatjuk a konyhában és a gyógyászatban is. A nátrium-hidrogénkarbonát enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonát-ionból (HCO3-), és nátrium-ionból (Na+) áll.

  • A jótékony napsugarak elengedhetetlenek a D-vitamin termelődéséhez

    A jótékony napsugarak elengedhetetlenek a D-vitamin termelődéséhezÉrdemes minél több időt a szabadban eltöltenünk. Nem csak közérzetünk javul nagymértékben, de D-vitamin-készleteinket is nagyszerűen feltölthetjük. A tavaszi, nyári időszakban az egészségügyi dolgozók sokat hangoztatják, hogy minél több időt töltsünk a napon. Persze, nem az égető, hanem a jótékony napsugarakra gondolnak, a reggeli és a délutáni órákban, amelyek elősegítik szervezetünkben a D-vitamin termelődését. Mivel a téli időszakban csak kevés napfény áll rendelkezésünkre, így a tavaszi, nyári időszakban szükséges vitaminkészleteink feltöltése.

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • Fehér zsír hizlal, barna zsírszövet karcsúsít

    A fehér zsírsejtek fölhalmozódnak a testben, és ettõl kövérek leszünk, a barna zsírszövet ellenben elégeti az energiát. A testünkben lévõ fehér zsírban tárolódik az energia, és onnan nehezen lehet felszabadítani. A gyermekek és a téli álmot alvó állatok testében sok barna, kalóriát égetõ zsírszövet is van, a felnõtt emberek szervezetébõl viszont eltûnik. A legújabb kutatások szerint a folyamat talán visszafordítható. A kutatók már régen fölfigyeltek arra, hogy külsõ hatások befolyásolhatják a barna zsírsejtek megjelenését.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • Tavasszal felbukkanó betegségek

    Tavasszal felbukkanó betegségekAhogy az influenza a téli, a strandbetegségek a nyári, a hirtelen meghűlés pedig az őszi évszak jellemző betegsége, a tavasznak is megvan a maga néhány kellemetlen meglepetése. A nagy napfürdőzésben ne feledkezz meg róluk, védekezz ellenük, ismerd fel tüneteiket, és időben kezeltesd magad! Bár a gyomorfekély nem évszakhoz köthető betegség, intenzitása, kiújulása igenis periodikus: tavasszal és ősszel jobban kínozza a betegeket, mint a nyári-téli nyugalmi időszakban. Bár a kutatók nincsenek tisztában az okaival, de a legtöbb új fekélyt is ilyenkor diagnosztizálják.

  • Immunterápiával az allergia ellen

    Számos elõnye van az immunterápiának, mégsem elterjedt kezelési forma Magyarországon az allergiás betegeknél, mert nagyon drága.

    Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzõbb tüneteivel, vagyis a
    rohamokban jelentkezõ tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel. A külföldön elérhetõ allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhetõ már Magyarországon is, csak az a kérdés, ki melyiket tudja megfizetni.

  • Minden perc késés szívizomsejtek halálát jelenti

    Infarktus gyanúja esetén a beteg sorsa perceken múlhat. A szívinfarktus eredményes gyógyítása kezelési lánc kialakításával biztosítható.

    Ennek elsõ láncszeme a betegen és környezetén múlik: ha valaki szokatlan, nagyon kellemetlen érzést, fájdalmat tapasztal a mellkasában, vagy bárhol deréktól fölfelé több mint 15 percen át, szívinfarktusa lehet, és amíg ezt megfelelõ vizsgálatokkal ezt nem sikerült kizárni, addig az orvosok infarktusként kezelik.

  • Az ajakherpesz okai és kezelése

    Az ajakherpesz okai és kezeléseA világ egyik legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető hólyagocskák és a később megjelenő var, sokaknak okozott már kellemetlenséget. Az ajakherpeszt a legtöbb esetben a Herpes simplex virus I (HSV I) okozza, ritkábban tehető a HSV II felelőssé a kialakulásáért. A kórokozó terjedéséhez elég a herpeszes hólyagocskák megérintése, de bőr és nyálkahártya kontaktussal, illetve nyálcseppek útján is fertőz. Leggyakrabban az ajkakon, a szájüregben, az ínyen, a torokban jelentkezik, de előfordul az állon és a nyakon is.

  • Minek a jele a romló szaglás?

    Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan...

  • EKG-t pótló szupersztetoszkóp

    A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges.

    Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésû szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • Allergiával a rák ellen?

    Az allergiák egy sor rákos megbetegedéstõl megvédenek. A tudományág eredményeinek eddigi legátfogóbb elemzése megmutatta, hogy az immunrendszer túlzott reakciója megvédi a daganatoktól a környezeti hatásoknak közvetlenül kitett szöveteket, mint amilyen a bõr, a tüdõ, a száj és a gége, a gyomor és a bél a méh és a méhnyak.

    A többi testrész, például a mell és a prosztata szövetének kockázatára nincs hatással az allergia - írják a New York-i Cornell Egyetem kutatói.