rss
  • Egészségesnek hitt ételek

  • Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

    Instant zabkása:

    A zabkása valóban nagyszerű eleme egy kiegyensúlyozott reggelinek, de az instantverziókat, amelyeket adagokban előrecsomagolnak, és csak vizet kell hozzájuk adni, jobb elkerülni. Mégpedig azért, mert általában nagyon sok cukrot és nátriumot is tartalmaznak. Maradjunk a házilag készített zabkásánál, amelyhez magunk adhatunk fahéjat, aszalt gyümölcsöt és magokat.

    Hozzáadott zöldséggel készült tésztafélék:

    Igazából semmi különbség a hagyományos tészta és a hozzáadott spenóttal készült, zöld színű változat között sem tápértékben, sem egészségre gyakorolt hatásában. Ha jót akarunk a szervezetünknek, a tésztát felcserélhetjük spirálvágóval felszeletelt tökre vagy cukkinire.


    Zöldségcsipsz:

    A csipsz, ha olajban sütik, szinte mindegy, hogy miből készül: akár burgonyából, akár céklából, akár cukkiniből, ha transzzsírt tartalmaz, semmiképpen sem egészséges, ráadásul nátriumtartalma is magas. Érdemes inkább házilag készíteni sütőben, minimális olívaolaj hozzáadásával.

    Előre elkészített smoothie-k:

    Hiába van bennük sok zöldség és gyümölcs, a boltokban kapható változatok általában nagy mennyiségű cukrot is tartalmaznak, ráadásul mivel gyorsan felszívódnak, nem laktatnak, és megemelik a vércukorszintet. Jobb, ha ezt is házilag készítjük, úgy, hogy több zöldséget teszünk bele, mint gyümölcsöt, és kevés zabpehellyel vagy zabkorpával is dúsítjuk.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás

    A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzásA dohányfüstnek két formáját különítjük el. Főfüstön a beszívott füstöt értjük. Ennek káros hatásáról sokszor hallhattunk már, gyakorlatilag minden súlyos betegség – érrendszeri, valamint daganatos betegségek – megjelenésének esélyét növeli az aktív füstölés. A dohányfüst másik típusának káros hatásáról viszont kevesebb szó esik. Ez a mellékfüst. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik, és közvetlenül kerül a levegőbe. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • Gyógyítható az alkoholizmus néhány perc alatt?

    Forradalmian új megoldást találtak kaliforniai kutatók az alkoholfüggõséggel szemben. Nem kell többé hosszú, megalázó elvonókúrán részt venni, elég ha egy speciális fehérjét juttatnak az agyba. Mivel a szer hatása tartós, nem kell tartani a visszaeséstõl. Van olyan addiktológus, aki nem hisz a módszerben.

    Alig tíz perc alatt megszüntethetõ az alkoholvágy az emberi szervezetben – legalábbis ezt állítják a Kaliforniai Egyetem tudósai.

  • A halolaj a szájüreg betegségeit is gyógyítja

    Egy új vizsgálat szerint, amelynek eredményeit a Molecular Oral Microbiology közölte, a halak húsában található omega-3 zsírsavak az ínygyulladás és hasonló, szájüregi folyamatok megelõzése szempontjából is fontosak. Ezekrõl a természetes anyagokról már számos vizsgálat bizonyította, hogy jelentõs szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve rosszindulatú daganatok megelõzésében. Különbözõ módszerekkel végzett tanulmányok jelezték, hogy az omega-3 zsírsavakra az emberi szervezetnek alapvetõ szüksége van.

  • Vastagbélrák-elleni vakcina?

    Washington - Egy csupán a belekben fellelhetõ fehérje elvezethet egy olyan vakcina elõállításához, amely a vastagbélrák, s esetleg más daganatfélék gyógyítására alkalmazható - jelentették be amerikai kutatók.
    A fehérjével immunizált egereket megfertõzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdõ- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükrõl a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Tengeri szivacs az emlõrák ellen

    Az Egyesült Államokban forgalomba kerülhet egy új gyógyszer, melynek hatóanyagát egy tengeri szivacsban fedezték fel, és egy nagy vizsgálat tanúsága szerint jelentõsen javítja az emlõrákban szenvedõ nõk túlélési esélyét.

    Az amerikai statisztikák szerint a rosszindulatú daganatok okozta halálozás második helyén a nõk körében az emlõrák áll. Az Amerikai Rákkutató Intézet számításai szerint idén elõreláthatólag 207 090 nõnél fedezik fel ezt a rosszindulatú daganatot és 39 840 a betegség miatt hal meg.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • A madárinfluenza egy új törzse könnyebben terjed emberrõl - emberre

    Amerikai kutatók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberrõl-emberre könnyebben terjedõvé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.

    "A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban.

  • A nõk többféle baktériumot hordoznak kezükön - a nõk piszkosak?

    Washington - Egy új amerikai tanulmány megállapította, hogy a nõk kezén töbfajta baktérium halmozódik fel, mint a férfiakén. A kutatók azt is megállapították, hogy mindenki több baktériumot hordoz a kezén, mint ahogy azt a szakemberek feltételezték.

    "A tanulmányban résztvevõkön talált nagyszámú baktériumfaj nagy meglepetést okozott, csakúgy mint az, hogy több baktériumfajt találtunk a nõk kezén, mint a férfiakén" - mondta Noah Fierer, a coloradói egyetem vezetõ kutatója.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • Az orvosi mûhibák aránya nem nõtt, nyilvánosságra kerülésük azonban igen

    A korábban csak szûk körben ismertté vált orvosi mûhibákról az információrobbanás révén manapság bárki értesülhet. Ezért válthatott ki világméretû felháborodást, hogy tavaly év végén egy johannesburgi kórházban - „pácienscsere” miatt - mindkét lábát amputálták egy kétéves kislánynak. Az is bejárta a világsajtót, hogy egy Rhode Island-i (Egyesült Államok) kórház mûtõibe az igazgató térfigyelõ kamerákat szereltetett, mert két év alatt öt betegnek távolították el valamilyen ép szervét.

  • A szoptatás valószínûleg megóv bizonyos allergiák ellen

    Amennyiben az atópiás betegségekre (pl. ekcéma, asztma, ételallergiák) különösen hajlamos csecsemõk legalább négy hónapos korukig csak anyatejet kapnak, vagy tehéntejmentes tápszert, akkor késõbb alakulnak ki ezek a betegségek, vagy egyáltalán nem is jelentkeznek a tünetek. A Pediatrics januári számában megjelenõ cikk a fenti végsõ következtetést vonja le. "Alapjában valószínûleg mindegy, mit esznek a várandós és szoptató kismamák” - állítja Dr. Frank Greer a Wisconsin Egyetem gyermekgyógyász professzora, a cikk egyik szerzõje.

  • Ne késlekedjen, az agyvérzésnél minden perc számít

    Budapest - Országos kampányt indított a héten Magyar Stroke Társaság, hogy megismertesse a stroke (agyvérzés, szélütés) tüneteit és elõjeleit, valamint hogy felhívja a figyelmet e betegség esetében az idõfaktor fontosságára.
    A leggyakoribb tünetek, elõjelek: a hirtelen kialakuló féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, hirtelen bekövetkezõ beszédmegértési zavar, szóformálási nehézség, kettõslátás, látótér kiesés, látásvesztés vagy csökkenõ látásélesség, szédülés, koordinációs zavarok, memóriazavar.