rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Egészségesnek hitt ételek

  • Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

    Instant zabkása:

    A zabkása valóban nagyszerű eleme egy kiegyensúlyozott reggelinek, de az instantverziókat, amelyeket adagokban előrecsomagolnak, és csak vizet kell hozzájuk adni, jobb elkerülni. Mégpedig azért, mert általában nagyon sok cukrot és nátriumot is tartalmaznak. Maradjunk a házilag készített zabkásánál, amelyhez magunk adhatunk fahéjat, aszalt gyümölcsöt és magokat.

    Hozzáadott zöldséggel készült tésztafélék:

    Igazából semmi különbség a hagyományos tészta és a hozzáadott spenóttal készült, zöld színű változat között sem tápértékben, sem egészségre gyakorolt hatásában. Ha jót akarunk a szervezetünknek, a tésztát felcserélhetjük spirálvágóval felszeletelt tökre vagy cukkinire.


    Zöldségcsipsz:

    A csipsz, ha olajban sütik, szinte mindegy, hogy miből készül: akár burgonyából, akár céklából, akár cukkiniből, ha transzzsírt tartalmaz, semmiképpen sem egészséges, ráadásul nátriumtartalma is magas. Érdemes inkább házilag készíteni sütőben, minimális olívaolaj hozzáadásával.

    Előre elkészített smoothie-k:

    Hiába van bennük sok zöldség és gyümölcs, a boltokban kapható változatok általában nagy mennyiségű cukrot is tartalmaznak, ráadásul mivel gyorsan felszívódnak, nem laktatnak, és megemelik a vércukorszintet. Jobb, ha ezt is házilag készítjük, úgy, hogy több zöldséget teszünk bele, mint gyümölcsöt, és kevés zabpehellyel vagy zabkorpával is dúsítjuk.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az extrém diáta komoly veszélyt jelent a csontokra?

    Ha valaki jelentõs súlytöbblettõl szabadul meg, egyértelmû, hogy különbözõ változások mennek végbe a testén. Néhány dolog azonban rejtve marad.

    Az alacsony kalóriatartalmú diéták során a csontok is megváltoznak-lebomlanak, majd új csontok képzõdnek, igen gyorsan. Ezzel együtt a csontok sûrûsége csökken, és jóval törékenyebbek lesznek, mint annak elõtte.

    A Missouri és Kansas Egyetem kutatói szerint az extrém diétázás és a hirtelen súlyvesztés komoly veszélyt jelenthet a csontokra.

  • A súlygyarapodás okai

    A súlygyarapodás okaiA súlygyarapodás minden embert bosszantja, akkor meg különösen, ha nem tudjuk mi az oka annak, hogy felszaladt pár kiló. A szervezet legjobban nyugalmi állapotban működik. Amennyiben azonban nem juttatjuk megfelelő mennyiségű pihenéshez, azt stresszként értékeli, és megkezdi a zsírraktározást. Emellett, ha az ember nem elég kipihent, kevésbé jól tűri a stresszhelyzeteket, és hajlamos annak kompenzálásaként nassolni. A legtöbb kalóriát ilyen esetekben a késő esti nassolással visszük be a szervezetbe.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelezik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Az Európai Szívgyógyász Társaság müncheni kongresszusán amerikai kutatók ismertették meglepõ eredményeiket. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentõsége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Rákgyógyszer gombából?

    Washington - Véletlenszerû szennyezéssel került a laboratóriumi készülékre egy gombafaj, amely aztán a nanotechnológia segítségével egy széles körben hatékonynak tûnõ rákgyógyszer kifejlesztéséhez vezetett - közölték amerikai kutatók vasárnap.
    A lodamin nevû szer kifejlesztése a Judah Folkman rákkutató irányításával zajlott utolsó kísérletek egyike volt. A januárban elhunyt Folkmant az angiogenezis elnevezésû rákterápia úttörõjeként ismerik világszerte. Ennél a módszernél kiéheztetik a daganatot azáltal, hogy vérellátását megakadályozzák, így a tumor nem tudja kielégíteni egyre növekvõ igényét a tápláló vérre.

  • Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

    Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

    Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.

  • Védjük bõrünket a téltõl!

    A szép és egészséges bõr esztétikailag is kellemes látvány, s egyben testünk védõburka. Legnagyobb kiterjedésû érzékszervünk, amely szabályozza a testhõmérsékletet, érzékeli a kellemes és fájdalmas ingereket, megakadályozza, hogy kívülrõl idegen anyagok jussanak testünkbe, védõpajzsot nyújt a nap káros hatásaival szemben.

    Tehát fokozott figyelmet és ápolást kíván, nem csak kozmetikai szempontból, hanem létfontosságú funkcióinak ellátása érdekében is.

  • Kávé és a cigaretta általában kéz a kézben járnak

    Úgy tûnik, valóban jó oka van annak, hogy a kávé és a cigaretta általában kéz a kézben járnak. A Kansas Állami Egyetem pszichológiai tanszékének kutatásai szerint a nikotin ereje abban rejlik, hogy erõsíti az örömérzetet.

    Így annak a dohányosnak, aki szeret kávét inni, a nikotin hatására még jobban esik a kávé. A kutatók szerint ez lehet a magyarázata annak, hogy miért ilyen nehéz lemondani a cigarettáról. "Minden dohányosnak megvan a saját maga kis rituáléja - nyilatkozta Matthew Palmatier professzor.

  • A fiatalkori elhízás kétszeresére növeli a halálozási kockázatot

    Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.

    A dán Preventív Orvostudományi Intézet tudósai több mint 5000 hadköteles fiatal adatait elemezték húszéves koruktól nyolcvan éves korukig.

  • Korai és gyors kezelés segíthet a hepatitis-C elleni küzdelemben

    Azok a betegek, akik idejekorán, még a fertõzést követõ elsõ hónapban részesülnek a hepatitis-C elleni kezelésben, azok gyors, többfunkciós immunválaszt építenek ki a HCV ellen, hasonlóan ahhoz, mint amikor a fertõzés spontán eltûnik.

    A kísérlet során egy csoport intravénás droghasználót követtek nyomon, akik a HCV-fertõzésnek fokozottan ki vannak téve. Azt találták, hogy a korai kezelés gyors immunválaszt eredményez, melyet a többszörös, egyidejû antivírus-mediátorok termelése jellemez.

  • Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!

    Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!Különösen a gyerekek élik át gyakran, de egy-egy strandolás, uszodázás után a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit. A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul. Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel.

  • Megtalálták a gént, amely felelõs az autizmus kialakulásáért?

    Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.

    Az Npas4-ként ismert gén képes lenyugtatni a túlságosan aktív idegsejteket, így a kellõ kutatások esetén megindulhat az autizmussal és egyéb idegi problémákkal kapcsolatos gyógymódok fejlesztése, nyilatkozta az újságnak Michael Greenberg.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

  • Titokzatos betegség a hasmenés hátterében

    Bár a gyomorfekélyhez és a gyomorégéshez viszonyítva még mindig ritkának számítanak, a krónikus gyulladással járó bélbetegségek az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak. Ezek közé tartozik a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa is, melyek krónikus hasmenéssel járnak, ráadásul változatos tüneteik és hosszú lefolyásuk miatt igen nehezen felismerhetõk. A Crohn-betegség gyakori kísérõi a nyákos-hasmenéses széklet, a huzamosabb ideig fennálló hasfájdalmak, a láz és a végbélnyílás területén gyakran képzõdõ fájdalmas sipolyok.

  • A stresszes emberek memóriája hibásan mûködik?

    A különbözõ szorongásos és más pszichiátriai betegségekben szenvedõk agyában hibásan mûködnek az emlékek elfojtásáért felelõs agyi áramkörök - állítják a Harvard Egyetem kutatói.

    "Depresszióban, és más stressz okozta megbetegedésekben szenvedõk esetében gyakori, hogy traumás emlékek okozzák a szorongást" - nyilatkozta Nivedita Agarwal, az egyetem radiológus munkatársa - Mivel a traumás emlékeket a betegek agya nem képes megfelelõen elfojtani, azok rendszeresen visszatérnek és kínozzák a pácienseket.