rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

  • Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

    A patkányokon végzett vizsgálatok során az állatok egy része nem kapott étrend-kiegészítést, egy részük BPA-val szennyezett, egy másik csoport szójában gazdag tápot kapott, míg a negyedik csoport étrendjében nagyobb mennyiségû szója és a BPA is helyet kapott. Az állatokkal annyi BPA-t etettek, hogy a vérükben a vegyület mennyisége megfeleljen az emberekben is mérthetõ koncentrációnak. A feletetett szója mennyiségét szintén úgy állították be, hogy annak egyik alkotójának, a geniszteinnek, a koncentrációja megegyezzen a szóját gyakran fogyasztók vérében mérttel.


    A BPA-val szennyezett, szójában szegény étrenden tartott állatok számottevõen többet szorongtak. A kutatók megfigyelték, hogy a félelemre és stresszre való reagálásban fontos agyrészben, az amygdalában, több gén mûködése megváltozott. Néhány receptor génjének megváltozott mûködése miatt módosult a társas viselkedést is befolyásoló oxitocin érzékelése a szervezetben. A szójában gazdag táplálékot fogyasztó állatoknál nem észleltek hasonló elváltozásokat.

    Hogy a hormonális rendszert befolyásoló fitoösztrogéneket tartalmazó szója milyen módon szüntette meg a BPA károsító hatását, nem derült ki a vizsgálatokból.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kávézni a gutaütés ellen?!

    A gyakran kávézó hölgyeket ritkábban üti meg a guta! Budapest - Azok az amerikai hölgyek, akik naponta négy, vagy akár több kávét megisznak, ritkábban kerülnek agyi katasztrófa miatt kórházba, mint a nem kávézók. A kávékedvelõk számára biztató eredményeket a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Frank Speizer 1976-ban úgy látta, hogy a nõk egészségével az amerikai közegészségügy nem foglalkozik olyan jól, ahogyan arra szükség volna, ezért megtervezte a Nurses' Health Study programot.

  • Ha gyengül a rövid távú memória

    Kutatják a demencia elõjeleit

    Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.

  • A kalóriabombáktól való függõség lehet az elhízás kulcsa

    A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektõl való függõség ugyanolyan erõs lehet, mint a kokain- vagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet - állapították meg amerikai kutatók vasárnap közzétett tanulmányukban.

    A Nature Neuroscience címû tudományos folyóiratban felhívták a figyelmet arra, hogy noha az állatkísérletekbõl levezetett eredményeket nem lehet közvetlenül emberekre alkalmazni, segíthetnek megérteni ezt az állapotot, és kezelésére új terápiákat kifejleszteni.

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

    Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

  • A szakértõk nem tartják megalapozottnak a rákbetegségek kialakulásának kockázatát vérnyomáscsökkentõknél

    Magas vérnyomás kezelésével foglalkozó szakorvosok nem tartják megalapozottnak azt a megállapítást, amely szerint a világ legnépszerûbb vérnyomáscsökkentõ szerei közül egyesek enyhén növelhetik a rákbetegségek kialakulásának kockázatát, és attól tartanak, hogy sok beteg a vizsgálat hatására esetleg nem szedi a számára szükséges tablettákat. Öt korábbi, összesen 60 ezer páciens bevonásával készült követéses vizsgálat eredményeinek elemzése után amerikai kutattók kapcsolatot találtak az úgynevezett angiotenzinreceptor-blokkoló szerek (ARB-k) szedése és a rákkockázat növekedése között.

  • Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomság

    Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomságMai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó:

  • A futás a hosszú élet titka?

    Fussunk az életért!

    Washington - Egy futóklub középkorú tagjainak húsz éven át tartó követéses vizsgálata azt mutatja, hogy a futás számos idõskori betegség kockázatát csökkenti - közlik tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    A futás csökkentette a szívinfarktus, a rák és a neurológiai megbetegedések elõfordulási arányát is - írja Eliza Chakravarty és kutatócsoportja az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóirat hétfõi számában.

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehet

    A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehetItt a nyár, gyermekeink az egész napos iskolapadban való görnyedés után végre kiszabadulnak, s a legjobb esetben a nyarat a szabadban játékkal, kirándulással, strandolással töltik. Dr Péntek Éva, a Karitáció Alapítvány szakértője a napozás lehetséges mellékhatásai kapcsán elővigyázatosságra és óvintézkedésre buzdít. Néhány ötlet és segítség a napsütésben töltött felhőtlen órákhoz, hogy ne árnyékolják be őket a leégés okozta kellemetlenségek: a napsugarak kétféle ultraviola sugarat tartalmaznak, amelyek elérik a bőrt: UVA- és UVB sugarakat. Az UVB sugárzás a bőr (az epidermisz) felső rétegeit égeti, ami leégést okoz.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • A menopauza látható és láthatatlan jelei, tünetei

    A változókorba lépõ nõk keveset tudnak arról, hogy a menopauzaként emlegetett folyamat valójában több, konkrét tünetegyüttessel körülhatárolható idõszakból áll. De vajon mire kell és érdemes figyelni ezekben az idõszakokban?

    Menopauza, változókor, - eredeti jelentésével ellentétben - nem a havi vérzések szünetét jelenti, hanem a termékeny ciklus teljes megszûnését, amely a nõk életében általában a negyvenes éveikben kezdõdik és az ötvenes éveik végéig megy végbe.

  • D-vitamin hiány okozza az idõskori depressziót?

    Az alacsony D-vitamin szint depresszióhoz és más pszichiátriai betegségekhez vezethet idõskorban, közölték holland kutatók egy mostanában megjelent tanulmányban.

    "A D-vitamin hiányt okozó tényezõk, mint a csökkent kimozdulási hajlandóságot kísérõ kevesebb napfényben eltöltött idõ, változó lakhatási szokások, a csökkent vitamin bevitel is lehet a depresszió következménye, azonban az is lehetséges, hogy az alacsony D-vitamin szint okoz depressziót." - áll a tanulmányban.

  • A nagy adag tesztoszteron növeli az izomtömeget, de teljesítõképességet nem

    Az egészséges idõsödõ férfiaknak, ha nagy adag tesztoszteront kapnak, növekszik az izomtömegük és erejük, de nem mutatkozik fejlõdés a fizikai funkciókban - állítja egy új tanulmány.

    Ez azért történhetett, mert a tanulmányban vizsgált személyek "szokatlanul fittek voltak az életkorukhoz képest." - állítja Dr. Thomas W. Storer a Bostoni Egyetem orvosi karáról munkatársaival együtt. Ez azt jelenti, hogy az erõ és izom, amit megszereztek, nem befolyásolta az egyébként is kifogástalan fizikai teljesítõképességüket.