Az egyre csappanó fajgazdagság kedvez a kórokozók elterjedésének, veszélyeztetve az emberi egészséget - állapították meg amerikai kutatók korábbi tanulmányok kiértékelésébõl. A fertõzõ megbetegedések növekedésének oka elsõsorban abban rejlik, hogy számos állat és növény kihalásával olyan szervezetek tudnak elszaporodni, amelyek közvetve vagy közvetlenül kedveznek a kórokozók elterjedésének. A jelenség minden lehetséges patogén szervezetet érint, vírusokat, baktériumokat és gombákat egyaránt - írja a New York-i Bard Egyetem csapata. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatók által összesített adatok tanúsága szerint azok az állatok és növények, amelyek a leghamarabb halnak ki, gyakran egyfajta védõszerepet töltenek be a kórokozókkal szemben. Ennek oka lehet például, hogy csak egymást fertõzik meg, és csupán kevéssé vagy egyáltalán nem érintkeznek más fajokkal.
A túlélõ, robusztus fajok ezzel ellentétben gyakran elõkészítik a terepet a mikrobák számára, mert õk maguk például nem betegszenek meg, de vektorokként átadják azokat másoknak.
Ez az összefüggés számos ökoszisztémát érint: az Észak-Amerikában honos oposszum állománya például vészesen megcsappant az erdõirtások miatt, ennek hatására a fehérlábú egerek elszaporodtak, velük együtt pedig élõsködõik, a feketelábú kullancsok is. Ezek ugyanakkor az emberre veszélyes Lyme-kórt kiváltó baktériumok vektorai.
A kutatók ezért szorgalmazzák, hogy a fertõzések féken tartása végett az emberiség õrizze meg a fennálló ökoszisztémákat, hogy a bennük élõ fajok is fennmaradhassanak. "Ha tovább csökken a biológiai sokféleség, és egyre mérséklõdik az ember és állat között fennálló akadály, ideális körülményeket hozunk létre a fertõzõ megbetegedések terjedésének" - figyelmeztettek.