Harminckilenc éves korban mûködik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, õk pedig mérték a reakcióidejüket.
Ezzel egy idõben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába. A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult. A 39 év feletti agylassulás oka annak a zsírrétegnek a zsugorodása, amely az agy idegsejtjei körül található - szaknyelven szólva a mielinhüvely.
Mûködésének lényege nagyjából hasonlít az elektromos vezetékeket szigetelõ mûanyagéra: segítségével gyorsan átadódnak az elektromos jelek az agyban. Minél tömörebb az agyban a védõ zsírréteg, annál gyorsabb a résztvevõk reakcióideje.
A Neurobiology of Ageing címû amerikai szaklapban megjelent tanulmányukban kifejtik a kutatók, hogy negyvenéves korig folyamatosan épül az idegek szigetelése, és addig a szervezet játszva kijavítja a keletkezett károkat is.
Ezt követõen nyilvánvalóan alábbhagy ez a képesség, a mielinhüvely összemegy. Az érintett idegek miatt pedig a testi és szellemi teljesítõképesség is csökken.