A pajzsmirigydaganat felismerése és kezelése

A betegség kezdetén a pajzsmirigydaganatok alig okoznak tüneteket. Csak a tumor méretének növekedésével jelentkeznek a panaszok. A páciensek egy növekvõ csomót észlelnek a pajzsmirigyben, ami nyomja a nyelõ- illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel jár. Az is elõfordul, hogy egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként kerül felismerésre.

Ha a növekvõ pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különbözõ jelenségeket okoz, így például a hangredõ bénulása miatt a hang rekedtté válik. Ezen kívül kialakulhat az ún. Horner-szindróma, ami a pupilla szûkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár.

Ha a nyaki nyirokcsomókat is érinti a pajzsmirigydaganat, akkor ezek erõsen megduzzadnak, és a környezõ szövetek tönkremennek.

Terápiák:

A pajzsmirigydaganat kezelése a tumor típusától, illetve a betegség kiterjedésétõl függ.

A személyre szabott legmegfelelõbb terápia kiválasztása különbözõ orvosi tudományterületek szakembereinek közös döntése. Sebészek, onkológusok, onkoradiológusok, endokrinológusok vesznek részt a betegség kezelésében.

Az alkalmazható módszerek közé tartozik az operáció, a radioaktív jódterápia vagy a külsõleges sugárkezelés. Hormonterápiára akkor van szükség, ha a pácienseknek – például a teljes pajzsmirigy eltávolítása után- pajzsmirigy hormonra van szükségük.

A kemoterápia a pajzsmirigyrák kezelésében eddig alig alkalmazott módszer, mivel a pajzsmirigy-tumorok gyakran alig reagálnak a terápia során alkalmazott gyógyszerekre (cystostatikumok). Az elszórtan kialakult áttétek és a különösen agresszív tumorok kezelésében viszont a kemoterápia hatékony lehet.