Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idõ beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári idõszakban, de a kórházba kerülõ infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A munkacsoport arra volt kíváncsi, hogy az átlagos napi hõmérséklet egy foknyi változása a következõ 28 nap során változtat-e az infarktusesetek elõfordulási gyakoriságán. Figyelembe vették a hét napjainak, az ünnepnapoknak, az influenzás idõszakoknak, a légszennyezettségnek és a páratartalomnak az esetleges módosító hatását is.
A hõmérséklet egy fokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. A lehûlés kedvezõtlen hatása fõleg az elsõ két hétben érvényesült. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek.
A melegedés nem okozott több infarktust. A tanulmányt közlõ Angol Orvosi Hetilap vezetõi a kiemelten fontos tanulmányhoz szerkesztõségi közleményt is írattak. Paola Michelozzi és Manuela De Sario olasz kutatók ebben hangsúlyozzák, hogy az angol eredmények egyeznek a 2003-ban Párizsban tapasztalt eseményekkel.
Akkor a francia kánikula veszélyére az egészségügyi hatóságok nem figyelmeztették a lakosságot, ennek drámai következményei voltak: igen sok idõs ember halt meg azokban a napokban. A statisztikák viszont azt mutatták, hogy a kórházba szállított infarktusesetek száma a korábbi idõszakhoz képest nem növekedett.
"A szívbetegek halálozása a rendkívüli hõségben növekszik, de ez olyan gyorsan történik, hogy nem kerülnek kórházba, sõt általában orvosi kezelésre sem kerül sor" - írják az olasz szakértõk.