"Nem csak egy új metasztázisgént azonosítottunk, de ez az egyike azon kevés génnek, melynek pontos mûködési módja magyarázatot nyert" - nyilatkozta Michael Reiss, a New Yersey-i Rákkutató Intézet munkatársa, akinek csoportja a Cancer Cell címû szakfolyóirat legfrissebb számában tette közzé eredményeit.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A mellrákos páciensek közül azok, akiknek nincs áttéte, 98 százalékban élnek daganatuk megállapítása után öt évnél tovább, míg azoknak, akiknél átterjedt a tumor más szervre is, csak 27 százaléka éli túl a határnak tekintett öt évet.
Reiss és a Princeton Egyetemen kutató Yibin Kang elõször egy hatalmas számítógépes, mellrákra vonatkozó adatbázist elemzett. Megállapították, hogy a nyolcas számú kromoszóma egy szakasza feltûnõen sokszor fordul elõ az agresszív mellrákban szenvedõ páciensek mintáiban. Míg egy normális DNS-szekvencia a gén két kópiáját tartalmazza, addig néhány tumormintában nyolc kópiát is találtak az adott génszakaszból.
A csoport ezután 250 páciens melldaganatából vett szövetmintáiban kutatott genetikai rendellenességek után. Ennek során állapították meg, hogy az MTDH jelû gén az agresszív tumorokban túl aktív.
"Ez a gén minden sejtünkben megtalálható, ám a tumor valamiképpen többletkópiákat szerez belõle és túlzott mértékben mûködteti" - magyarázta Kang.
A következõ lépésben ezeket az emberi tumorsejteket kísérleti egerekbe injektálták, és azt tapasztalták, hogy azokban olyan daganat képzõdött, amely nagyobb eséllyel terjedt szét, egyúttal nagyobb valószínûséggel vált ellenállóvá a hagyományos kemoterápiás szerekkel szemben. Amikor a kutatók gátolták az MTDH jelû gén mûködését, a tumorsejtek kevésbé képeztek áttétet, és a kemoterápiás szerek is hatékonyabbak voltak.
Terveik szerint a tudósok hamarosan a gén mûködését gátló szer kifejlesztésén dolgozhatnak.