Minden harmadik percben meghal egy csecsemõ tetanuszfertõzés következtében a világon

A tetanusz Magyarországon szerencsére nem jelent veszélyt, az UNICEF adatai szerint azonban a világon minden harmadik percben meghal egy csecsemõ tetanuszfertõzés következtében. A megfelelõ oltás beadásával mindez megelõzhetõ lehetne.

A tetanusz napjainkban évente 140 ezer csecsemõ és mintegy 30 ezer édesanya fájdalmas és szükségtelen haláláért felelõs. Ezek az anyák és újszülöttek fejlõdõ országok elszegényedett, távoli vidékein élnek, gyakran az amúgy is elégtelen egészségügyi ellátórendszerek hatósugarán kívül. A tetanuszt egy Clostridium Tetani nevû baktérium okozza, amely mindenütt jelen van, és a szervezetbe nyílt sebeken keresztül jut be. A baktérium bekerülését követõen neurotoxint termel, amely a tetanusz fájdalmas tüneteit okozza. Megfelelõ kezelés nélkül a tetanusszal fertõzött csecsemõk több mint 95%-a meghal a fejlõdõ országokban.

A Tetanusz Toxoidot (TT) tartalmazó védõoltás a betegség megelõzésének biztonságos és hatékony módszere. Ráadásul a két leginkább veszélyeztetett csoportot – a szülõ nõket, és újszülöttjeiket – a szülés során a megfelelõ higiéniás szabályok betartásával illetve a a köldökzsinór szakszerû ellátásával meg lehet védeni a fertõzéstõl.

Ennek ellenére a fejlõdõ országokban – ahol a nõk és a gyermekek gyakran nem jutnak hozzá a szükséges védõoltásokhoz, és a legtöbb szülés otthon, kevésbé optimális higiénés körülmények között zajlik – még mindig nagy a kockázata, hogy az anyák és gyermekeik tetanusszal fertõzõdnek. A nagy távolság, a korlátozott egészségügyi ellátás illetve annak teljes hiánya miatt gyakran nincs mód a betegség kezelésére.

A körülményeket tovább rontja a nyomor, a minimális higiénia, a lakosság alacsony oltottsági-szintje, a rossz földrajzi adottságok és hogy meg kell küzdeni bizonyos kulturális hagyományokkal is. Az esetek száma és a halálozás aránya sok esetben nem is ismert.