A Virginia állambeli Durham Orvosi Központ szívkatéteres laborjának vezetõje és munkatársai közel 600 ezer katéterezést értékeltek ki egy adatbázis segítségével. A combon át felvezetett katéter esetében kétszer gyakoriak voltak a vérzéses szövõdmények, míg az eredményesség tekintetében a két módszer között nem találtak eltérést.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Legtöbbször egy hajlékony csõ, úgynevezett stent beültetése is szükséges, az újabb elzáródás megelõzése érdekében. A vérzés a leggyakrabban a szúrás helyén jelent problémát. Dr. Rao szerint a csuklóartérián át történõ katéterezés Kanadában, Európában és Délkelet-Ázsiában elterjedtebb, mint az Egyesült Államokban, de nincsenek pontos statisztikák az arányokról.
A tanulmány kapcsán Dr. Howard A. Cohen, a New York-i Lenox Hill Kórház Kardiovaszkuláris Központjának intervenciós kardiológus fõorvosa elmondta: „Fõleg a combartérián keresztüli katéterezést tanítják az Államokban. 100-200 esetre van szükség a technika begyakorlásához, amit egy forgalmas praxisban is csak évek alatt lehet megszerezni, és gyakorlatilag is bonyolultabb a kivitelezése is.”
A szakember hozzátette még, hogy a csuklón át történõ katéterezés népszerûbb a betegek körében is, mivel utána kevesebbet kell feküdni. Dr. Rao szerint az orvosi mûszergyártók is tehetnek arról, hogy a csuklón át történõ katéterezés miért nem terjedt el annyira az Egyesült Államokban, mivel a gyártók inkább a combartériához készült mûszereket reklámozzák, azonban Dr. Rao reméli, hogy ennek a tanulmánynak a megjelenése változást hoz ebben.