A vérünkben van, hogy mennyi táplálékot veszünk magunkhoz

Az agyi eredetű neurotróf faktort termelő csontvelősejtek, amelyek közismerten befolyásolják a tápanyagbevitel szabályozását, a hipotalamusz egyik részébe jutnak, ahol "finomhangolják" az étvágyat. A tény a Baylor Orvosi Egyetem és a japán Shiga Orvosi Egyetem a Nature Communications online kiadásában megjelent közös kutatásából derült ki."Azt tudtuk, hogy a vérsejtek termelnek BDNF-et"- magyarázta Dr. Lawrence Chan. A faktor az agyban és az idegsejtekben is termelődik. "Azt nem tudtuk, miért termelődik a vérsejtekben." A kutatást végző orvosok olyan egerek agyában vizsgálták a BDNF-et, amelyek körülbelül 24 órája nem kaptak táplálékot. A csontvelő eredetű sejteket egy fluoreszkáló fehérjével jelölték meg, amely mikroszkóp alatt látható. Legnagyobb meglepetésükre az agy hipotalamuszának paraventrikuláris mag részében is találtak BDNF termelő sejteket.

"Azt tudtuk, hogy az embrionális fejlődés során néhány vérsejt eljut az agyba, és mikroglia sejtekké válnak" - mondta Chan. "Most először mutattuk azonban ki, hogy ez felnőttkorban is bekövetkezik. A vérsejtek eljuthatnak az agy egyik területére, és fizikailag átalakulva mikroglia-szerű sejtekké válnak."

Ezek a csontvelő sejtek azonban a BDNF egy csontvelő-specifikus változatát termelik, ami eltér attól, amelyet a hipotalamuszban lévő hagyományos mikroglia sejtek állítanak elő. E vér eredetű sejtek közül csak néhány jut el ténylegesen a hipotalamuszba. "Ha csak futólag nézzük a mikroszkópban, ez nem valami lenyűgöző" - teszi hozzá Chan. Az alaposabb vizsgálatból viszont kiderült, hogy e sejtek elágazódási képessége lehetővé teszi számukra, hogy rengeteg agysejttel lépjenek kapcsolatba. Hatásuk ezáltal felerősödik.

A BDNF termelésére képes vérsejtek létrehozására képtelenül született egerek túlesznek, elhíznak, és inzulin-rezisztencia alakul ki bennük. Olyan csontvelő-átültetéssel, amely helyreállítja bennük a BDNF-et termelő sejteket előállító gént, normalizálható az étvágyuk. A szóban forgó gént nem tartalmazó csontvelő-átültetés viszont nem fordítja vissza a túlevést, az elhízást és az inzulin-rezisztenciát az egerekben.

Chan az eredmények összegzéseként elmondta, hogy a kutatás egy új mechanizmust tárt fel, amivel ezek a csontvelő eredetű sejtek a BDNF révén szabályozzák a táplálkozást, és ez a felfedezés új utakat nyithat az elhízás elleni küzdelemben.