rss
  • A hagyma jótékony hatásai

  • A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

    Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik.

    Ha valakinek még nem volt dolga még hagymával (bár ez elég nehezen képzelhető el) annak rögtön bemutatkozik, hiszen a szeletelése közben kiserkenő leve erős könnyezésre késztet, szaga az orrot irritálja, s megízlelve csíp is. Nyilvánvaló, hogy nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. De hát éppen ez az, ami miatt sok étel alapját képezi nyersen, párolva, főzve vagy sütve. A hagyma ugyanis mindenféle feldolgozott formájában finom. És akkor még nem beszéltünk a gyógyító hatásáról.

    Régi gyógyító:

    Hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.

    Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.


    Nyers erő

    A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint azután, hogy megfőztük. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket tartalmaz, illetve egy gyógyító hatású illóolajat is. E vegyületek egy része hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik ódzkodnak a gondolattól, hogy nyers hagymát egyenek, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, ízletesebbé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát a héjában sütjük meg, az hasonlóan jó módszer ahhoz, mintha a burgonyát sütnénk héjában. Ez a módszer megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé.

    A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.

    De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet. A hagyma hatóanyagát persze nem lehet az inzulin helyettesítésére használni, de segítséget jelenthet azoknak, akik hipoglikémiában szenvednek. (Aki persze ilyen betegséggel küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen táplálkozási kalandba kezdene.)



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Már gyermekkorban el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentést

    Az USA-ban továbbra is a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik a halálozási okok listáját.

    A szívbetegségek arányának csökkentésére a San Diego-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja drasztikus lépést javasol: már gyermekkorban el kell kezdeni a koleszterinszint csökkentést.

    Dr. Daniel Steinberg professzor "elkésettnek és kevésnek" tartják a szívbetegségek megelõzésére jelenleg alkalmazott koleszterinszint csökkentõ terápiát.

  • A fiatalokat el kell rettenteni az alkoholfogyasztástól!

    "A szülõknek minden erejüket latba kell vetniük, hogy elvegyék gyermekeik kedvét az alkoholfogyasztástól, különösen a téli szünetben, amikor a fiatalok hajlamosak összejárni iszogatni - nyilatkozta Shirley Malcolm az AAAS oktatási és emberi erõforrásokkal foglalkozó osztályának vezetõje.

    A szakember szerint az egyik legjobb módszer az elrettentés: a szülõknek meg kell értetniük gyermekeikkel, hogy az alkohol milyen nagymértékben káros a fejlõdésükre. A tudósok korábban azt gondolták, az emberi agy fejlõdése már a kamaszkor elõtt befejezõdik.

  • Valóban biztonságos a HPV elleni vakcina?

    Valóban lehetnek káros következményei a vakcinának? A HPV elleni oltás újra a középpontban Amerikában a mellékhatások és a biztonsági megfontolások miatt.

    A forgalmazás megkezdése óta a 7802 oltási akcióról kaptak jelentést, ebbõl 15 végzõdött halállal, és 31 esetben jelentettek Guillain-Barre szindrómát, ami egy bénulást okozó autoimmun betegség. A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthetõ el, hogy az oltóanyag felelõs-e a kialakult mellékhatásokért.

  • Az erekben is tenyészthetõk az õssejtek

    Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel.

  • Jódozott só az agykárosodás ellen

    A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak – két évtizeddel ezelõtt csupán 20 százalékukban volt ez így. Szakértõk sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelõs részleg célkitûzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetõvé teszik a jódozott sót.

  • Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomás

    Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomásAz orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.

  • A rossz koleszterin szintjét lehet csökkenteni, a jó koleszteriné pedig emelhetõ

    Megfelelõ étrendi változtatásokkal nemcsak a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét lehet lejjebb vinni, hanem telítetlen zsírok fogyasztásával még a "jó" HDL koleszterin értéke is emelhetõ - állapították meg kanadai táplálkozáskutatók.

    A koleszterin zsírnemû anyag és nélkülözhetetlen eleme az élõ sejteknek. Több változata, formája van, és ezek szerepe jelentõsen különbözik. A "rossz" LDL koleszterin a vérben könnyen oxidálódik és rátapad az ütõerek falára.

  • Dohányzó szülõk hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez?

    Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülõk, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez.

    Több kanadai intézmény összefogásával készült az a felmérés, melyben 1800 gyermek vett részt, a 10 és 12 év közötti korosztályból. A résztvevõknek egy kérdõívet kellett kitölteniük az egészségükrõl, viselkedési szokásaikról, arról, hogy ki vannak-e téve a passzív dohányzás ártalmainak, illetve tapasztalnak-e nikotinfüggõségi jeleket.

  • A melegség pozitívan befolyásolja érzelmeinket?

    Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.

    Arra kérték õket, hogy egy kérdõív segítségével ítéljenek meg egy személyt. Kiderült, hogy azok, akik forró kávét tartottak kezeik között, "melegebben" - gondoskodóbbnak és nagyvonalúbbnak - ítélték meg ugyanazt a személyt, mint azok, akik jeges kávét szorongattak elõtte.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • Vércukor-érzékelõ inzulinpumpa

    A vércukor-érzékelõvel összeépített inzulinpumpa mind gyermekek, mind felnõttek cukorbetegségének kezelésében megbízhatóbb, mint a naponta többször beadott inzulininjekció. Az eddigi legnagyobb vizsgálat eredményeit az Amerikai Cukorbeteg Társaság 70. kongresszusán ismertették Orlandóban.

    Az 1. típusú cukorbaj, mely gyermekkorban és fiatal felnõttkorban a leggyakoribb anyagcsere-rendszeres inzulinpótlással kezelhetõ. Ez még a legkorszerûbb, finom tûvel ellátott fecskendõk esetén is megnehezíti a beteg életét.

  • Ki lesz koszorúérbeteg: aki szorong, vagy aki depressziós?

    A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

    A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.