rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A hagyma jótékony hatásai

  • A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

    Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik.

    Ha valakinek még nem volt dolga még hagymával (bár ez elég nehezen képzelhető el) annak rögtön bemutatkozik, hiszen a szeletelése közben kiserkenő leve erős könnyezésre késztet, szaga az orrot irritálja, s megízlelve csíp is. Nyilvánvaló, hogy nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. De hát éppen ez az, ami miatt sok étel alapját képezi nyersen, párolva, főzve vagy sütve. A hagyma ugyanis mindenféle feldolgozott formájában finom. És akkor még nem beszéltünk a gyógyító hatásáról.

    Régi gyógyító:

    Hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.

    Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.


    Nyers erő

    A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint azután, hogy megfőztük. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket tartalmaz, illetve egy gyógyító hatású illóolajat is. E vegyületek egy része hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik ódzkodnak a gondolattól, hogy nyers hagymát egyenek, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, ízletesebbé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát a héjában sütjük meg, az hasonlóan jó módszer ahhoz, mintha a burgonyát sütnénk héjában. Ez a módszer megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé.

    A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.

    De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet. A hagyma hatóanyagát persze nem lehet az inzulin helyettesítésére használni, de segítséget jelenthet azoknak, akik hipoglikémiában szenvednek. (Aki persze ilyen betegséggel küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen táplálkozási kalandba kezdene.)



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • Mikor vagyunk agyi mûködésünk csúcsán?

    Harminckilenc éves korban mûködik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, õk pedig mérték a reakcióidejüket.

    Ezzel egy idõben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába. A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult.

  • A cukorbetegség szûrõvizsgálatát 45 eves korban célszerû elkezdeni

    Súlyos, de Korai tünetekkel sokszor tartózkodás mellett Járó betegségek szûrõvizsgálati programjának elindítását gyakran Nehéz eldönteni. Amerikai kutatók a cukorbaj költséghatékony szûrésének megszervezésére matematikai modellt dolgoztak ki. A múlt században a morbus hungaricus tüdõvészt, azaz english betegség neven is emlegették. A közegészségügyi szakemberek példamutató tüdõgyógyintézeti hálózatot hoztak létre, kötelezõvé tették az évenkénti tüdõszûrést, a Nemzetközi Geofizikai Év tuberkulózist sikerült visszaszorítani.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozás

    Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozásA Pennsylvania Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a nők, akik általában odafigyelnek arra, amit esznek, és összességében tudatosan táplálkoznak, jelentős hangulatromláson esnek át, ha egy ideig egészségtelen módon étkeznek. A vizsgálatot vezető Kristin Heron, a Survey Kutató Központ munkatársa Joshua Smyth professzorral, Stacey Scott kutatóval és Martin Sliwinski professzorral együttműködve figyelt meg olyan főiskolás lányokat, akik általában odafigyeltek arra, mit esznek, ám valami miatt egy időre feladták elveiket, és valamilyen egészségtelen étkezési szokást vettek fel.

  • Akupunktúrával a rákos fájdalmak ellen

    Az akupunktúra jelentõsen enyhíti a mûtéttel kezelt fej-nyaktáji rákokban szenvedõ betegek fájdalmát, derül ki egy az Amerikai Klinikai Onkológusok éves kongresszusán.

    Nem gyógyítja meg a betegségeket ugyan, de sikeresen képes kezelni számos kínzó tünetet, például a légszomjat, szorongást, vagy depressziót, idült kimerültséget, fájdalmat, neuropátiát és a csont- és ízületi gyulladást.

  • Régi szívgyógyszerbõl új rákgyógyszer

    Budapest - Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkisérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte.

    A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.

  • Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezet

    Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezetNemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet. Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet. Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • A szoptatás valószínûleg megóv bizonyos allergiák ellen

    Amennyiben az atópiás betegségekre (pl. ekcéma, asztma, ételallergiák) különösen hajlamos csecsemõk legalább négy hónapos korukig csak anyatejet kapnak, vagy tehéntejmentes tápszert, akkor késõbb alakulnak ki ezek a betegségek, vagy egyáltalán nem is jelentkeznek a tünetek. A Pediatrics januári számában megjelenõ cikk a fenti végsõ következtetést vonja le. "Alapjában valószínûleg mindegy, mit esznek a várandós és szoptató kismamák” - állítja Dr. Frank Greer a Wisconsin Egyetem gyermekgyógyász professzora, a cikk egyik szerzõje.

  • A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkre

    A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkreA cékla elég elfeledett zöldség, a legtöbben csak savanyúságként ismerik, és nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Azonban a cékla rendkívül egészséges, nagyon jó hatással van a szervezetünkre, és sokféleképpen elkészíthető. A céklában nagy mennyiségben találhatóak értékes vitaminok és ásványi anyagok, valamint antioxidánsok, főleg kálium, magnézium, vas, A-, C- és B6-vitamin. Nemcsak a gyökerét, de a zsenge leveleit is meg lehet enni, például salátába keverve. Lássuk, milyen jótékony hatásai lehetnek!

  • Sugárterápiát a visszatérõ prosztatarák megfékezésére!

    Chicago - A sugárterápia javítja azoknak a férfiaknak a túlélését, akiknek a mûtét után kiújul agresszív prosztatarákja - állítják amerikai kutatók.

    A prosztatarák kiújulását követõ két éven belül alkalmazott sugárterápia kétharmadával csökkentette a halálozási kockázatot azokhoz képest, akik nem kapták ezt a kiegészítõ kezelést - közölte Bruce Trock, a baltimore-i John Hopkins Egyetem munkatársa a Journal of the American Medical Association címû orvosi szaklapban megjelent tanulmányában.