rss
  • A hagyma jótékony hatásai

  • A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

    Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik.

    Ha valakinek még nem volt dolga még hagymával (bár ez elég nehezen képzelhető el) annak rögtön bemutatkozik, hiszen a szeletelése közben kiserkenő leve erős könnyezésre késztet, szaga az orrot irritálja, s megízlelve csíp is. Nyilvánvaló, hogy nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. De hát éppen ez az, ami miatt sok étel alapját képezi nyersen, párolva, főzve vagy sütve. A hagyma ugyanis mindenféle feldolgozott formájában finom. És akkor még nem beszéltünk a gyógyító hatásáról.

    Régi gyógyító:

    Hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.

    Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.


    Nyers erő

    A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint azután, hogy megfőztük. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket tartalmaz, illetve egy gyógyító hatású illóolajat is. E vegyületek egy része hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik ódzkodnak a gondolattól, hogy nyers hagymát egyenek, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, ízletesebbé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát a héjában sütjük meg, az hasonlóan jó módszer ahhoz, mintha a burgonyát sütnénk héjában. Ez a módszer megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé.

    A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.

    De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet. A hagyma hatóanyagát persze nem lehet az inzulin helyettesítésére használni, de segítséget jelenthet azoknak, akik hipoglikémiában szenvednek. (Aki persze ilyen betegséggel küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen táplálkozási kalandba kezdene.)



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Színes rovarok mutatják az utat a gyógynövények felé

    A feltûnõ színû rovarok egyértelmûen jelzik a gyógynövények jelenlétét - fedezte fel a panamai Smithsonian Tropical Research Institute kutatócsapata.

    Már régóta gyanítják a tudósok, hogy a gyógynövényeket rovarok segítségével is fel lehet kutatni, de most elõször sikerült ezt be is bizonyítani. Ezek a színpompás rovarok a kutatók elmondása szerint épp azért esznek a gyógynövényekbõl, mert azok hatóanyagával védik magukat a ragadozók elõl - olvasható a Die Welt címû német lap honlapján.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Összefüggés lehet a megnövekedett esõzés és az autizmus kialakulása között?

    A megnövekedett esõzéssel, vagy az ezzel kapcsolatos valamilyen tényezõvel állhat összefüggésben az autizmus kialakulása az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicinea címû lapban megjelent kutatás szerint.

    A Cornell szakértõi azt találták, hogy az arányok összefüggésben állhatnak az államokban megfigyelt csapadék mennyiségével ezekben az idõpontokban. "Az autizmus elõfordulása magasabb volt azokon a területeken, ahol viszonylag nagymértékû csapadék volt jellemzõ, amikor a gyermekek három évnél fiatalabbak voltak" - áll a cikkükben.

  • Utolsó elõtti hely - Csak a csehek boldogtalanabban nálunk!

    A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sõt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

    A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetezõ megkérdezésével készült online felmérésbõl.

  • A kávé növelheti a zöldhályog kialakulását

    A Harvard Egyetem kutatói szerint a naponta legalább három csésze kávét fogyasztó emberekben megnõhet az esetlegesen látásvesztéshez vagy vaksághoz vezetõ zöld hályog kockázata.


    A koffeines kávé fogyasztása különösen is összefüggésbe hozható a zöld hályog egyik típusa, az exfoliatív glaukóma kialakulásával, mely során apró rostok hámlanak le a szemlencsérõl, ez pedig a szemûri nyomás megnövekedéséhez vezet.

  • Mi válthatja ki a migrénünk?

    A fejfájás talán az egyik leggyakoribb betegség, az emberek körülbelül 40 százaléka szenved a gyakori úgynevezett tenziós fejfájásban, amikor lüktetõ vagy szorító fájdalmat érzünk. A körülbelül egymillió magyar migrénben szenvedõ helyzete azonban sokkal rosszabb, sokan napokig képtelenek ellátni mindennapi feladatukat migrénes roham esetén. A migrén általában egyoldalú, lüktetõ fejfájással, továbbá hányingerrel, szédüléssel, zsibbadással, nyaki fájdalommal jár, de számos más tünet, például hallucinációk is felléphetnek.

  • Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomás

    Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomásAz orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.

  • Az alkoholisták kilenc kategóriája

    A brit kormány egy nagyszabású alkoholellenes kampány nyitányaként a részegeseket kilenc kategóriába sorolta azzal, hogy amennyiben valaki felismeri mértéktelen ivászatának okát, könnyebben megszabadulhat káros szenvedélyétõl.

    Az egészségügyi tárca által kezdeményezett kutatás során a nagyivók kategóriájába azokat a nõket sorolták, akik hetente 35 adagnyi alkoholt gurítottak le a torkukon, a férfiak esetében a választóvonalat a heti 50 porciónyi szeszesitalban határozták meg.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • A testszag olyan egyedi, akár a DNS

    A szaglenyomat információi a testnedvekkel, például a vizelettel és a verítékkel jutnak el a szervezet különbözõ részeire, ezek a folyadékok számos illékony és illatos anyagot is tartalmaznak.

    A szakemberek szerint éppen olyan egyéni tulajdonságról van szó, mint az ujjlenyomat vagy a DNS-minta: az egyéni szag mind állatok, mind mûszerek segítségével kimutatható. Az elfogyasztott táplálék is befolyásolja a testszagot, például a nagy mennyiségben fogyasztott fokhagyma illóanyagai a bõrön is érezhetõk.

  • A szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát?

    Egy tanulmány szerint a szájápolás elhanyagolása megnöveli a szívroham és a stroke kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szívbetegség az elsõ számú gyilkos világszerte, évi 17 millió életet követelve.

    A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a leggyakoribb okai, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolt fogíny is felkerülhet a listára. Mindegy, milyen fittek vagy egészségesek vagyunk, a rossz fogak által hozájárulunk a szívbetegség kockázatának növekedéséhez."

  • Régi szívgyógyszerbõl új rákgyógyszer

    Budapest - Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkisérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte.

    A gyûszûvirágból fõzött hatóanyag rendszeres orvosi alkalmazását a 18. században az angol William Withering írta le könyvében és azóta az ilyen alapanyagú szereket világszerte szedik a szívbetegek.

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.

  • Szódabikarbóna - nem csodaszer, de rengeteg bajra jól használható

    Szódabikarbóna - nem csodaszer, de rengeteg bajra jól használhatóNehéz elképzelni olyan háztartási terméket, amit több célra lehetne felhasználni, mint a szódabikarbónát. Amellett, hogy eltávolítja a házban megbújó kellemetlen szagokat, a süteményeket megemeli a sütőben, segíti tisztára mosni a koszos edényeket, ez a termék még számos gyógyászati célra is felhasználható. Ha kicsit jobban megismerjük a szódabikarbóna (nátrium-hidrogén-karbonát) kémiáját, akkor megértjük, hogy miért is használhatjuk a konyhában és a gyógyászatban is. A nátrium-hidrogénkarbonát enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonát-ionból (HCO3-), és nátrium-ionból (Na+) áll.