rss
  • A hagyma jótékony hatásai

  • A hagyma jótékony hatásaiA hagyma a legismertebb növények között van, hiszen számos főt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Igazi legenda a zsíros kenyér tetején, miközben - bármilyen meglepő - a diabétesz kezelésében is nagy jövője lehet. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát, földrajzi elhelyezkedéstől, lakóhelytől, vallástól vagy társadalmi státustól függetlenül. A hagyma közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg.

    Nyersen önmagában csak kevéssé élvezhető, de megtalálható minden konyhában, s a gyógyító hatása miatt fontos gyógynövény is, amely a fokhagymához és a medvehagymához hasonlóan a liliomfélék családjába tartozik.

    Ha valakinek még nem volt dolga még hagymával (bár ez elég nehezen képzelhető el) annak rögtön bemutatkozik, hiszen a szeletelése közben kiserkenő leve erős könnyezésre késztet, szaga az orrot irritálja, s megízlelve csíp is. Nyilvánvaló, hogy nem közönséges növényről van szó, hanem egy igazi karakterről. De hát éppen ez az, ami miatt sok étel alapját képezi nyersen, párolva, főzve vagy sütve. A hagyma ugyanis mindenféle feldolgozott formájában finom. És akkor még nem beszéltünk a gyógyító hatásáról.

    Régi gyógyító:

    Hagymát igen régóta használják orvoslásra. A kolera és a pestis járványok idején megelőzésre használták, mert úgy vélték, hogy aki elegendő hagymát fogyaszt, azt nehezebben dönti le a ragály. Néró római császár pedig a megfázását kúrálta vele, ami hozzájárult a növény reputációjának emelkedéséhez, és így könnyen besorolódott sok ország konyhai alapanyagai és gyógynövényei közé.

    Habár a hagymát megtűrik a legfinnyásabb körökben is, de a legendás hagymaszagot már korántsem tolerálják ennyire, az akár a kézről érződik, akár a leheleten. A hagymavágás utáni szag megszüntetését a kéz hideg vizes leöblítésével érdemes kezdeni, majd sóval kell átdörzsölni a szagló bőrfelületet, s végül szappannal, meleg vízzel kezet mosni. A lehelet rendbetétele elvben egyszerűbb, egy szál petrezselyem vagy alma elrágcsálásával viszonylag jól elrejthető a szag.


    Nyers erő

    A hagyma nyers állapotban sokkal intenzívebben hat az érzékszerveinkre, mint azután, hogy megfőztük. Ennek az az oka, hogy különböző kénvegyületeket tartalmaz, illetve egy gyógyító hatású illóolajat is. E vegyületek egy része hő hatására lebomlik. A nyers hagymalé irritáló és egyeseknek nehezen emészthető. Akik ódzkodnak a gondolattól, hogy nyers hagymát egyenek, egyszerű főzési módszerekkel elfogadhatóbbá, ízletesebbé tehetik maguknak. Az érzékeny gyomrúaknak így nem kell lemondaniuk a hagyma kínálta egészségi előnyökről. Ha a hagymát a héjában sütjük meg, az hasonlóan jó módszer ahhoz, mintha a burgonyát sütnénk héjában. Ez a módszer megtart mindent, ami jó benne, de az elérhető íz enyhébb, aromákban gazdagabb, mint a nyers hagymáé.

    A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Ugyan közel sem tartalmaz olyan értékes gyógyító anyagokat, amint rokona a fokhagyma, mégis széles körben alkalmazzák különféle nyavalyák kúrálására. A nyers vöröshagyma bőrproblémák gyógyszere a népi orvoslásban. A britek például a szemölcsöket dörzsölik be vele, s azt remélik ettől, hogy az elváltozások eltűnnek. Egyes arab országokban pedig hagymával kevert sót és borsot dörzsölnek a fejbőrbe, hogy orvosolják a hajhullást.

    De a köhögés enyhítésére, a megfázás és a hurutos betegségek kezelésére, és kiemelten azasztmaellen is bevetik. Újabban az úgynevezett allil propil-diszulfid vegyületeknek tulajdonítanak gyógyító erőt, amely többek között avércukorszinthelyreállításában segíthet. A hagyma hatóanyagát persze nem lehet az inzulin helyettesítésére használni, de segítséget jelenthet azoknak, akik hipoglikémiában szenvednek. (Aki persze ilyen betegséggel küzd, mindenképpen konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen táplálkozási kalandba kezdene.)



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Stressz, cukorbetegség, étkezés: Mi a kapcsolat közöttük?

    A stressz a cukorbetegség egyik rizikófaktora, emellett számos szív- és érrendszeri betegségé is, így ezek együttesen növelik számos betegség - például a szívinfarktus és a stroke - elõfordulási gyakoriságát, súlyosbítják azok kimenetelét. A stressz lehet fizikai vagy mentális.

    A cukorbetegséget érintheti oly módon, hogy a megfelelõ odafigyelést, kontrollt és gondozást megzavarja, ezekrõl a figyelmet eltereli, vagy a vércukorszintet direkt is változtathatja. Stressznek nevezhetjük az olyan fizikai hatásokat, mint a betegségek, sérülések, illetve létezik olyan fogalom, mint a mentális stressz, melybe beletartoznak a párkapcsolati, munkahelyi konfliktusok, az anyagi problémák.

  • A szenvedés nem törvényszerû

    Kezelhetõ a neuropátiás fájdalom

    A fájdalom elkerülését szolgáló orvosi megoldásokról általában keveset tudunk, és maguk az orvosok sem mindig figyelnek eléggé a páciensek panaszaira.

    A nemrég megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport tagjai - belgyógyász, neurológus szakorvosok - a szenvedés nélküli élet lehetõségét ígérik azoknak, akik megmagyarázhatatlannak tûnõ fájdalomérzettel, az úgynevezett neuropátiás fájdalommal élnek együtt.

  • A szigorúan egyoldalú vegetáriánus táplálkozás káros a szervezetre

    A szigorúan egyoldalú vegetáriánus táplálkozás káros a szervezetreEgyre többen figyelnek oda az egészséges táplálkozásra, sokan azonban úgy vélik, hogy elég bioboltból vásárolt élelmiszereket fogyasztani, és ez önmagában megoldást jelent a betegségek megelőzésére. De ez sajnos nem így van. Egyrészről, bizonyos egészségesnek hitt ételek és táplálékkiegészítők bevizsgálatlanul kerülnek a polcokra, és még több méreganyagot és tartósítószert viszünk a szervezetbe, abban a hitben élve, hogy mindent megtettünk egészségünkért, más részről súlyos vitamin- és ásványi anyag hiány alakulhat ki kellő odafigyelés hiányában.

  • Mégis életeket ment a mellrákszûrési program

    Minden egyes, a rendszeres mammográfia miatt feleslegesen kezelt nõre további két olyan nõ jut, akinek életét viszont megmenti a mellrákszûrési program - közölték szerdán kutatók tanulmányukban, mely újabb adalék a szûrés hasznáról zajló nemzetközi vitában.

    A brit kutatók szerint munkájuk - mely ellentmond némely mostanában megjelent vizsgálatnak, ám megerõsít másokat - azt bizonyítja, hogy a szûrés elõnyei meghaladják azt a hátrányt, hogy olyan tumorokat is kezelnek következtében, melyek nem okoznának problémát.

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

    Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

  • Új, hatékonyabb módszer a szalmonellát okozó baktériumtörzsek ellen

    A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.

    A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • A stressz hatására cukorbetegség alakulhat ki

    Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövõdmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség elsõ, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebbõl a szempontból.

  • Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkre

    Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkreA karácsonyi készülődés elengedhetetlen mozdulata a mézeskalács készítés. Ezek a kekszek nem csak finomak, de illatukkal karácsonyi hangulatot teremtenek közösen készítve együtt tölti az idejét a család, és már jó előre le lehet gyártani akár egy nagyobb adagot is, és dobozban eltehetjük az ünnepekre. Díszítésére is rengeteg variáció létezik, bárhogy is tálaljuk, mindenképpen sikert aratunk vele. A diétázók azonban legtöbbször erre az időre felfüggesztik az addig szigorúan betartott szabályokat, mondván, csak egyszer van karácsony egy évben.

  • Terjed a Dengue-láz

    A Karib-térségbõl, Közép-Amerikából és Dél-Ázsia központi területeirõl hazatérõ utazók lázas megbetegedéseinek hátterében általában a Dengue-láz áll. A betegség gyakran elõfordul a trópusi és szubtrópusi régióban.

    A megbetegedést 4 hasonló vírus okozza (DENV-1, 2, 3, és 4), a kórokozó a fertõzött szúnyogok csípésével kerül az emberi szervezetbe.A betegség tünete a magas láz, erõs fejfájás, szem mögötti fájdalom, izom- és ízületi fájdalom, hányinger és hányás.

  • Hormonok állhatnak az antiszociális viselkedés hátterében

    London - A kortizol nevû stresszhormon alacsony szintjét hozzák kapcsolatba brit kutatók kamaszfiúk antiszociális viselkedésével.

    Stresszel telt helyzetekben emelkedik az emberek kortizolszintje, ami vélhetõen segít uralkodni érzelmeink fölött.

    A Cambridge-i Egyetem kutatóinak megállapítása szerint ez az emelkedés nem figyelhetõ meg azoknál a fiúknál, akik súlyosan antiszociális viselkedést tanúsítottak.

  • Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozás

    Rossz hangulatot okoz az egészségtelen táplálkozásA Pennsylvania Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a nők, akik általában odafigyelnek arra, amit esznek, és összességében tudatosan táplálkoznak, jelentős hangulatromláson esnek át, ha egy ideig egészségtelen módon étkeznek. A vizsgálatot vezető Kristin Heron, a Survey Kutató Központ munkatársa Joshua Smyth professzorral, Stacey Scott kutatóval és Martin Sliwinski professzorral együttműködve figyelt meg olyan főiskolás lányokat, akik általában odafigyeltek arra, mit esznek, ám valami miatt egy időre feladták elveiket, és valamilyen egészségtelen étkezési szokást vettek fel.

  • Néhány invazív rákfajta magától elmúlik!

    Néhány invazív rákfajta, mint amilyen a mellrák is, elõfordul, hogy magától elmúlik, mindenféle kezelés nélkül, ráadásul sokkal több esetben, mint bárki gondolná, mutatta ki egy új tanulmány.

    A tanulmányban amerikai és norvég kutatók egy csapata 50 és 64 év közötti nõk két csoportját hasonlította össze hat egymást követõ évben. 109 784 norvég nõt 1992 és 1997 között figyeltek meg. 1996-ban mammográfiás vizsgálatot végeztek. 1996-ban és 97-ben is felajánlották nekik a vizsgálatot, és majdnem mindegyikük élt is a lehetõséggel.