A túl sok folyadék legalább olyan veszélyes, mint a túl kevés

Az emberek jelentős része keveset iszik: márpedig a szervezet vízhiánya, a kiszáradás a vérkeringés összeomlásához vezethet. A nőket és a fiatalokat érinti jobban ez a probléma. Különösen nyáron fontos, hogy elég folyadékot fogyasszunk. Ám a túl sok víz sem jó: a megfelelő mennyiséget, a legegészségesebb formában kellene fogyasztani. Mindeddig úgy tartották a szakértők, hogy akár több mint két litert is jobb meginni naponta. Ez ugyanis testünk minden részét segíti, méregteleníti, sőt még az alakunkra is jótékony hatással van. Más tanulmányok viszont eltérő eredményre jutottak. A Pennsylvaniai Egyetem szakértői szerint két liternél sokkal több folyadék nincs pótlólagosan jobb hatással egészségünkre. Csak sportolóknak és - a mostani nyári hőség idején érdemes erre figyelni - magas hőmérséklet idején javallott többet inni.

Az állandó ivásnak amúgy nincs valódi haszna: a vesék óránként legfeljebb egy liter vizet tudnak kiválasztani. Ha ennél többet iszunk, akkor csak feleslegesen terheljük a vesénket. Ha valaki evés közben túl sokat iszik, azzal felhígítja a gyomorsavat és azt veszélyezteti, hogy az ételben lévő kórokozók nem pusztulnak el a gyomorban. Így például evés előtt fél órával jobb, ha már nem iszunk. Egy pohár bor vagy némi sör viszont más hatással van: az alkohol kis mértékben antiszeptikus.


Különösen veszélyes az úgynevezett "vízmérgezés". A túl sok víz a test sóháztartását felborítja. A nátrium és a kálium (a testünkben lévő sók alkotóelemei) és további ásványi anyagok határozzák meg a testünkben az elektrolitok egyensúlyát. Aki túl sok vizet iszik, halálos veszélybe sodorhatja magát. Felborul az egyensúly a szervezetében: szívritmuszavarok léphetnek fel, víz gyűlik fel a tüdőben, a vese pedig felmondhatja a szolgálatot. Ennek az előjelei: paradox módon erős szomjúságérzés (ez a sóhiány miatt lép fel), rosszullét, hányás, erős fejfájás és egyensúlyzavarok, légzéselégtelenség, végül kóma, ami akár halálhoz is vezethet.

A folyadékhiány a szervezetünk amúgy is jelzi: kiszáradnak az ajkaink, a vizeletünk sötétebb lesz. Maga a szomjúságérzés ugyan az agyunkban keletkezik, de ez azután alakul ki, hogy véredényeink és szerveink az agynak jelzik ezt a folyadékhiányt. Idősebb emberekben a szomjúságérzet azonban csökken, ezért fenyegeti őket jobban a dehidratáció, a kiszáradás. A szomjúságra jobb, ha kis mennyiségekben iszunk, nem egyszerre sokat. Egy óra alatt a beleink maximum 800 milliliter folyadékot tudunk felvenni, a többit kiválasztja a szervezetünk. Egyszerre tehát elég fél litert meginni, aztán jöhet a többi, de csak később.