rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

  • Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.


    A szoláris keratózis lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön, melynek kiváltó tényezõje a napsugárzás. Kezdetben egy kicsi, érdes elváltozás jelenik meg, amit inkább lehet tapintással érzékelni, olyan, mintha smirglipapírt tapintanánk.

    Az évek során ez a folt növekedhet, és piros vagy barnás hámló növedékké alakulhat át, aminek nagysága 3 millimétertõl több centiméterig változhat. Akár több is keletkezhet belõle. Amennyiben ilyen elváltozást észlelünk magunkon, akkor feltétlenül mutassuk meg bõrgyógyásznak. Szövetminta vétele csak akkor szükséges, ha gyanú van arra, hogy már rosszindulatú folyamat indult el.

    A szoláris keratózis kezelése függ a nagyságától, számától és elhelyezkedésétõl. Kezelési lehetõségként szóba jön a sebészi, illetve lézeres eltávolítás, fotodinámiás kezelés, helyi kemoterápia és immunológiai terápia.

    Hazánkban is kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Tanulmányok igazolták, hogy a krém - legalábbis részben - visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat. Egyedülállóan serkenti az immunrendszert. Nagy elõnye a kezelésnek, hogy nagyobb felületen lehet alkalmazni. A bõrgyógyász által felírható krém egyszerûen alkalmazható.

    Az elváltozások elõször pirosabbak lesznek, pörk is kialakulhat a felületén. Ekkor nem szabad a kezelést abbahagyni, hanem tovább kell folytatni, hiszen ezek a tünetek jelzik a bõr immunrendszerének aktiválódását és fontos részét képezik a gyógyulási folyamatnak. Késõbb ezek a mellékhatások megszûnnek. A kezelés befejeztével évente legalább egyszer bõrgyógyászati ellenõrzés javasolt. A széles kezelési lehetõségek ellenére jobb megelõzni a szoláris keratózist, tehát mértékkel használjuk ki a napozás elõnyös hatásait és használjunk fényvédõ krémeket.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az olajos magvakban gazdag étrend segít kordában tartani a cukorbetegséget?

    Egyre népszerûbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexû ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét.

    Maga a glükóz 100 százalékos glikémiás indexû és magas az indexe, 70-80 százalékos például egy csokoládés süteménynek, alacsony az indexe, 55 százalék alatti a fõtt tésztának, de a babnak, lencsének és az olajos magvaknak is. Ezek az ételek elfogyasztásuk után csak lassan és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Mozgással megelõzhetõ az érelmeszesedés

    A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a megfelelõ életmódnak mind a megelõzésben, mind a kezelésben óriási szerepe van.

    Az ütõerek (artériák) meszesedése tulajdonképpen az idõsödéssel járó természetes folyamat, amelyet azonban több tényezõ lassíthat, illetve gyorsíthat. A meszesedés leggyakoribb formája az atherosclerosis, amely során az érbelhártya alatt elõször kásaszerû anyagot tartalmazó, késõbb a lerakódó kalcium miatt megkeményedõ plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.

  • A szülés utáni depresszió lehetséges oka

    Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.

    Módy és munkatársa, Jamie Maguire a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen egérkísérletekben megállapították, hogy egy speciális fehérjecsoportnak, a GABA receptoroknak egyes agyi idegsejtek felszínén megváltozott mûködése okozhat szülés utáni depressziót, vagy pszichózist.

  • Több zsír a hasban, több zsír a koszorúerekben is

    A sörhas megnöveli a szívinfarktus kockázatát - ezt az ismert tényt japán kutatók komputeres tomográfiai vizsgálattal is bizonyították az Amerikai Szívgyógyász Akadémia Cardiovascular Imaging címû folyóiratában megjelent tanulmányukban. A hasra hízó emberek gyakrabban kerülnek heveny szivinfarktus miatt kórházba. Ennek okairól a szakemberek már sokat vitatkoztak. Ohasi Norihiko japán kutató és munkacsoportja Hiroshimában 427, koszorúér-betegségben szenvedõ - vagy annak gyanújával élõ - elhízott embert vizsgált komputeres tomográfiával.

  • Korai kezelés esetén hatékony a genitális herpesz terápiája

    New York - A genitális herpesz kezelését többnyire akkor kezdik meg, amikor már kialakult a betegség "visszatérõ" jellege; egy új kutatás szerint azonban abban az esetben, ha a terápiát a diagnózis felállítása után azonnal megkezdik, nagyobb eséllyel lehet megakadályozni a kór kiújulását.

    A herpesz genitális a nemi szervek, a végbélnyílás körüli bõr és a környezõ területek nemi úton terjedõ betegsége, amelyet a herpesz szimplex vírus okoz.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • Az erõteljes testmozgás csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét?

    Az erõteljes testmozgás kutatók szerint lényegesen csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét, ezért azok a nõk, akik gyakran súrolják végig a lakást, kevésbé vannak kitéve a betegségnek.

    Akár 32%-kal is kisebb az esélye a mellrák kialakulásának azon nõknél, akik rendszeresen végeznek intenzív testedzést, ami nem csak futás, aerobik, tenisz vagy tánc lehet, de padlósúrolás vagy ablakmosás is. A rákmegelõzõ hatás csak az igazán erõteljes tevékenységek esetében érvényesül.

  • A cukorbetegségben szenvedõk mentális képességei rosszabbak?

    Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.

  • Megtalálták az 1-es típusú cukorbetegség új gyógyszerét?

    A terminális állapotban lévõ, 1-es típusú cukorbeteg rágcsálók teljesen visszanyerték egészségüket egy anyag egyetlen injekciójával a Texas Egyetem Southwestern Klinikáján.

    Az inzulin 1922-es felfedezése óta az 1-es típusú diabéteszt (az inzulin-függõ cukorbetegség) emberekben inzulin injekcióval kezelik a magas vércukorszint csökkentésére és a diabéteszes kóma megelõzésére. A Southwestern kutatóinak eredményei arról számolnak be, hogy nem az inzulin lehet az egyetlen hatékony szer.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.

  • A sok stressz elhízáshoz vezet

    Egyre nõ az elhízott emberek száma, egy új norvég kutatás ennek egyik okaként a stresszes életmódot nevezte meg. A WHO szerint ennél összetettebb a képlet: a zsírokban, sóban, cukorban gazdag táplálkozás és a mozgásban szegény életmód együttesen vezetnek elhízáshoz.

    Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad norvég sporttudós a Medical Hypoteses címû folyóiratban közzétett tanulmányuk során kimutatták, hogy a hízás és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje észrevehetõen magasabb azoknál, akik az idegeskedés miatt híztak meg.

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • Agyi katasztrófa után még két napig is van remény a kezelésre

    Noha a nemzetközi terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy szélütés után a legkorszerûbb kezelés eredményei is csak akkor hatásosak, ha a beteget egy órán belül ellátják, egy új kezelési módszer - melyet a Brain legújabb száma ismertet - arról számol be, hogy bizonyos gyógyszeres és környezeti beavatkozásokkal még akár 48 óráig is van esély a javulásra.

    A hagyományos 60 perces idõhatárt az Egyesült Államokban a különleges szállítással megszervezett központokban is csak a betegek tíz százaléka esetén sikerül elérni.