2024.03.29. - Auguszta

A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás

A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás
A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzásA dohányfüstnek két formáját különítjük el. Főfüstön a beszívott füstöt értjük. Ennek káros hatásáról sokszor hallhattunk már, gyakorlatilag minden súlyos betegség – érrendszeri, valamint daganatos betegségek – megjelenésének esélyét növeli az aktív füstölés. A dohányfüst másik típusának káros hatásáról viszont kevesebb szó esik. Ez a mellékfüst. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik, és közvetlenül kerül a levegőbe. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az aktívan dohányzók a főfüstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább olyan károsító hatású, mint az aktív.

A környezeti dohányfüsthatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.


Kimutatott, hogy dohányos férfiak nem dohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst-ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása. Nagyjából így foglalhatók össze a passzív dohányzás okozta egészségügyi kockázatok.

A zárt térben – például autóban vagy szobában – terjengő dohányfüst már húsz perc elteltével ront a légzés minőségén. Szinte azonnal megmutatkoznak a fiziológiás elváltozások, mint amilyen a légutak szűkülete, amely gátolja a megfelelő oxigénfelvételt. Kimutatták, hogy már a rövid idejű, koncentrált passzív dohányzás is jelentősen és azonnal befolyásolta a légvételt.

Mindezek arra utalnak, hogy már attól nehezebbé válik az oxigénfelvétel, ha egy autóban utazunk egy dohányossal. A gyerekek szempontjából még jelentősebb a kutatás, mert légzésük szaporább, a tüdejük és immunrendszerük kevéssé fejlett.