Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A környezeti dohányfüsthatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.
Kimutatott, hogy dohányos férfiak nem dohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst-ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása. Nagyjából így foglalhatók össze a passzív dohányzás okozta egészségügyi kockázatok.
A zárt térben – például autóban vagy szobában – terjengő dohányfüst már húsz perc elteltével ront a légzés minőségén. Szinte azonnal megmutatkoznak a fiziológiás elváltozások, mint amilyen a légutak szűkülete, amely gátolja a megfelelő oxigénfelvételt. Kimutatták, hogy már a rövid idejű, koncentrált passzív dohányzás is jelentősen és azonnal befolyásolta a légvételt.
Mindezek arra utalnak, hogy már attól nehezebbé válik az oxigénfelvétel, ha egy autóban utazunk egy dohányossal. A gyerekek szempontjából még jelentősebb a kutatás, mert légzésük szaporább, a tüdejük és immunrendszerük kevéssé fejlett.