rss
  • A gyors diéták veszélyei

  • A gyors diéták veszélyeiBármely villámdiétáról is legyen szó bizonyos élelmiszertípusokat előtérbe helyeznek, míg más tápanyagcsoportokat teljesen kizárnak az étkezésből. Ám ezek az élelmiszerek alapvető tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a szervezet hatékony működéséhez. Ha a szervezet nem jut hozzá ezekhez az alapvető tápanyagokhoz, elkezdődik a lassú leépülés, aminek következményei sok esetben csak évek múlva jelentkeznek. Nézzük meg közelebbről, hogy mi is történik egy-egy villámdiéta során és után a szervezetünkkel!

    Ha a szervezet nem jut hozzá a megfelelő tápanyagokhoz, nyomelemekhez, vitaminokhoz gyengül az ellenállóképessége. Sőt mi több, a szervezet sokkal fogékonyábbá válik a vírusokra, fertőzésekre. Belefogni egy villámdiétába, olyan, mintha meghívót küldenél minden vírusnak és fertőzésnek.

    Egy másik erős hátránya a villámdiétának, hogy komoly energiaveszteséggel jár. Fokozott fáradtság, szédülés, tehetetlenségérzés kerít hatalmába. Természetesen mindez kihat úgy szakmai, mint személyes teljesítményedre. Lehet, hogy a diéta után karcsúbb leszel, de egészséged és közérzeted megsínyli a drasztikus fogyókúrát.

    Azt gondolnánk, hogy mivel a villámdiéta során drasztikusan csökken a kalóriabevitel, a szervezet hozzányúl majd a zsírtartalékokhoz, és azt kezdi bontani. Ez eddig rendben is lenne, ha a tápanyag- és az energiahiány következtében nem lassulna le az anyagcsere, így a zsírszövetek háborítatlanul szunnyadnak. Következésképpen, ha nem tartod be pontosan a diétát és nem mozogsz eleget, akár súlynövekedésre is számíthatsz!

    A villámdiéta legnagyobb veszélye azonban az, hogy kihat a szervezet, például a szív egészségére is. Megnő a magas vérnyomás, a szívroham vagy az artériaelzáródás veszélye, amennyibben valaki anélkül kezd bele egy diétába, hogy felkészítené szervezetét a változásra. Egy sor egyéb betegség veszélye is felmerülhet a villámdiétázók körében: - cukorbetegség, csontritkulás, epekő és természetesen a táplálkozási zavarok teljes skálája: bulimia, anorexia...

    A villámdiéta nem csak az egyén fizikai erőnlétét és testi egészségét károsítja, hanem negatívan hat a lelki egészségre is. Nagy a valószínűsége, hogy a diéta alatt csak a "tiltott” ételek körül jár majd minden gondolata a fogyókúrázónak, sőt mi több a szénhidrát- és zsírbevitel hiánya hangulatingadozásokat is okozhat. Ehelyett inkább válassz egy egészséges diétát, ami során nem kell megvonnod magadtól semmit.
    Az ismételt villámdiéta, ismételt súlyvesztés és súlynövekedés, a tápanyaghiány a bőr és a haj szerkezeti romlásához vezethet. Hajhullás, ráncosodás, hámlás, a bőr megereszkedése, mindez a villámdiéta következménye lehet.Szóval jól gondold meg, érdemes-e mindezt kockáztatnod! Ha valóban eltökélted, hogy egészséges szeretnél lenni, és vissza szeretnéd nyerni ideális testsúlyodat, akkor mozogj rendszeresen, táplálkozz kiegyensúlyozottan, ne fogyassz túlzottan zsíros, sós vagy édes ételeket, és igyál sok folyadékot!


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A botox nem csak a ráncokat, de a boldogságérzetet is csökkenti

    A mimikai ráncok ideiglenes eltüntetésére használt Botox-injekció nem csupán az arcizmokat képes megbénítani, hanem a boldogságérzetet is jelentõsen csökkenti - állapították meg a népszerû szépészeti-beavatkozás hatásait vizsgáló szakemberek. A kutatók szerint ha nem tudunk mosolyogni, amikor boldogságot érzünk, akkor az visszahat az agyunkra és ezáltal csökken az örömérzet intenzitása is. Márpedig a mimikai ráncok elleni küzdelemben használt Botox-injekció, amely a Botulinum-toxin nevû rendkívül mérgezõ fehérjébõl készül, az arcbõrbe fecskendezve ideiglenesen megbénítja az arcizmokat.

  • Az anya-gyerek kapocs szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában?

    Az anya és gyermeke közti genetikai kapocs olyan agyi mûködési zavarokat eredményezhet, amelyek késõbb komoly szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában - közölték amerikai tudósok.

    "Az eredményeink bizonyítják, hogy az agy metabolizmusában, a születéstõl fennálló öröklött zavarok elõsegíthetik az Alzheimer kialakulását - nyilatkozta a New Yorki Langone Központ munkatársa. Korábbi kutatások bebizonyították, hogy ha valamelyik szülõ Alzheimer-kórban szenvedett, az a gyermek megbetegedésének esélyeit is 4-10-szeresére növelheti."

  • Enyhíti a rákos betegek tüneteit a talpmasszázs

    A Michigan Állami Egyetem kutatói minden eddiginél erõteljesebb bizonyítékot találtak arra, hogy a reflexológia - az ókor óta alkalmazott speciális talpmasszázs - segíthet a rákos betegek tüneteinek enyhítésében és megkönnyíti mindennapjaikat. Errõl számolt be Gwen Wyatt az Ápolási Szakkollégium professzora. "Korábban is feltételezték, hogy ez a fajta kezelés nyújt némi komfortérzetet, de eleddig nem dokumentálták az elõnyös hatásait. Ez az elsõ lépés annak irányába, hogy egy kiegészítõ terápia a fõ kezelés részévé váljon" - mondta el Wyatt professzor.

  • Súlyos következményei lehetnek a fogínygyulladásnak

    Korral szaporodnak fogászati problémáink: ez leggyakrabban a fogíny gyulladását jelenti, ami a fogak kihullásához vezethet.

    A fogíny egészségének meghatározó szerepe van a fogak épségének megõrzésében. A szájüregben, a fogakon, foghúson megtapadó ételmaradékból származó baktériumok a fogak felszínén, illetve az ínyen lepedéket, úgynevezett plakkot képezhetnek, majd fertõzést, gyulladást okoznak. A fogínygyulladás elsõ jelei lehetnek az íny megduzzadása, vörössé, vérzékennyé válása.

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • Egy-két pohár ital segít a nõi karcsúság megõrzésében

    Könnyebben tartják meg egészséges testsúlyukat azok a nõk, akik naponta egy-két pohár vörösbort, sört vagy röviditalt elfogyasztanak, mint azok, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. A bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársai több mint 19 ezer normál testsúlyú, 39 évesnél idõsebb amerikai nõt kérdeztek ki italozási szokásaikról, majd 13 éven át figyelemmel követték õket. Az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint 7346 nõ, a megkérdezettek 38 százaléka vallotta, hogy egy csepp alkoholt sem iszik.

  • A sok stressz elhízáshoz vezet

    Egyre nõ az elhízott emberek száma, egy új norvég kutatás ennek egyik okaként a stresszes életmódot nevezte meg. A WHO szerint ennél összetettebb a képlet: a zsírokban, sóban, cukorban gazdag táplálkozás és a mozgásban szegény életmód együttesen vezetnek elhízáshoz.

    Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad norvég sporttudós a Medical Hypoteses címû folyóiratban közzétett tanulmányuk során kimutatták, hogy a hízás és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje észrevehetõen magasabb azoknál, akik az idegeskedés miatt híztak meg.

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • Cukorbetegség kezelése fokhagymával

    Budapest - Japán kutatók vizsgálatai szerint a fokhagymában olyan anyag található, amely a cukorbajos egerekben csökkenti a magas vércukorszintet. A sikeres állatkísérletek után cukorbetegek bevonásával tervezik a tudományos munka folytatását.

    A fokhagyma évezredek óta használatos nemcsak fûszerként, hanem gyógyszeres kezelésre is. A korszerû vizsgálati módszerek bizonyították, hogy valóban csökkenti a vérzsírok szintjét, alvadásgátló és mérsékli a magas vérnyomást is.

  • Krónikus betegség - súlyos betegség húzódhat a háttérben

    A krónikus köhögést hajlamosak vagyunk a dohányzásra, vagy a fáradtságra fogni, pedig van, hogy egy súlyosabb betegség húzódik meg a háttérben.

    Ezek a tünetek ugyanis könnyen lehetnek a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) korai jelei. A Mayo Klinika augusztusi hírlevele részletesen foglalkozik ezzel a progresszív tüdõbetegséggel, amelynek kialakulásáért leggyakrabban a dohányzás tehetõ felelõssé. A COPD leggyakrabban krónikus bronchitis és emfizéma formájában jelentkezik.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • Minden perc késés szívizomsejtek halálát jelenti

    Infarktus gyanúja esetén a beteg sorsa perceken múlhat. A szívinfarktus eredményes gyógyítása kezelési lánc kialakításával biztosítható.

    Ennek elsõ láncszeme a betegen és környezetén múlik: ha valaki szokatlan, nagyon kellemetlen érzést, fájdalmat tapasztal a mellkasában, vagy bárhol deréktól fölfelé több mint 15 percen át, szívinfarktusa lehet, és amíg ezt megfelelõ vizsgálatokkal ezt nem sikerült kizárni, addig az orvosok infarktusként kezelik.