Kiszagolják a kutyák a tüdõrákot

Majdnem száz százalékos biztonsággal dolgoznak

A tüdõrák korai szakaszának kimutatására képeznek ki kutyákat egy gyömrõi családi házban.

"Ha a módszer nálunk is elfogadottá válik, úgy évente akár több száz életet is meg lehetne menteni ezzel a kifinomult szimatra hagyatkozó diagnosztikai eljárással" - állítja Szemes Zsuzsanna, a külföldön már kipróbált gyakorlat egyik eltökélt hazai kezdeményezõje. A munka eredményeként jelenleg három, a legintelligensebb fajtaként számon tartott border collie juhászkutya, név szerint Panda, Qinny és Flacky áll ugrásra készen, hogy bevessék õket az orvosok szolgálatára.

- Mint köztudott, a kutyák orra képes több ezer szagot is megkülönböztetni. Ezért is jó segítõje a vámosoknak a bõröndbe rejtett drogok kiszimatolásában, a rendõröknek a nyomkövetésben, a katasztrófáknál pedig a romok között rekedt túlélõk felkutatásában - utal rá Szemes Zsuzsanna. - Ebeinknél lényegében a munkakutyákéhoz hasonló kiképzést alkalmazunk. Ehhez tüdõrákos betegek leheletének szagmintáit vesszük alapul. E mintákat a kutyáink orra elõtt elhúzva arra késztetjük az okos állatokat, hogy jelezzék, amit észlelnek. Jutalmuk egy falat virsli. Évek óta naponta akár órákon át százszor is megismételjük a gyakorlatot, hogy a feltételes reflexek által beléjük rögzített reakciót ébren tartva megõrizzük tudásuk, ne hagyjuk megkopni azt. A tapasztalat szerint kutyáink a kontroll szagmintákból 99 százalékos biztonsággal kiszûrik a betegekét.

Elektronikus orr

A mintákat a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelõintézet biztosítja.

Póczi Magdolna tüdõgyógyász, az intézmény igazgatója szívesen együttmûködik a kiképzõkkel, mert ígéretesnek tartja kutyák bevetését a diagnosztikánál. Véleménye szerint annál is inkább szükség lenne erre, mert a tüdõrák korai felismerésénél az orvostudomány még sötétben tapogatózik. A tüdõröntgen ugyanis csupán a tbc felismerésére alkalmas, a rákos elváltozás kezdetét legfeljebb CT vizsgálattal lehet észlelni, ami viszont nagyon drága, és kevés az ilyen berendezés a tömeges szûréshez.

- Ezért is kísérleteznek orvosi mûszerek kifejlesztõi sokfelé a világban például az úgynevezett elektronikus orral, amely a szag alapján diagnosztizálja a kezdeti rákot - magyarázza. - A betegség kialakulásakor ugyanis a szervezet immunrendszere összezavarodik, a vér kémiai összetétele is változik, aminek következtében a verejték vagy a kilélegzett levegõ is másként szaglik. A kórház betegei készségesen hozzájárulnak ahhoz, hogy lélegzetüket egy speciális textilanyagba fújva mintát adjanak, amelyen aztán az alapítvány kutyái gyakorlatot szerezhetnek a diagnosztikában.

Az orvos szerint a kutyák segítsége gyorsabban is elterjedhetne a gyakorlatban, ám az újjal szemben itt is ellenállás tapasztalható, sok az ellenérdekeltség.

- A kollégák egy része szakmai tekintélyét óvja az ebek igénybevételétõl, belemerevedtek egy eddig ismert rendszerbe. Tisztázandó etikai kérdéseket is felvet a kutyák beléptetése az orvosi diagnosztikába - szögezi le a szakember.

Nagy a baj

Horváth Ildikó orvosprofesszor, az egészségügyi tárca fõosztályvezetõje, az Európai Tüdõgyógyász Társaság elnökségi tagja évek óta szorgalmazza a kutyák különleges szaglóképességének felhasználását az orvoslásban.

Nagy a baj, a tüdõrák nemzetközi összehasonlításban ugyanis Magyarországon szedi a legtöbb áldozatát.

Évente hozzávetõen tízezren halnak meg ebben a betegségben, sokuknál az idõben felismert kór életmentõ lehetne. Ráadásul a tüdõrák miatti halálozás férfiaknál és nõknél egyaránt elsõ helyre került a daganatos betegségben elhunytak között. Nõk körében az elmúlt években folyamatosan növekszik e betegség gyakorisága. Az okok között elsõ helyen a dohányzás áll, de az életmód, a környezeti tényezõk, a genetikai adottságok is közrejátszanak a szomorú kép kialakulásához.

- Az egészségügyi ellátórendszer az európai átlaghoz viszonyítva jónak mondható, de szükség lenne megoldani a betegség korai felismerését - húzta alá a fõosztályvezetõ. - Az Egyesült Államokban és Németországban már elõrehaladott klinikai vizsgálatok folynak, hogyan támaszkodjanak a kutyák szimatára a különbözõ rákos betegségek kiszûrésénél.

Ahhoz, hogy a betanított kutyák nálunk is az orvosok segítségére lehessenek, hivatalosan igazolt, megbízható méréseken alapuló engedélyeztetési eljáráson kell megméretniük magukat az alapítványt mûködtetõ elszánt kutyakiképzõknek. Ez viszont költséges, nagy türelmet, szívósságot követelõ hosszas procedúra, amelyhez pályázat útján célszerû anyagi forrásokat elõteremteni vagy az egészségügyben elkötelezett szponzorokat felsorakoztatni az ügy mögé.