rss
  • Miért is ásítunk?

  • Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

    Az is gyakori, hogy telefonbeszélgetés közben az egyik fél elásítja magát, mire a vonal távoli másik végén hallgatón is erõt vesz az ásítási kényszer. Azaz: az ásítás ragadós. De mi a jelentõsége?

    A tartós ébrenlét okozta elálmosodást az ásítás nemcsak jelzi, hanem egyúttal automatikusan megpróbálja az elalvást is késleltetni, akadályozni. Az Albanyban mûködõ Emory New-York állami egyetem pszichológusa, Gordon Gallup elõadást szentelt e témának, amelyben kifejtette: az ásítás egyrészt azt jelzi, hogy a fáradtságtól lecsökkent az agyunk érzõidegeinek, neuronjainak az oxigénellátása és megszaporodott a széndioxid mennyisége. Az egyensúly helyreállítására az ásítással együtt járó mûvelet (a száj kitátása) megmozgatja a fej érrendszerét, egyben kissé csökkenti a hõmérsékletét, s a kis lehûlés meg a légcsere rendbehozza az oxigén-széndioxid arányt. Valahogy olyan módon, mint amikor egy sokáig használt nagy számítógép káros melegedésének hatására automatikusan bekapcsol annak lehûtõ ventillátora.

    A kialvatlanság, a teljes kifáradás okozta ásítás hatása azonban nem képes visszaállítani az éber állapotot, legfeljebb figyelmeztetõ, és pillanatokra késlelteti az elalvást. Utána óhatatlanul bekövetkezik a mély, szinte eszméletlen állapothoz hasonló álomba zuhanás.

    Az ásítás figyelmezteti például az éjjeli õröket és a kamionsofõröket, hogy vészesen közel kerültek a veszélyes elalváshoz, jó lesz változtatni a monoton állapotukon. Az igazi veszély akkor áll elõ, ha megszûnik az ásítozás és helyette bekövetkezik a szemek "pihentetõ" célú, pillanatnyi lecsukása, ami aztán megállíthatatlanul átvált a teljes szemlehúnyásba, elalvásba.

    A monotónia nemcsak a kifáradt szervezetet terheli. Akkor is álmosító a hatása, ha valaki számára érdektelen elõadást hallgat, színdarabot néz, könyvet olvas, vagy unalmas társalgásban vesz részt. Ilyenkor igen kellemetlen helyzetet okoz a "figyelõ hallgató" elbóbiskolása, s ennek eltitkolására az ásítás kényszerû visszafojtása. A monotónia okozta álmosodás viszont egy érdekveszítõ, löketszerû változás hatására azonnal megszûnik. A tévé elõtt ülõ, az unalmas meccsen már-már elbóbiskoló nézõ a riporter "góóóól" kiáltására azonnal éberré válik, s a maga módján reagál a mérkõzés változására.

    Empatikus ásítást idéz elõ viszont, ha másokat látunk ásítani, sõt, gyakran elég, ha csak szóba kerül az ásítás. Az agyunk ugyanis automatikusan ráhangolódik a valamelyik említett okból ásítóra. Követendõ utasításnak, vagy segítség-kérésnek érzékeli a telefonban hallott, vagy a képernyõn látott ásítást is, s így késztet bennünket is utánzásra.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • A férfi meddõség oka a stressz is?

    Azok a férfiak akik meddõk, nagyobb érzelmi és társadalmi stressznek vannak kitéve, valamint kevésbé jól mûködik a házasságuk, mint a termékeny társaiknak - derül ki Dr. James F. Smith által vezetett kérdõíves és elbeszélgetéses vizsgálatokból.

    Megmutatkozott a meddõ párok házasságának instabilitása, valamint a terméketlen férfiakat érintõ pszichoszociális stressz. A meddõ férfiak beszámolnak feszült kapcsolataikról, problémáikról.

  • Cukorbetegeknek is jó a dióevés

    A dió rendszeres ropogtatása javítja a cukorbetegek ereinek állapotát és csökkenti koleszterinszintjét, ezért igen jót tesz az egészségüknek. A biztató hírt a betegségek megelõzésével foglalkozó Amerikai Kollégium kongresszusán ismertették.

    A csonthéjas gyümölcsök - dió, mogyoró, mandula - rendszeres fogyasztása nem csak finom, de egészséges is. Ezt sok évszázados tapasztalatok igazolták, de pontos magyarázata eddig sok szempontból nem volt ismert.

  • Autista zsenik: városi legenda vagy valóság?

    Férfiak, matematika, autizmus. E három fogalom látszólag nem, valójában mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz - állítja Simon Baron-Cohen, a University of Cambridge Autizmus Kutató Központjának igazgatója a BBC internetes kiadásában. Mi a véleménye errõl egy magyar szakembernek?

    Baron-Cohen szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint a kivételes matematikai tehetségek felé közelítünk, az autizmus elõfordulása egyre gyakoribbá válik.

  • Tavasszal felbukkanó betegségek

    Tavasszal felbukkanó betegségekAhogy az influenza a téli, a strandbetegségek a nyári, a hirtelen meghűlés pedig az őszi évszak jellemző betegsége, a tavasznak is megvan a maga néhány kellemetlen meglepetése. A nagy napfürdőzésben ne feledkezz meg róluk, védekezz ellenük, ismerd fel tüneteiket, és időben kezeltesd magad! Bár a gyomorfekély nem évszakhoz köthető betegség, intenzitása, kiújulása igenis periodikus: tavasszal és ősszel jobban kínozza a betegeket, mint a nyári-téli nyugalmi időszakban. Bár a kutatók nincsenek tisztában az okaival, de a legtöbb új fekélyt is ilyenkor diagnosztizálják.

  • Allergiás reakciót válthat ki az állandó mobiltelefon használat

    Allergiás reakciót válthat ki a mobiltelefonokban található nikkel azoknál, akik szinte megállás nélkül csevegnek a fülükre szorított apró készüléken - figyelmeztettek szakemberek az Amerikai Allergiás, Asztmás és Immunológiai megbetegedések Kollégiumának (ACAAI) éves találkozóján. Az allergiát a legváratlanabb dolgok, így a mobiltelefonban található nikkel, az ékszerek, a kozmetikumok, a piercingek és a tetoválások is kiválthatják. "A kézi telefonok fokozott használata miatt egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve a készülékben lévõ nikkelnek" - mondta az ACAAI tagja.

  • Akár 20 centis magasságnövekedés is elérhetõ hormonokkal?

    Már korábban bebizonyosodott, hogy a növekedési hormonok szedése segíthet a hormonhiány miatt alacsony termetû gyermekek kezelésében, az azonban, hogy növekedési hormon a nem hormonhiányos gyermekek esetében is hatékony lehet, csak nemrég került napvilágra.

    "Eredményeink szerint a növekedési hormonok szedése hatékony kezelési módszer abban az esetben is, ha a kórosan alacsony termetet nem a növekedési hormonok hiánya okozza. Kutatásaik során a tudósok összesen 150 alacsony termetû gyermek életét követték figyelemmel 20 éven keresztül.

  • Ki lesz koszorúérbeteg: aki szorong, vagy aki depressziós?

    A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

    A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.

  • Növeli a mellrák kockázatát a túlsúly

    Növeli a mellrák kockázatát a túlsúlyMivel ma Magyarországon évente 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal, az önvizsgálat, a korai felismerés és a helyes életmód jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

  • Agytumort okozhatnak a rovarírtószerek?

    A rovarirtószerekkel gyakran érintkezõ mezõgazdasági dolgozók és azok, akik vegyszerrel kezelik szobanövényeiket, nagyobb eséllyel alakulhat ki agytumor - állítja az eddigi legnagyobb tanulmány az Occupational and Environmental Medicine online számában.

    Az eredmények alapján a rovarirtókkal folyamatos kapcsolatban levõ mezõgazdasági dolgozóknál a tumor kockázata enyhén növekszik, azonban, akik fokozottan érintkeznek ilyen vegyszerekkel, a kockázat több mint kétszeresére emelkedett.

  • Számos pozitív hatással bír a mandarin

    Számos pozitív hatással bír a mandarinA mandarin nagyon gazdag vitaminforrás, így erősíti az immunrendszert, tehát ellenállóbbá teszi a szervezetet. A C-vitamin tartalma miatt a szervrendszer könnyebben képes égetni a zsírt, ezért segíthet a fogyókúrában. Fogyasztásával méregtelenítesz, hiszen eltávolítja a szervezetedből a fölösleges anyagokat, Gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Láz esetén is kiváló gyógyír. Növeli a vörösvérsejtek oxigén visszatartását, azaz tisztítja a vért. Kiváló stresszoldó, mert nyugtató hatással is rendelkezik.

  • A frontérzékenység tünetei és kezelése

    A frontérzékenység tünetei és kezeléseAz időjárás változásait sokan előre megérzik. Gyakran már a frontot megelőző napon is fájhat a fejünk, álmosabbak, ingerlékenyebbek lehetünk. Az emberre fogantatásától kezdve, már az anyaméhben hatnak a környezeti hatások. A légköri folyamatok szervezetünkre gyakorolt hatása rendkívül sokrétű. Az időjárás hatásai folyamatos alkalmazkodásra késztetik szervezetünket. Ez a folyamat azonban nem egyformán zajlik le mindenkiben. Vannak, akik könnyedén veszik az akadályokat, és vannak, akik nehezebben tolerálják a változó körülményeket.

  • Az erekben is tenyészthetõk az õssejtek

    Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel.