Vérképzõszervi õssejtek átültetését követõen gyógyult meg egy HIV-fertõzött amerikai férfi, ám az orvosok szerint a módszer széleskörû alkalmazása nem praktikus.
A negyvenes éveiben lévõ, Berlinben élõ férfit leukémiája miatt kezelték, õssejteket tartalmazó csontvelõ-átültetésen esett át. Kiderült, hogy a donornak - akitõl a vérképzõszervi õssejtek származtak - olyan speciális génmutációja van, amely természetes rezisztenciát nyújt a HIV-vírus ellen. Immár három évvel a transzplantáció után a kezelt férfi nem mutatja sem a leukémia, sem a HIV-fertõzöttség jeleit - olvasható a Blood címû szakfolyóiratban megjelent jelentésben.
"Ez érdekes bizonyíték arra, hogy meglehetõsen nagy erõfeszítésekkel ugyan, de meggyógyítható a HIV-fertõzöttségbõl egy páciens; ám az eljárás túlságosan kockázatos ahhoz, hogy standard terápiává váljon, még akkor is, ha egyezést mutató donorok találhatók lennének" - véli Michael Saag, a birminghami Alabama Egyetem AIDS-specialistája.
A csontvelõ-átültetést - amely tulajdonképpen vérképzõszervi õssejtek átültetését jelenti - a rák kezelésére használják, nem ismert, hogy egészséges emberek esetében mekkora a kockázata. Elsõ lépésben sugárzással és gyógyszerekkel lerombolják az érintett személy természetes, veleszületett immunrendszerét, majd bejuttatják a donorsejteket, amelyekbõl az új immunrendszer kialakulhat.
Mint Saag elmondta, az eljárás és szövõdményei miatti halálozási arány 5 százalék fölött van. Hangsúlyozta, hogy a HIV-fertõzés ma már a legtöbb esetben gyógyszerekkel kézben tartható, ezért hacsak nem rákos egyúttal valaki, nem veszik számításba kezelésénél a csontvelõ-átültetést.