A zene új klinikai alkalmazásait mutatták be a neuro-zenetudományi nemzetközi társaság Salzburgban tartott elsõ világkongresszusán.
Magspintomográfiás vizsgálatok révén kiderült például, hogy a kellemes zene éber kómás és alzheimeres betegeknél is pozitív érzéseket kelt, ezáltal pedig funkcionális változásokat idézhet elõ a sérült agyban. A kongresszus helyszínéül szolgáló Christian Doppler Klinika orvosigazgatója, Gunther Ladurner szerint a zenének és a ritmusnak fontosabb szerepet kellene betöltenie a terápiás ideggyógyászati rehabilitációban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kutatók abból indulnak ki, hogy a zene tovább marad meg az emlékezetben, mint a nyelv. A beteg a környezetébõl származó népdalokat és énekeket kellemesnek ítéli meg. Az ismerõs dallamok közösségi- és biztonságérzetet adnak, ezzel pedig kedvezõ hatással vannak a terápiára - magyarázta Klaus von Wild, a Müncheni Egyetem idegsebész és neurorehabilitációs professzora.
A zene az emberi agy biológiailag rögzített nyelve. Olyan agyterületekre hat, amelyek a motorikus kontroll, az emlékezet, a figyelem és a beszéd feldolgozásáért és irányításáért felelnek. A dallamminták hathatnak az agy idegi hálózatainak felépítésére, és meg is változtathatják azokat.
A Lipcsei Egyetem kutatói például egy kis kenyai törzsnek játszottak le dúr, illetve moll hangzású, mesterségesen elõállított zenét. Míg az elõbbi örömet, az utóbbi búskomorságot idézett elõ.
Ladurner szerint a közeljövõ feladata, hogy a jelenlegi kutatási modelleket nagyobb csoportra vetítsék ki.