rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ha majd jön a hideg, jön az infarktus is!

  • Amikor a téli idõszakban a napi hõmérséklet egy fokot esik, a Nagy-Britanniában egy hónapon belül kétszázzal több beteget szállítanak szívinfarktusssal kórházba. Brit kutatók szerint erre a veszélyre télen minden országban figyelni kell.

    Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idõ beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári idõszakban, de a kórházba kerülõ infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.

    Négy évre vonatkozólag átnézték azt a nyilvántartást, mely Anglia és Wales valamennyi gyógyintézetének adatait összesítette. Az infarktuseseteket föltüntetõ MINAP-statisztika alapján 2003 és 2006 között 840 101 beteget vettek fel.

    A munkacsoport arra volt kíváncsi, hogy az átlagos napi hõmérséklet egy foknyi változása a következõ 28 nap során változtat-e az infarktusesetek elõfordulási gyakoriságán. Figyelembe vették a hét napjainak, az ünnepnapoknak, az influenzás idõszakoknak, a légszennyezettségnek és a páratartalomnak az esetleges módosító hatását is.

    A hõmérséklet egy fokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. A lehûlés kedvezõtlen hatása fõleg az elsõ két hétben érvényesült. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek.

    A melegedés nem okozott több infarktust. A tanulmányt közlõ Angol Orvosi Hetilap vezetõi a kiemelten fontos tanulmányhoz szerkesztõségi közleményt is írattak. Paola Michelozzi és Manuela De Sario olasz kutatók ebben hangsúlyozzák, hogy az angol eredmények egyeznek a 2003-ban Párizsban tapasztalt eseményekkel.

    Akkor a francia kánikula veszélyére az egészségügyi hatóságok nem figyelmeztették a lakosságot, ennek drámai következményei voltak: igen sok idõs ember halt meg azokban a napokban. A statisztikák viszont azt mutatták, hogy a kórházba szállított infarktusesetek száma a korábbi idõszakhoz képest nem növekedett.

    "A szívbetegek halálozása a rendkívüli hõségben növekszik, de ez olyan gyorsan történik, hogy nem kerülnek kórházba, sõt általában orvosi kezelésre sem kerül sor" - írják az olasz szakértõk.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kinek milyen minõségû a spermája?

    Az elhízott férfiak spermája rosszabb minõségû, ezt megállapították!

    Barcelona - A túl zsíros étkezés nemcsak a férfiak derékbõségének árt, de ondósejtjeik minõségének is - állítják brit kutatók.

    Az már ismert tény, hogy az elhízás rontja a nõk termékenységét, egy új skóciai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy ez érvényes a férfiakra is.

  • A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben

    A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben, így kikerülheti az õt "támadó" gyógyszereket, késõbb pedig feléledve és szaporodva AIDS-betegséghez vezethet - közölték amerikai kutatók a Nature Medicine címû szakfolyóirat vasárnap megjelent számában. Kathleen Collins a Michigani Egyetem kutatója csoportjával megállapította, hogy a HIV-vírus képes megfertõzni a hosszú élettartamú csontvelõi vérképzõ õssejteket. Collins szerint a vírus szunnyadó állapotban van a csontvelõi õssejtekben, majd amikor azok vérsejtekké fejlõdnek, újra aktiválhatja magát, ezáltal újraélesztheti a fertõzést is.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • Gének felelõsek a korai magömlés kialakulásáért?

    A korai magömlés kialakulása is a génekhez köthetõ - állítják vizsgálati eredményekre hivatkozva az Utrechti Egyetem kutatói. Ez az elsõ fontosabb bizonyíték arra nézve, hogy a túl korai ejakuláció nem elsõsorban lelki okokra, hanem egyéni adottságokra lenne visszavezethetõ.

    A holland kutatócsoport 89 - szexuális életük kezdetétõl fogva - korai magömléstõl szenvedõ holland férfit vizsgált meg. A tanulmányba egy 92 panaszmentes férfiból álló kontrollcsoportot is bevontak. Az alanyok nõpartnerei otthon egy hónapon keresztül stopperórával mérték az ejakulációig eltelt idõt a közösülések alkalmával.

  • Azonosítottak egy génváltozatot, amely hajlamosíthat a magas vérnyomásra

    Amerikai kutatók azonosítottak egy génváltozatot, amely hajlamosabbá teszi az embereket a magas vérnyomásra azáltal, hogy szabályozza a szervezetben található nátrium mennyiségét. Bár a variációt eddig csak egy genetikailag homogén amish közösségben mutatták ki, a kutatók szerint minden ötödik fehér amerikai hordozza azt.

    A variáns ugyan csak 3,3 ponttal emeli a vérnyomást, ám segíthet a magasvérnyomás-betegség kezelésében, amely olyan szív-érrendszeri problémák rizikófaktora, mint a szívroham és a stroke.

  • Magas vérnyomás esetén ne igyunk sok szeszt

    A mértékletes alkoholfogyasztás védi az ereket, de akinek magas a vérnyomása és idõnként vedeli a szeszt, annak életkilátásai igen rosszak. A tudományos megfigyelés Dél Koreából származik. A rendszeres, de igen mérsékelt alkoholfogyasztás szívvédõ hatású. Ezt sok, jól ellenõrzött megfigyelés igazolja és ezzel magyarázzák a sokat idézett francia paradoxon jelenséget is. Ennek az a lényege, hogy noha a franciák sok telített zsír esznek, vérzsírszintjük kedvezõtlenebb, mint számos környezõ országban, a helyi vörösbort kortyoló Frankhonban mégis sokkal kevesebben halnak meg koszorúér-betegségben, mint több más európai országban.

  • A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás

    A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzásA dohányfüstnek két formáját különítjük el. Főfüstön a beszívott füstöt értjük. Ennek káros hatásáról sokszor hallhattunk már, gyakorlatilag minden súlyos betegség – érrendszeri, valamint daganatos betegségek – megjelenésének esélyét növeli az aktív füstölés. A dohányfüst másik típusának káros hatásáról viszont kevesebb szó esik. Ez a mellékfüst. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik, és közvetlenül kerül a levegőbe. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.

  • A gyerekeknél természetes az empátia

    Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy természettõl fogva hajlanak az együttérzõ viselkedésre - közölték amerikai kutatók pénteken.

    Hét és tizenkét év közötti gyerekeknek mutattak fájdalmat átélõ emberekrõl animációs felvételeket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balesetek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan okozott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére.

  • Csodagyógyszer diabetes és szívbetegség ellen?

    Ausztrál kutatók bejelentették, sikerült kifejleszteniük egy gyógyszert, amely véget vethet egy a diabétesz, a szívbetegség és más betegségek által okozott életveszélyes állapotnak.

    A kutatók közölték, a gyógyszer az állatkísérletek során megakadályozta a fibrózis kialakulását, a visszafordíthatatlan hegszövet-felgyülemlést a belsõ szerveken. Jelenleg nincs semmilyen kezelés a fibrózis ellen, és az FT-11 nevû új gyógyszer, olyan jelentõs felfedezés lehet, mint a vérnyomás gyógyszerek - nyilatkozta a Melbourne Egyetem professzora.

  • A szigorúan egyoldalú vegetáriánus táplálkozás káros a szervezetre

    A szigorúan egyoldalú vegetáriánus táplálkozás káros a szervezetreEgyre többen figyelnek oda az egészséges táplálkozásra, sokan azonban úgy vélik, hogy elég bioboltból vásárolt élelmiszereket fogyasztani, és ez önmagában megoldást jelent a betegségek megelőzésére. De ez sajnos nem így van. Egyrészről, bizonyos egészségesnek hitt ételek és táplálékkiegészítők bevizsgálatlanul kerülnek a polcokra, és még több méreganyagot és tartósítószert viszünk a szervezetbe, abban a hitben élve, hogy mindent megtettünk egészségünkért, más részről súlyos vitamin- és ásványi anyag hiány alakulhat ki kellő odafigyelés hiányában.

  • Nem használ semmit a termékenységet segítõ gyógyszer?

    Egy megjelent tanulmány szerint a nõk által régóta szedett termékenységet segítõ gyógyszerek nem érnek semmit. Brit kutatók által végzett kísérletek kimutatták, hogy a legnépszerûbb hatóanyag nem javítja a teherbeesés esélyeit.

    A clomifén citrát arra szolgál, hogy serkentse a peteérést és a petetermelést. 580 skót asszonyt is megvizsgáltak, akik több mint két éve ok nélkül nem estek teherbe, és azt találták, hogy a gyógyszerrel nem stimulált mesterséges megtermékenyítés sem mûködött jobban.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • Õssejtekkel fordították vissza az égés által okozott vakságot

    Alkalmazott technikájuk hosszú távú sikerérõl számoltak be olasz orvosok, akik égés által okozott szemsérüléseket õssejtekbõl növesztett szaruhártyával gyógyítottak. A szem íriszét körülvevõ gyûrûbõl származó õssejtek felhasználásával létrehozott szaruhártyák legalább tíz éven át lehetõvé tették a látást.

    A szaruhártya általában maga gyógyítja sérüléseit ezen õssejtek segítségével, ám egyes égési sérült pácienseknél a terület oly mértékben roncsolódik, hogy képtelen erre a feladatra.

  • A mandula fogyasztása kedvezõen hat a szív-, és cukorbetegségre

    A Torontoi Egyetem kutatói azt javasolják, hogy a csemegék közül ha lehet, válasszuk a mandulát, mert kedvezõ hatást gyakorol a szívbetegségre és a diabéteszre.

    Eredmények azt mutatják, hogy mandulával tompítható a nagy szénhidráttartalmú ételek vércukor-emelõ hatása - jelentette ki Dr. Kendall. A manduláról korában is tudtuk, hogy sok jó hatása van, pl. csökkenti az LDL (ún. rossz) koleszterin szintjét, és most igazolódott, hogy a vércukorszint egyensúlyban tartásában is szerepet játszhat, megelõzve olyan betegségeket mint pl. a diabétesz vagy a szívbaj.