A koleszterin felszívódását gátló bélmûtét után az operált szívbetegek legalább egy évvel tovább éltek, mint azok, akik csupán szigorú diétát tartottak. A POSCH tanulmány eredményeit az Annals of Surgery címû sebészeti folyóirat közölte.
A POSCH rövidítéssel megnevezett vizsgálat fontos adatokkal járult hosszá a szívgyógyászat egyik vitatott kérdésének megválaszolásához. A kérdés: mennyire igaz, hogy a "rossz" LDL-koleszterin szintjének erélyes csökkentése jelentõsen javítja a koszorúér-betegség kockázatát.
A vita még bizonyosan nem ért véget, de a most megjelent tények igen lényegesek. A múlt század hetvenes éveiben indult vizsgálat már az elején igazolta, hogyha a vérben sok kering a "rossz" LDL-koleszterinbõl, az jelentõsen fokozza az infarktus esélyét, de azt még nem bizonyította, hogy a koleszterin csökkentése a káros folyamatot kivédi.
Kidolgoztak egy olyan mûtétet, mellyel áthidalták a bélrendszer azon szakaszait, ahol a koleszterin fölszívódik, így a koleszterin szintje megbízhatóan csökkent. Ezt akkor végezték el, ha egy infarktus bizonyította az elõrehaladott koszorúér-betegséget, és a célja a szívroham ismétlõdésének megelõzése.
Henry Buchwald és munkacsoportja 838 szívbeteg sorsát elemezte, akik évtizedekkel korábban, 38-60 évesen szenvedtek szívinfarktust. Közülük 417 beteg számára szigorú diétát írtak elõ, mely csupán szerény mértékben javította a vérkoleszterin-szintet, 421 sorstársukon a diéta mellett a bélmûtétet is elvégezték.
A kutatók 25 évvel késõbb azt találták, hogy a mûtettel is kezelt szívbetegek átlagosan egy évvel hosszabb ideig éltek: lényegesen ritkábban fordult elõ ebben a csoportban a szívroham ismétlõdése vagy alsó végtagi érszûkület kialakulása, mint azok között, akik csupán igyekeztek zsírszegényen étkezni.
Mióta igen hatásos gyógyszerek kerültek be az orvosi gyakorlatba, melyekkel a koleszterincsökkentés eredményesen végezhetõ, a sebészi beavatkozásra már ritkán kerül sor. Bélmûtétet csak olyan esetekben végeznek, ha valamilyen mellékhatás miatt a beteg nem szedheti a gyógyszereket. A POSCH tanulmány jelentõségét az adja, hogy 25 év alatt összegyült adatokkal bizonyítja, hogy a vérkoleszterin szintjének normális szintre vitele hatékonyan csökkenti a szívroham kockázatát.
Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.
Kutatják a demencia elõjeleit
A cékla elég elfeledett zöldség, a legtöbben csak savanyúságként ismerik, és nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Azonban a cékla rendkívül egészséges, nagyon jó hatással van a szervezetünkre, és sokféleképpen elkészíthető. A céklában nagy mennyiségben találhatóak értékes vitaminok és ásványi anyagok, valamint antioxidánsok, főleg kálium, magnézium, vas, A-, C- és B6-vitamin. Nemcsak a gyökerét, de a zsenge leveleit is meg lehet enni, például salátába keverve. Lássuk, milyen jótékony hatásai lehetnek!
A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. 
Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz.
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a nők, akik általában odafigyelnek arra, amit esznek, és összességében tudatosan táplálkoznak, jelentős hangulatromláson esnek át, ha egy ideig egészségtelen módon étkeznek. A vizsgálatot vezető Kristin Heron, a Survey Kutató Központ munkatársa Joshua Smyth professzorral, Stacey Scott kutatóval és Martin Sliwinski professzorral együttműködve figyelt meg olyan főiskolás lányokat, akik általában odafigyeltek arra, mit esznek, ám valami miatt egy időre feladták elveiket, és valamilyen egészségtelen étkezési szokást vettek fel.
Új termékenységi chipet fejlesztettek ki, amely képes a hímivarsejtek mennyiségének pontos meghatározására – jelent meg a Lab on the Chip címû tudományos folyóiratban.
A hosszútávú marihuána szívás jelentõs mértékben rontja a tüdõfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is.
Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével. 
Bármennyit költünk is krémekre és egyéb ápolószerekre, nem árt, ha tudjuk, hogy bőrünk szépsége nagy mértékben függ attól is, hogyan táplálkozunk. Nem véletlen, hogy minden bőrgyógyász ismer egy-két olyan ételt, amelyet minden páciensnek javasol. Avokádó: Érdemes legalább hetente egyet megenni, mivel tele van egészséges zsírokkal, amelyek erősítik a sejteket, és segítenek, hogy bőrünk puha, sima és hidratált maradjon. Ezenkívül sok olyan antioxidáns található benne, amely védelmet nyújt különböző károsító hatások ellen, nem is beszélve a vitaminokról és ásványi anyagokról.
Washington - Cukorbetegségben mind több készítmény hatásosan csökkenti a vércukor szintjét, de valószínûleg ennél többre van szükség: bizonyítani kell, hogy a kezelés hatására a szívroham is ritkább lesz. A vita az élelmiszereket és gyógyszereket engedélyezõ-ellenõrzõ amerikai hivatalban (FDA) folyik.
Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából. 
Ha valaki túlsúlyos, nem lepõdünk meg, ha az kihat általános kondíciójára, fizikai állapotára, de mi a helyzet a szellemi képességekkel? Erre kerestek választ amerikai kutatók.
A rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.
