A koleszterin felszívódását gátló bélmûtét után az operált szívbetegek legalább egy évvel tovább éltek, mint azok, akik csupán szigorú diétát tartottak. A POSCH tanulmány eredményeit az Annals of Surgery címû sebészeti folyóirat közölte.
A POSCH rövidítéssel megnevezett vizsgálat fontos adatokkal járult hosszá a szívgyógyászat egyik vitatott kérdésének megválaszolásához. A kérdés: mennyire igaz, hogy a "rossz" LDL-koleszterin szintjének erélyes csökkentése jelentõsen javítja a koszorúér-betegség kockázatát.
A vita még bizonyosan nem ért véget, de a most megjelent tények igen lényegesek. A múlt század hetvenes éveiben indult vizsgálat már az elején igazolta, hogyha a vérben sok kering a "rossz" LDL-koleszterinbõl, az jelentõsen fokozza az infarktus esélyét, de azt még nem bizonyította, hogy a koleszterin csökkentése a káros folyamatot kivédi.
Kidolgoztak egy olyan mûtétet, mellyel áthidalták a bélrendszer azon szakaszait, ahol a koleszterin fölszívódik, így a koleszterin szintje megbízhatóan csökkent. Ezt akkor végezték el, ha egy infarktus bizonyította az elõrehaladott koszorúér-betegséget, és a célja a szívroham ismétlõdésének megelõzése.
Henry Buchwald és munkacsoportja 838 szívbeteg sorsát elemezte, akik évtizedekkel korábban, 38-60 évesen szenvedtek szívinfarktust. Közülük 417 beteg számára szigorú diétát írtak elõ, mely csupán szerény mértékben javította a vérkoleszterin-szintet, 421 sorstársukon a diéta mellett a bélmûtétet is elvégezték.
A kutatók 25 évvel késõbb azt találták, hogy a mûtettel is kezelt szívbetegek átlagosan egy évvel hosszabb ideig éltek: lényegesen ritkábban fordult elõ ebben a csoportban a szívroham ismétlõdése vagy alsó végtagi érszûkület kialakulása, mint azok között, akik csupán igyekeztek zsírszegényen étkezni.
Mióta igen hatásos gyógyszerek kerültek be az orvosi gyakorlatba, melyekkel a koleszterincsökkentés eredményesen végezhetõ, a sebészi beavatkozásra már ritkán kerül sor. Bélmûtétet csak olyan esetekben végeznek, ha valamilyen mellékhatás miatt a beteg nem szedheti a gyógyszereket. A POSCH tanulmány jelentõségét az adja, hogy 25 év alatt összegyült adatokkal bizonyítja, hogy a vérkoleszterin szintjének normális szintre vitele hatékonyan csökkenti a szívroham kockázatát.
Majdnem száz százalékos biztonsággal dolgoznak
Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.
Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.
Az alvás közbeni beszéd nem más, mint a paraszomnia (alvászavar) egy fajtája. Az esetek többségében az álmában beszélő nem veszélyes, bár előfordulhat, hogy a hallgató durvának és vulgárisnak találja. Az álmukban beszélők 30 másodpercnél nem beszélnek tovább, de egy éjszaka alatt több beszéd-periódusuk is lehet. Az éjszakai beszéd állhat csak dünnyögésből, egyszerű hangokból, vagy akár hosszabb, összefüggő mondatokból is. Az álmában beszélő általában csak magában, magának beszél, ám néha akár hosszabb társalgást is folytathat másokkal.
A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható.
Sokat hallottunk már a stressz káros hatásairól. Az elfojtott indulatok és feszültség elõbb-utóbb komoly betegségek kialakulásához vezetnek.
Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.
Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-õssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.
Különbözõ tevékenységek hatnak kezünk színére, bõrünk állagára és körmünk állapotára. Körmünk színét, állagát, alakját a külsõ hatásokon túl, szervi megbetegedések is megváltoztathatják. Körmünk fontos diagnosztikai elem, elõre jelez bizonyos hiányállapotokat, betegségeket. Csomók, torzulások, barázdák, gödrök sokszor útmutatóként szolgálhatnak. Ne vegyük õket félvállról, járjunk a végére, mi is az elváltozások oka!
Nemsokára a friss infarktus miatt a szívkatéteres laboratóriumba szállított beteg koszorúerét robot segít kitágítani, a szakorvos pedig a vezérlõpultban ülve végzi a beavatkozást. Az elsõ nyolc, robot közremûködésével végrehajtott koszorúér-tágítás kiválóan sikerült és jövõre indul ezzel a technikával, több szakintézetben a PRECISE vizsgálat a módszer rendszeres, mindennapos használatának kidolgozására. Évtizedekkel ezelõtt a heveny szívinfarktus kezelése a szükséges gyógyszerek adásán kívül azt jelentette, hogy hetekig kellett az ágyban feküdni, szinte mozdulatlanul, hogy a beteg szívet kíméljék.
A víz nyugodtan fogyasztható egyenesen a csapból is, de citromkarikával ízesítve, limonádénak vagy teának elkészítve, lehűtve jóízű, garantáltan természetes, adalékanyag-mentes kiváló szomjoltó. Szódavíznek elkészítve vagy gyümölcsszörppel is fogyasztható. A csapvíz előnye, hogy olcsóbb a palackozott italoknál, könnyen hozzáférhető, továbbá nem kell a tele palackokat az üzletből hazacipelni, nem keletkezik műanyag hulladék. Magyarország kiváló ásványvizeiből is nyugodtan fogyaszthatnak azok, akik a palackozott vizeket részesítik előnyben.
Valóban lehetnek káros következményei a vakcinának? A HPV elleni oltás újra a középpontban Amerikában a mellékhatások és a biztonsági megfontolások miatt.
Chicago - Dohánynövénybõl készült, személyre szabott vakcina segítheti a limfómával küzdõ embereket amerikai kutatók bejelentése szerint.
Az emberek génkészletében ott van egy olyan õsi állati vírus, amellyel elõdeink 40 millió évvel ezelõtt fertõzõdhettek meg, állítják japán tudósok, akik kutatásukról a Nature címû brit tudományos hetilap szerdai számában közöltek tanulmányt.
