Három gén és a dadogás kapcsolatát igazolták amerikai kutatók a New England Journal of Medicine címû szaklap szerdai számában megjelent tanulmányukban.A tudósok szerint a gének közül kettõt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét. "Ez az elsõ tanulmány, amely meghatározott génmutációkat jelöl meg a 3 millió amerikait érintõ zavar, a dadogás lehetséges okaként" - tudatta közleményében James Battey, a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) igazgatója. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az intézet kutatói 123 pakisztáni embert vontak be vizsgálatukba, akik között dadogó és nem dadogó is volt, 46 esetben pedig családi halmozottságot mutatott az állapot elõfordulása. A tanulmány egy olyan pakisztáni családnál indult el, amelyben halmozódott a dadogás elõfordulása. Náluk a 12-es kromoszómán fedeztek fel egy génmutációt. A késõbbiekben ugyanerre a genetikai mutációra és még két másikra bukkantak, amikor több pakisztáni, valamint ötszáz amerikai és brit ember örökítõ állományát elemezték. A nem dadogó emberek közül egyetlen egynél sem találták meg a génmutációkat.
A dadogás terápiái között van a szorongás csökkentése, a légzés és beszédtempó szabályozása, valamint különbözõ elektronikus eszközök használata. A tanulmány azonban azt az elméletet támasztja alá, hogy a dadogás hátterében agyi, biológiai eltérések vannak. A kutatók úgy vélik, a vizsgálatukban fellelt genetikai variációk az összes eset 9 százalékára adhatnak magyarázatot.
A gének közül kettõ egy anyagcserezavarban is szerepet játszik, melynél a hulladék felhalmozódik a sejtekben, és problémákat okoz az ízületekben, a szívben és a májban. A tanulmányban részt vevõ dadogó önkéntesek között azonban senki nem szenvedett ilyen betegségben, mert a hibás génkópiából csak egyet hordoztak, az anyagcserezavar kialakulásához pedig két hibás kópia egyidejû jelenléte szükséges.