Újabb bizonyíték a meditáció jótékony hatásairól

Újabb amerikai orvosi bizonyítékkal bõvültek a meditációs kutatások eredményei: akik régóta gyakorolják a meditációt, sokkal gyorsabban képesek "lenyugtatni" agyukat és kisöpörni belõle a zavaró gondolatokat.

Giuseppe Pagnoni professzor és kollégái huszonnégy jelentkezõ agymûködését vizsgálták meg.

Az fMRI-alapú vizsgálathoz 12 rendszeresen meditáló embert kértek fel, illetve 12 olyat, aki még soha sem próbálta ki a meditáció gyakorlatát. A résztvevõket megkérték arra, hogy csak lélegzetvételükre figyeljenek. Egy képernyõn villantak fel szavak, nekik pedig el kellett dönteniük azt, hogy az adott karaktersor igazi vagy csak kitalált szó-e, ezt követõen pedig teljesen félre kellett tolniuk elméjükbõl a szavakat, mielõtt lélegzetükre újra elkezdhettek volna figyelni - mindeközben folyamatosan figyelték agyuk mûködését.

Pagnoni és társaia azt tapasztalták, hogy a kezdõ és a tapasztalt meditálók agyi aktivitásának különbsége egy default mode network (DMN) névre keresztelt agyi területen figyelhetõ meg: ez a zóna a spontán gondolatokért felelõs, illetve az éber pihenés esetén az agy "elkóborlásai" köthetõek még hozzá. A figyelem megszakítását követõen a gyakorlott meditálók sokkal gyorsabban képesek voltak nyugodt alapállapotba helyezni magukat.

Pagnoni úgy véli, a meditáció folyamatos gyakorlása révén egyre könnyebben lehet félretolni a zavaró gondolatokat. Ezen képesség jól jöhet az ADHD, az idegesség, a depresszió és a stressz , illetve a túlzott tépelõdéssel és gyötrõdéssel járó depresszió kezelésénél.