rss
  • Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké

  • Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké, azonban a sportszív edzés vagy verseny után hamar zsugorodik. Amerikai szívgyógyászok szerint, ha a szív egészséges, akkorára nõhet, amekkorára akar.

    A gyorskorcsolyázóknak a szíve nem lesz olyan nagy, mint az evezõsöké, de a kutatók azt figyelték meg, hogy pihenés közben különlegesen mûködik. A korcsolyázók szívének fõleg a jobb kamrája erõsödik meg. Nyugalomban szívük különlegesen ellazul és gyengébben mûködik, mint az ülõ munkát végzõ embereké. "Olyan, mintha hibernálva lenne."


    Malissa Wood és Aaaron Baggish szívgyógyászok és maratoni futók. Néhány éve azzal kezdtek foglalkozni, milyen a sporttársaik szíve, hogyan alkalmazkodik az edzések kényszerítette terheléshez. Kíváncsiak voltak, hogyan különíthetõ el a sportszív attól a ritka, de veszélyes betegségtõl, amelyben a szívizomzat kifejezetten megvastagodik és ami életveszélyes szívritmuszavarokra hajlamosít.

    A két orvos elõször az amerikai gyorskorcsolyázókat vizsgálta.
    Tavaly a kutatók ultrahangos szívvizsgálót, ekhókardiográfot vittek a gyorskorcsolyázók edzéseire. Arra voltak kíváncsiak, milyen változások észlelhetõk az erõs tréningek után. A versenyzõk szíve az edzés befejezésekor igen gyorsan zsugorodott és már szinte alig különbözött a fiatalok szívétõl.

    A szakorvosok most az olimpiára készülõ evezõsök szíve iránt érdeklõdnek. Ezen sportolók szíve rendkívül nagy, mert alig van sport, amelyik a szívet olyan mértékben veszi igénybe, mint az evezés. Az evezõsök testüknek minden izmát használják, húzás közben valamennyi izom ritmusosan megfeszül és ellazul: ez olyan véráramlást tesz szükségessé, amihez a szív maximális teljesítménye kell.

    Az amerikai szakemberek azért is az evezõsökkel kezdtek foglalkozni, mert az õ szívük eleve nagy. A magyarázat egyszerû: az evezõsök általában magas emberek: három Pekingbe készülõ versenyzõjük igazi óriás, szívük mérete az ultrahangos szívvizsgálat tanúsága szerint kétszerte volt nagyobb, mint a hasonló korú és testméretû férfiaké.
    Wood és Baggish megfigyelte, hogy ezeknek a versenyzõknek a szíve az edzések során megnagyobbodott. A mind nagyobb izomtömeg torpedó-alakot öltött: a szív elsõsorban fölfelé és lefelé nõtt.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • Hasznos tanácsok a megfelelő folyadékpótláshoz

    Hasznos tanácsok a megfelelő folyadékpótláshozA víz nyugodtan fogyasztható egyenesen a csapból is, de citromkarikával ízesítve, limonádénak vagy teának elkészítve, lehűtve jóízű, garantáltan természetes, adalékanyag-mentes kiváló szomjoltó. Szódavíznek elkészítve vagy gyümölcsszörppel is fogyasztható. A csapvíz előnye, hogy olcsóbb a palackozott italoknál, könnyen hozzáférhető, továbbá nem kell a tele palackokat az üzletből hazacipelni, nem keletkezik műanyag hulladék. Magyarország kiváló ásványvizeiből is nyugodtan fogyaszthatnak azok, akik a palackozott vizeket részesítik előnyben.

  • Gyengédséggel, öleléssel a szívbetegség ellen?

    Az összebújás és a gyengédség nemcsak a léleknek esik jól, hanem a szívbetegségeket is segít megelõzni. Az észak-karolinai egyetem kutatói felfedezték, hogy már az is csökkenti a vérnyomást és a pulzust, ha tíz percig fogjuk egymás kezét.

    Aki még ennél is jobban szeretné megkönnyíteni a szíve dolgát, az jól teszi, ha kiköltözik vidékre, mert a szennyezett városi levegõ a keringésnek még jobban árt, mint a tüdõnek. A légzõszerven keresztül ugyanis a legfinomabb porszemcsék is eljutnak a vérbe, és gondoskodnak az erek beszûkülésérõl.

  • A nátha mellett szövõdmények is felléphetnek

    A nátha közönséges esetben néhány nap alatt kezelés nélkül is megszûnik, ám hajlamosító tényezõk esetén súlyosabb szövõdmények léphetnek fel. A meghûlés, más szóval nátha, a felsõ légutak heveny vírusos fertõzése következtében alakul ki. Ilyenkor a vírusok megtelepszenek a nyálkahártyában, emiatt jönnek létre a jellegzetes helyi és általános tünetek. Ezeket a tüneteket mindannyian jól ismerjük: gyengeség, elesettség, hõemelkedés, ritkábban láz; helyi tünetként pedig orrváladékozást, orrdugulást, könnyezést, tüsszögést, torokkaparást, torokfájást, köhögést, fejfájást, esetleg szemfájdalmat figyelhetünk meg magunkon.

  • Testedzõ pirula

    A lusták dédelgetett álma teljesülhet, amennyiben emberen is beválik a testedzõ pirula - e csodaszer ugyanis bárminemû fizikai erõfeszítés nélkül segít megszabadulni a súlyfeleslegtõl, ráadásul fitté tesz. A kaliforniai Salk Intézetben kikísérletezett pirula egyetlen fogyatékossága, hogy jelenleg csupán egereken próbálták ki, bár náluk igen jó eredménnyel.

    A gyógyszer segítségével a mozgásszegény életmódra kárhoztatott egerek négy hét alatt több kalóriát égettek el, s kevesebb zsír rakódott le szervezetükben, mint fajtársaiknál, amelyek nem részesültek a készítmény áldásos hatásából.

  • A szenvedés nem törvényszerû

    Kezelhetõ a neuropátiás fájdalom

    A fájdalom elkerülését szolgáló orvosi megoldásokról általában keveset tudunk, és maguk az orvosok sem mindig figyelnek eléggé a páciensek panaszaira.

    A nemrég megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport tagjai - belgyógyász, neurológus szakorvosok - a szenvedés nélküli élet lehetõségét ígérik azoknak, akik megmagyarázhatatlannak tûnõ fájdalomérzettel, az úgynevezett neuropátiás fájdalommal élnek együtt.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • A gyömbér jótékony hatásai

    A gyömbér jótékony hatásai A gyömbérben található hatóanyagoknak köszönhetően ez a gyógynövény nagyszerű hányingerellenes, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatásokkal is bír. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. Rendkívül változatosan felhasználható, tehetjük levesekbe, húsételekbe, süteményekbe, készíthetünk belőle teát is. Jótékony hatását kifejti akkor is, ha frissen, szárított vagy őrölt formában, de akár olaj vagy étrend-kiegészítő formájában is magunkhoz vehetjük.

  • A cukorbetegek agyi információ-feldolgozó sebességük lassabb

    Egy tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik.

    Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt.

  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalória

    Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalóriaA kivi gyümölcs nagy mennyiségű tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. A kivi lehetséges egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése is. A kisméretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok, az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor nagy mennyisége is fellelhető. A kiviben ráadásul több a C-vitamin, mint a legtöbb más gyümölcsben. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását már régóta összefüggésbe hozzák a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával.

  • Halhús az ismétlõdõ szélütés ellen

    Ha valaki már elszenvedett egy szélütést, akkor a szakemberek azt ajánlják, hogy szeresse meg a halat: a halhúsban lévõ, többszörösen telítetlen zsírsavak megakadályozzák az újabb szélütést - derül ki japán kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Bizonyított tény, hogy az EPA-kapszula rendszeres alkalmazása esetén sokkal ritkábban fordult elõ szívinfarktus - és általában érrendszeri betegség -, mint abban a csoportban, amelynek tagjai ilyen készítményt nem szedtek.

  • Az internet segít az agy karbantartásában

    Az internetes szörfölés segíthet élesen tartani a középkorúaknak és idõsebbeknek memóriájukat, állapították meg amerikai kutatók.

    A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói mágneses rezonanciás készülékkel vizsgálták a kísérletben résztvevõ emberek agyi aktivitását, miközben azok a világhálón böngésztek. "Azt láttuk, hogy azok, akiknek már volt internetes gyakorlata, nagyobb agyterületüket használták a keresések közben. Ez arra utal, hogy az internetes böngészés edzi az agyat, vagyis aktívan és egészségesen tartja.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • Baktériumoktól okosodnak az egerek

    Meglepõen hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik.

    Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltûnt a Mycobacterium vaccae nevû mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelõkön és a hígtrágyatározókban.