Az emlõrák a tüdõdaganat után a második legelterjedtebb rosszindulatú tumorféleség a világon. 2005-ben félmillióan hunytak el emlõrákban, amely az összes halálozás 1 százalékáért volt felelõs.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Cukubai Egyetem kutatói, akik felfedezésükrõl a Nature Cell Biology címû szaklapban számoltak be, kétféle humán emlõrák - egy agresszív és egy kevésbé rosszindulatú - daganatféleség sejtjeit injektálták egerekbe.
Az egerek egyik csoportja esetében - bármilyen tumorféleséggel is fertõzték meg õket - a befecskendezett daganatos sejtek hordozták az enzimet. A másik csoport egyedei esetében szervezetükbe nem juttatták be a ChIP-enzimet. Mint kiderült, bármelyik tumorféleségrõl is volt szó, azoknál az egereknél, akiknek a szervezetében megjelent az enzim, a kifejlõdött daganatok kisebbek voltak.
"Kísérleteinkben a ChIP-fehérje gátolta a daganat növekedését és az áttétek képzõdését. Az emlõrák kezelésénél a ChIP-protein szintjének meghatározása hasznos útmutatásul szolgálhat a terápia várható hatékonyságát illetõen. Másfelõl az enzim szintjének és aktivitásának növelése fokozhatja a kezelés hatékonyságot" - nyilatkozta kísérletekkel kapcsolatban Janagiszava Dzsunn, a Cukubai Egyetem kutatója.