Engedélyezték az elsõ embrionális õssejtes klinikai próbát gerincsérülteknél az Egyesült Államokban

New York - A világ elsõ humán embrionális õssejtekkel végzett klinikai tanulmányát kezdi meg a nyáron gerincsérült embereken egy amerikai biotechnológiai cég. A cég a héten kapta meg a szövetségi engedélyt arra, hogy nyolc-tíz páciensbe injektálással bejuttassák az embrionális õssejtekbõl származó sejteket - jelentette be csütörtökön Thomas Okarma, a kaliforniai Geron biotechnológiai vállalat elnök-igazgatója. A páciensek deréktól lefelé bénult emberek lesznek, akik a sérülésüket követõ két héten belül kapják az egyetlen injekcióból álló kezelést. A tanulmány célja, hogy teszteljék az eljárás biztonságosságát, ám az orvosok a javulás olyan jeleit is figyelik majd, mint az érzékelés és a mozgás visszatérése a lábakba - mondta Okarma. Akármi is lesz végkifejlete, a tanulmány új fejezetet nyit az Egyesült Államokban az embrionális õssejtkutatás történetében - egy olyan területen, ahol a vita a laboratóriumokból már régen a nemzeti politika szintjére helyezõdött át.

"Mérföldkõ és áttörés ez a terület számára" - véli Ed Baetge, a Novocell biotechnológiai cég tudományos vezetõje, a Geron ugyanis - leküzdve a biztonsági akadályokat - megszerezte a szövetségi engedélyt, hogy útjára indíthassa a próbát. Baetge vállalata néhány éven belül a diabétesz kezelésére indítana hasonló humán tanulmányokat.

"A gerincsérültek közössége nagy reménnyel várja a próbák eredményét" - tette hozzá Wise Young, a Rutgers Egyetem gerincsérülésekre szakosodott kutatója.

Az embrionális õssejtekbõl a test bármilyen sejtje kialakulhat, a tudósok régi reménye, hogy kiaknázva ezt a lehetõséget, helyettesítõ szöveteket hozzanak létre a legkülönbözõbb betegségek kezelésére. A kutatási terület azonban kezdetektõl ellentmondásos, mert - egyébként fölöslegessé vált - embriók elpusztításával jár az elsõ, szaporításra szánt embrionális õssejtek kinyerése.

Barack Obama elnök ígéretet tett arra, hogy enyhítik az efféle kutatásokat érintõ, a Bush-kormány idején hozott pénzügyi korlátozásokat. Obama hivatalba lépésével azonban nincs összefüggésben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságnak (FDA) az új tanulmányra kiadott engedélye - válaszolta az AP hírügynökség kérdésére Okarma. Sõt, a cég elmondása szerint a programban olyan õssejteket használnak, melyeket a Bush kormányzat idején kapott támogatás segítségével hoztak létre, noha nem szövetségi forrásokat fordítottak a kísérleti kezelés kifejlesztésére, vagy a humán tanulmány finanszírozására.

A Geron-tanulmányt az ország 4-7 orvosi központjában végzik majd. Az eljárás során a sérülés helyén injektálják be a gerincbe az õssejteket. Állattanulmányok azt mutatják, hogy a gerincbe jutó õssejtek a sérülés helyén megérnek, és kijavítják a sérült idegek körül a nélkülözhetetlen "szigetelést", valamint olyan anyagokat termelnek, melyekre az idegeknek mûködésükhöz és növekedésükhöz szükségük van.

Az elképzelés nem az, hogy "valaki a következõ napon feláll és táncol" - hangsúlyozta Okarma. Inkább azt remélik, hogy valamennyit visszanyerhetnek képességeikbõl a páciensek, melyet aztán fizikoterápiával javíthatnak. A páciensek mintegy két hónapig kilökõdést gátló szert is kapnak kis dózisban, egyébként mindegyikük állapotát legalább egy évig követik.

Evan Snyder, a Burnham Orvosi Kutatóintézet õssejtkutatója elmondta, hogy a területen dolgozó tudósok különösen a tanulmány biztonsággal kapcsolatos eredményeire koncentrálnak. "Az a remény van mindenkiben, hogy semmi rossz nem történik" - hangsúlyozta.

Az 1992-ben alapított Geron legalább 100 millió dollárt (22 milliárd forint) költött humán embrionális õssejtkutatásra eddig.