rss
  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

  • Share on Tumblr

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

    A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

    A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

    Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

    Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

    Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

    Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

    Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az elhízás növelheti a migrén kockázatát

    Washington - Az elhízás növelheti a migrén kockázatát - jelentették be amerikai kutatók.

    20 és 55 év közötti emberek adatait elemezve megállapították, hogy akár a hastáji zsír mérése, akár a magasság és testsúly arányából számított testtömegindex szerint összehasonlítva, a nagy túlsúllyal élõknél nagyobb eséllyel jelentkezett migrén vagy súlyos fejfájás.

  • Polimerrel pótolható az infarktus következtében sérült szívizomsejt

    Egylépéssel közelebb az orvosok álmához: amerikai kutatóknak sikerült olyan polimervázat kifejleszteni, mellyel - például infarktus következtében - sérült szívizomsejtet lehet pótolni.

    Szerencsés, aki túlél egy (vagy akár több) szívinfarktust (a nõknél felismerni is nehéz), ám minél nagyobb területû szívizomszövet sérül, a szív annál kevésbé képes ellátni a feladatát, a keringés fentartását. Legrosszabb esetben a szövet annyira károsodik, hogy a betegnek új szívre lesz szüksége, ez pedig a jelenlegi szervfelajánlásokat, várólistákat tekintve igen problémás.

  • A távollátás gyógyszeres kezelését keresik

    Ausztrál kutatók keddi bejelentése szerint felfedeztek egy gént, amely összefüggésben van a távollátással. A fejlemény egykor a látás gyógyszeres korrekciójához vezethet, helyettesítve ezáltal a szemüveget.

  • Gyógyító receptek a herpesz ellen

    Égetõ érzés, csókmentes napok. A herpesz bármikor lecsaphat. Aki egyszer már otthont adott neki, nem menekülhet. Íme, néhány fontos tudnivaló, és egy gyógyító recept, ami segíthet a megelõzésben és a gyógyulásban.

  • Áttörés a malária elleni küzdelemben?

    Canberra - Melbourne-i kutatóknak sikerült meghatározniuk a malária leküzdésének lehetséges gyógymódját; felfedezésük áttörést jelenthet a váltóláz elleni küzdelemben.

  • Közelebb az idõskori vakság kialakulásának okához

    London - A fejlett világban ma az idõskori vakság leggyakoribb oka a retina foltos, makuláris elfajulása. Brit kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, amely kapcsolatba hozható ezzel az elváltozással. Ez a betegség gyógyításához is közelebb vihet.

    A brit Lancet címû orvosi szakfolyóirat online változatában jelent meg Sarah Ennis és Andrew Lotery kutatási eredménye. A Serping1 nevû gén hat variánsáról derítették ki, hogy összefüggésbe hozhatók az idõskori makuláris degenerációval (AMD). A Southampton Egyetem munkatársai elsõ körben brit, majd amerikai pácienseket vizsgáltak.

  • Aki szívére veszi a gondokat, annak veszélyben a szíve

    Meg kell tanulnunk a stresszhelyzetek feldolgozását, mivel ezzel csökkenthetõ a szívbetegségek kockázata is. Brit kutatók 41 tanulmány adatai alapján errõl írtak összegzést a Hypertension címû folyóirat legújabb számában.

  • Alexander-technika hátfájdalom ellen

    A krónikus hátfájdalom, amely valószínûleg a legtöbb rokkantság és betegszabadságon töltött nap okozója, könnyedén enyhíthetõ az Alexander-technika révén - állítják a Southampton és a Bristol Egyetem kutatói.

    A hátfájás hírhedten nehezen kezelhetõ probléma, ráadásul rengeteg embert érint, akár éveken keresztül is: nagy-britanniai adatok szerint a betegszabadságon eltöltött napok legnagyobb részének hátterében a hátfájás áll, egyesek azonban olyan súlyosan szenvednek tõle, hogy hosszabb idõn keresztül egyáltalán nem tudnak dolgozni sem.

  • Vizeletbõl végezhetõ, egyszerû prosztatarákteszt készül

    Egy lépéssel közelebb jutottak cambridge-i kutatók egy vizeletbõl végezhetõ, megbízható, mégis egyszerû teszt kidolgozásához a prosztatarák megállapítására.

  • Mi okozhat rekedtséget?

    A rekedtséget közvetlenül a hangszalagok gyulladása okozza, ennek hátterében azonban állhat például fertõzés, túlterhelés vagy daganat. Rekedtség kialakulhat operáció után, de okozhatja pseudokrupp, kémiai anyagok, melyek ingerlik a nyálkahártyát, valamint dohányzás vagy allergia. Rekedtséggel jár a diftéria, a tuberkulózis és a Hashimoto-Thyreoiditis is.

  • Komoly problémákat jelezhet a haspuffadás

    Ha úgy érzed, egy felfújt lufi van a gyomrodban, rendszerint nem a legrosszabbra gondolsz. Pedig néha nem árt komolyan venni.

  • Évente ötvenen betegszenek meg pulmonális hipertóniában Magyarországon

    Szeged - Elsõsorban a tüdõerek betegsége, de a szív a fõ kimutatási helye a pulmonális hipertóniának, amelyet nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem specifikusak - mondta szerkesztosegunknek Karlócai Kristóf, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdõgyógyász Társaság kardiopulmonális munkacsoportjának elnöke annak kapcsán, hogy e betegség az egyik fõ témája a két társaság pénteken kezdõdött közös szegedi tudományos ülésének.

    A pulmonális hipertónia esetén a tüdõben szûkülnek az erek és emelkedik a vérnyomás, ami akár az ötszöröse is lehet a normálisnak. Mivel a tünetek nem specifikusak, hosszú idõbe telik a betegséget azonosítani, ami kezelés nélkül nagyon súlyos és drámai következményekkel jár.

  • Az õssejtturizmus veszélyeitõl óvnak brit egészségügyi szakértõk

    Tízezrek teszik kockára egészségüket és egész életük megtakarítását azzal, hogy a világ valamely pontján lévõ magánklinikára utaznak, amely ellenõrizetlen õssejtkezelést ígér - közölték kedden brit egészségügyi szakértõk.

  • Hatásos és biztonságos a bõr alá ültetett defibrillátor

    A mellcsont fölötti bõr alá ültetett elektródák biztonságosabbak és csaknem ugyanolyan hatékonyan állítják helyre a normális szívritmust, mint a mellüregbe ültetett defibrillátor.