Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése. A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.