rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

  • Share on Tumblr

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

    A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

    A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

    Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

    Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

    Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

    Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

    Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Összefüggés az ínybetegség és az elhízás között

    Összefüggés az ínybetegség és az elhízás közöttA fogkefén látható vérnyom ínybetegség figyelmeztető jele lehet. Túlsúly esetén pedig olyan súlyos egészségügyi problémákról is árulkodhat, mint a diabétesz, a szívbetegség vagy a magas vérnyomás. Nem szabad várni, minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Az ínybetegségek és az elhízás témájával kapcsolatos korábbi tudományos munkák újraelemzése után összefüggést találtak. \"Az egészségügyi dolgozóknak tisztában kell lenniük az elhízás jelenségének összetettségével, illetve a parodontózis hatásával az általános egészségi állapotra\" - fogalmazott Bissada professzor.

  • Tanulmány: biztonságos a lézeres szürkehályog-mûtét

    Könnyebb és pontosabb, ha lézer segítségével törik szét és távolítják el a szemlencsét szürkehályog-mûtétnél - közölték amerikai orvosok.

  • Új, hangot adó eljárás a bõrrák terjedésének megállapításában

    Egy úgynevezett minimálisan invazív technikával rá lehet venni a melanoma sejteket, hogy hangot bocsássanak ki magukból. A kutatók a lézeres és ultrahang technikák mintegy ötvözésével alakították ki ezt az új eljárást.

    A módszer lényege, hogy lézerfény használatával a festékes anyajegy daganatsejteket (melanoma sejteket) vibrációra bírják, és az általuk így kibocsátott karakterisztikus hangot érzékelik. A klinikai vizsgálat során a vérvételkor nyert plazma tartalmazza a betegekben a melanoma sejteket, melynek megvilágításakor már 10 sejt is kimutathatóvá válik.

  • Gyógyszert kísérleteznek ki a nõk szexuális zavarainak kezelésére

    32 000 megkérdezett nõ 43,1 százaléka ismerte be az Egyesült Államokban, hogy szexuális problémái vannak.

    39 százalékuknál csökkent a vágy, 26 százalék nehezen jön izgalomba, 21 százalékuknak pedig az orgazmussal van gondjuk. Az is kiderült, hogy "csupán" a nõk 12 százalékát zavarta, hogy problémái vannak az ágyban.

  • Sikeres az elsõ 'hibrid légcsõ'-átültetés

    London - Sikeresnek bizonyult a világ elsõ olyan légcsõátültetése, amelyhez a páciens õssejtjeibõl kitenyésztett szövetekkel borított donorszervet használtak fel, így nem volt szükség a kilökõdést gátló gyógyszerekre.

    Az operációt júniusban hajtották végre egy 30 éves kolumbiai származású asszonyon Barcelonában. Claudia Castillo tüdeje márciusban omlott össze súlyos tuberkulózis következtében. A betegség a légcsõ egy részét pusztította el olymértékben, hogy a kétgyermekes anya állandó kórházi felügyeletre szorult.

  • Immunterápiával próbálkoznak a súlyos agydaganat legyõzésére

    Los Angeles - Az immunrendszer serkentésével és génterápiával kísérleti egerekben sikerült legyõzni az egyik legagresszívabb agydaganatot, a glioblasztómát.

    Az agydaganatok 20 százaléka glioblasztóma, amellyel a diagnosztizált betegeknek csak 5 százaléka él öt évnél hosszabb ideig. A most kidolgozott kezelés során úgynevezett adenovírusvektort fecskendeztek az eltávolított tumor üregébe.

  • Súlyos következménnyel járhat a hörgõtágító

    New York - Azoknak a krónikus asztmával élõ pácienseknek, akik naponta használják a szalmeterol hatóanyagú hörgõtágítót, nagyobb a kockázatuk a súlyos nemkívánatos eseményekre - állapították meg brit kutatók a Cochrane Library orvosi szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Fantasztikus lehetõségek elõtt áll a reumatológia

    Budapest - Fantasztikus lehetõségek elõtt áll a reumatológia - hangsúlyozta Poór Gyula, a Magyar Reumatológusok Egyesületének (MRE) elnöke.

    A professzor annak kapcsán nyilatkozott, hogy az egyesület megalapításának 80. évfordulója tiszteletére szerdán kétnapos nemzetközi szimpózium kezdõdik Budapesten, amelyre 10 országból, egyebek közt Norvégiából, Portugáliából, Svédországból, Izraelbõl, az Egyesült Államokból érkeznek szakemberek.

  • Ausztrál kutatás: az idõsebb nõknek ötször többe kerülhet a lombikbébiprogram

    Az idõsebb nõknek akár ötször többe kerülhet, mire mesterséges megtermékenyítéssel gyermekük születik - állapította meg egy ausztrál tanulmány.

  • Forgóajtós kórházi betegfelvételek az Egyesült Államokban

    Minden negyedik kórházban ápolt beteg ugyanazon betegség miatt két éven belül visszakerül a gyógyintézetbe az Egyesült Államokban. A 12 szövetségi államra kiterjedõ vizsgálat adatait az egészségügyi ellátás minõségével foglalkozó ügynökség hozta nyilvánosságra.

  • Szénanátha a sivatagban

    Az allergiásoknak a sivatag lenne az ideális hely, gondolhatnák sokan. Az öbölmenti arab államokban azonban az utóbbi években olyan sok zöld felületet létesítettek, hogy az ott élõket is utolérte a szénanátha.

  • Segített a génterápia egy vérszegénységben szenvedõ páciensen

    Vértranszfúzió nélkül él már a vérszegénység egy ritka, örökletes formájával született páciens, aki kísérleti génterápián esett át korábban - jelentették be francia és amerikai kutatók.

  • Veszélyt jelenthetnek az MP3-lejátszókhoz használt fülhallgatók a pacemakeresek számára

    Washington - Az iPodhoz hasonló MP3-lejátszókhoz használt fülhallgatók megzavarhatják a pacemakerek és a beültethetõ defibrillátorok mûködését - jelentették be szakemberek az Egyesült Államokban.

    Míg maguk az MP3-lejátszók nem jelentenek veszélyt az olyan szívritmus-szabályozó készülékek számára, mint a pacemaker és a defibrillátor, addig a zenelejátszókhoz használt fülhallgatók igen. Ugyanis az ezekben található apró, de erõs mágnesek, 3 cm közelségbe kerülve a beültetett szerkezetekhez, megzavarhatják annak mûködését - jelentették be a kutatók az American Heart Association New Orleans-i találkozóján.

  • Óriáskövet távolítottak el egy betegbõl Debrecenben

    Debrecen - Példátlan nagyságú, több mint egy kilogramm súlyú bélhólyagkövet távolítottak el egy betegbõl a debreceni Kenézy Kórházban - közölte rendkívüli sajtótájékoztatón Szûcs Miklós urológus fõorvos kedden Debrecenben. A szakember szerint nemcsak Magyarországon, de a világon sehol nem operáltak még ki ilyen rekordméretû követ.