rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

  • Share on Tumblr

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

    A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

    A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

    Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

    Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

    Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

    Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

    Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy ausztrál nõ titokzatos betegsége döbbentette meg az orvosokat

    Egy ausztrál nõ hat napból hármat vakon tölt el, mivel a szeme akaratlanul lecsukódik, és képtelen kinyitni. A titokzatos orvosi eset megdöbbenti az orvosokat.

    Natalie Adler, aki a szakértõk szerint valószínûleg az egyetlen ember a világon, akit ez a rendellenesség érint, elmondása szerint 17 éves kora óta szenved a betegségben. „Egyik vasárnap arra ébredtem, hogy a szemeim feldagadtak. Az angol vizsgám elõtt történt” – nyilatkozta a most 21 éves fiatal nõ a melbourni Herald Sun napilapnak. „A szemeim idõszakosan, teljesen kiszámíthatatlanul elkezdtek lecsukódni, néhány hét múlva azonban egyszerre három napra lezárultak.”

  • Gamma-interferon ébreszti a vérképzõ õssejteket

    Bakteriális fertõzés után a gamma-interferon ébreszti fel a csontvelõben lévõ vérképzõ õssejteket, hogy segítsenek az immunrendszer aktiválásában - állapították meg amerikai kutatók egérkísérleteikben.

  • Az éretlen burgonya mérgezõ anyagokat tartalmaz

    New York - A zöld részeket fogyasztás elõtt feltétlen el kell távolítani a burgonyából, mert mérgezõ anyagokat, például solanin és chaconin nevû glycoalkaloidákat tartalmaznak - állapították meg a Readingi Egyetem (Nagy-Britannia) kutatói.

    Mint a Journal of the Science of Food and Agriculture címû folyóirat beszámolt róla, ezekkel a toxinokkal a krumpli a csírák, gombák és a rovarok ellen védekezik érés közben.

  • A fogcsikorgatás

    A legutóbbi magyarországi felmérés szerint az emberek 10-20 százaléka csikorgatja a fogát éjjelente. És ebbe a viszonylag magas számba nem azok tartoznak, akik néha, egy-egy stresszesebb idõszakban teszik, hanem akik minden áldott éjjel ezzel szórakoztatják a mellettük alvókat. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy milyen nagy kárt tesznek fogsorukban és állkapcsukban ezzel.

  • Óriási érdeklõdés az influenza elleni oltás iránt

    Sikeres volt az influenza elleni idei védõoltási kampány, az ingyenesen adható oltást javarészt beadták, a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozóknak azonban az állam mindenképpen biztosítja az oltóanyagot - mondta Falus Ferenc országos tiszti fõorvos.

    Az állam minden évben megvásárol 1,3 millió adag ingyenes védõoltást, a legtöbbet ebbõl 2004-ben használtak fel, akkor 1.159.579 ember kapott oltást, ami 89,2 százalékos felhasználási arányt jelent - ismertette Falus Ferenc.

  • Ne fojtsuk el a tüsszentést: fájdalmat okozhat

    Ne fojtsuk el a tüsszentést: fájdalmat okozhatA tüsszentés elnyomásával a légutakban olyan mértékben megnő a nyomás, hogy fájdalmat okozhat a mellkasban, orrban, legrosszabb esetben a dobhártya sérüléséhez is vezethet. A tüsszentés kapcsán a legnagyobb probléma, hogy baktériumok millióit juttatjuk a levegőbe, illetve embertársainkra. A késztetést elfojtani mégsem kell, hiszen a cél, hogy a baktériumok kijussanak szervezetünkből, végső soron hasznos. A tüdőben lévő levegővel együtt nyál és váladék is kerül a levegőbe, amikor a has és mellkas kilégzésért felelős izmai összehúzódnak.

  • Ötvenötmilliárd forint a globális nikotinjárvány leküzdésére

    Washington - Michael Bloomberg, New York polgármestere és Bill Gates, a Microsoft alapítója 375 millió dollárt (55,4 milliárd forintot) ajánlott fel a globális nikotinjárvány leküzdésére.

  • Veszélyt jelenthetnek az MP3-lejátszókhoz használt fülhallgatók a pacemakeresek számára

    Washington - Az iPodhoz hasonló MP3-lejátszókhoz használt fülhallgatók megzavarhatják a pacemakerek és a beültethetõ defibrillátorok mûködését - jelentették be szakemberek az Egyesült Államokban.

    Míg maguk az MP3-lejátszók nem jelentenek veszélyt az olyan szívritmus-szabályozó készülékek számára, mint a pacemaker és a defibrillátor, addig a zenelejátszókhoz használt fülhallgatók igen. Ugyanis az ezekben található apró, de erõs mágnesek, 3 cm közelségbe kerülve a beültetett szerkezetekhez, megzavarhatják annak mûködését - jelentették be a kutatók az American Heart Association New Orleans-i találkozóján.

  • Egészségtelen energiaitalok

    Életveszélyes is lehet egy agyserkentõként vagy fáradtság ellen elfogyasztott energiaital! – figyelmeztetnek a szakemberek. A túlzott koffein- és taurintartalmú serkentõk ugyanis erõs hányást, mellkasi fájdalmat is okozhatnak. De nem ritka a szapora pulzus, álmatlanság, pánikroham sem.

  • Népszerûsítik a szexuális együttlétet, mert fogy a népesség

    A japán Családtervezõ Szövetség Egyesületének tanulmánya szerint az intim együttlétek hiányát a munka által okozott fáradtság és stressz okozza, vagy csak egész egyszerûen a párok unalmasnak találják azt.

    Az egyesület elnöke, Dr. Kunio Kitamura szerint a fiatal párok nagy többsége már évek óta fel is adta ez irányú érdeklõdését. Míg 2004-ben a fiatal párok 32%-ának életébõl hiányzott a szex, addig – ugyan némi javulás után – 2008-ban már elérte a 37%-ot.

  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

  • A gyermekkori asztma jól kezelhetõ, ha idõben felismerik

    A leggyakoribb, nem fertõzõ krónikus gyerekkori betegségként tartják számon a szakemberek az asztmát. Általában 2-5 éves korban jelentkezik, majd a 6-l4 éves korúaknál az esetek többségében javulást mutat, míg 15 éves korban már csak a korábbi betegek egyharmadánál vannak észrevehetõ tünetek. Kezelése annál hatásosabb, minél elõbb fölismerik a bajt. A komplex - gyulladást csökkentõ és a hörgõket is tágító - terápiától várható a legjobb eredmény.

  • Magyarország a 14. helyen áll az európai egészségügyi rendszerek rangsorában

    Magyarország az európai egészségügyi rendszerek rangsorában a fogyasztók véleménye alapján a 14. helyet foglalja el, a tegnapi napon Brüsszelben kiadott Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2008 szerint.

    Ezzel Magyarország 10 helyet javított az elõzõ évi pozíciójához képest, a számos pozitív változásnak és bevezetett kezdeményezésnek köszönhetõen. Az EU egészségügyi rendszereit évente felmérõ Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 31 országot értékelve tette a 14. helyre a magyar egészségügyet. A rangsort Hollandia vezeti 839 ponttal, majd Dánia (a Diabetes Index 2008 elsõ helyzettje), Ausztria, Luxemburg és végül Svédország következnek.

  • A leukémiát előidéző génmutáció már a magzatban megtalálható

    Leukémiában szenvedő egypetéjű ikrek teljes génállományának szekvenálásával brit kutatók megállapították, hogy a betegséget előidéző első génmutáció már a méhben lévő magzatban megtalálható.