rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

    A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

    A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

    Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

    Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

    Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

    Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

    Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Összefüggésben áll a depresszió és a hátfájás

    Összefüggésben áll a depresszió és a hátfájásA Nyugat-Ausztráliai Orvosi Kutatóintézet munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti. Markus Melloh professzor elmondta, már néhány éve tudjuk, hogy a depressziós tünetektől szenvedő betegekben nagyobb eséllyel alakul ki és marad meg a hát- és a nyakfájdalom, mert kisebb mértékben képesek megbirkózni a fájdalomepizóddal. Másrészt viszont a kutatások azt is kimutatták, hogy a hát- és nyakfájdalomtól sújtott betegek gyakrabban szenvednek depresszióban.

  • Évente 1 százalékban megújul az emberi szív

    London - Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elõ új szívsejteket - közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában.

  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

  • A jövõben kerüljük a kövér jelzõt, mert elkeseríti és megbántja a gyerekeket

    A brit egészségügyi hatóságok szerint a jövõben a "kövér" jelzõt kerüljük. A terv támadói szerint ez csak felesleges játék a szavakkal, hogy a kövér gyerekek szüleinek küldött levelekben csak túlsúlyosnak, de nem kövérnek nevezik a csemetéket.

    Az egészségügyi hatóságok szerint a „kövér” jelzõ elkeseríti és megbántja az embereket, ezért a „nagyon túlsúlyos” jelzõt kell használni a 30 feletti testtömegindexszel (BMI-vel) rendelkezõ gyermekek esetében. A Nemzeti Elhízás Fórum „finomkodó”-nak és „kényeskedõ”-nek nevezte a kormányt a szó kerülgetése miatt.

  • A cannabis orvosi célú használata Ausztriában

    Az osztrák parlament elfogadott egy új törvényt , amely engedélyezi a cannabis orvosi és tudományos célra történõ termesztését az egészségügyi minisztérium ellenõrzése alatt.

    A parlament ülésén elfogadott törvény kizárólagos joggal ruházza fel az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági hivatalt (AGES) Ausztriában a különben drogként osztályozott növény termesztésére.
    A cannabis birtoklása vagy árusítása hathónapos szabadságvesztéssel büntethetõ Ausztriában.

  • Október elsejétõl biztosan lesz térítésmentes pneumococcus védõoltás

    Bevezetésre kerül a térítésmentes pneumococcus védõoltás. A Kormány 2008. október elsejétõl a szülõ kérésére valamennyi 2 éven aluli kisgyermeknek térítésmentesen biztosítja a védõoltást - tudatta a szakminisztérium.

    A pneumococcus elleni védõoltás bevezetésével csökkenthetõ a gyermekkori torokgyulladás, mandulagyulladás, középfülgyulladás elõfordulásának gyakorisága, súlyossága. A gyermekek egészségének megõrzése mellett mérséklõdhet a szülõk munkából történõ kiesése és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele is.

  • A rugalmas munkaidõ jót tesz az egészségnek

    Testben és lélekben is egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint kevésbé rugalmas állásban dolgozó társaik - közölték egy amerikai tanulmány szerzõi.

  • Az alváshiány rövidítheti az életet

    A napi hat óránál kevesebb alvás korai halálozáshoz vezethet, ám a túl sok alvás sem elõnyös - óvnak brit és olasz kutatók.

  • Rákfékezés rádiófrekvenciával

    (MTI-Press) - A rák gyógyításának új módszerein számos tudományág kiválóságai dolgoznak. Egy pittsburghi elektromérnök saját betegségét kezeli az általa kidolgozott módon: rádiófrekvenciás besugárzással.

  • A nõk egész agyukkal érzékelik a szépséget, míg a férfiak a jobb féltekével

    Washington/Madrid - A nõk egész agyukkal érzékelik a szépséget, míg a férfiak a jobb féltekével - állítják amerikai és spanyol kutatók.

    A vizsgálatban 20 önkéntes - 10 férfi és 10 nõ vett részt, akiknek tájképeket és városi jeleneteket ábrázoló festményeket és fényképeket mutattak. A résztvevõknek értékelniük kellett a látottakat, szép vagy nem szép kategóriába sorolva õket. A tudósok eközben mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) nézték, hogy mely agyterületek és mikor aktivizálódnak.

  • Az acetaminofen hatóanyagú lázcsillapító hajlamosíthat az asztmára?

    Nagyobb az esélyük a késõbbi asztma kialakulására azoknak a gyerekeknek, akiket egy éves koruk elõtt az acetaminofen hatóanyagú lázcsillapítóval kezeltek. Az ezzel a szerrel kezelt gyermekeknél a szénanátha és az ekcéma elõfordulása is jelentõsen magasabb - állítják a kutatók.

    "Ha ez az állítás igaznak bizonyul, úgy az acetaminofent nyugodtan felvehetjük az asztmára hajlamosító tényezõk listájára. Emellett ez a felfedezés magyarázatot adhat az asztmás esetek elõfordulásának növekedésére is" - nyilatkozta Dr. Richard Beasley, az Új-Zélandi Egészségügyi Kutatási Intézet vezetõ kutatója.

  • Kisimítja a ráncokat és lelassítja az agyat a botox

    Kisimítja a ráncokat, a gondolkodás képességét viszont korlátozza a botox - állapították meg amerikai tudósok.

  • Virtuális oktatás a mentõtiszt képzésben

    Brit egyetemek a Second Life virtuális világát használják, hogy a mentõtisztnek tanuló diákokat részletesebb képzésben részesítsék. A BBC értesülései szerint a digitális oktatás a londoni St. George’s kórház, a University of London és a Kingston University együttmûködésében kezdõdött.

    A virtuális mentõsök megmérhetik a páciensek pulzusát, sebeket kötözhetnek rajtuk és különbözõ gyógyszereket adhatnak be nekik. Emellett használhatják a mentõautókban megtalálható legfontosabb felszereléseket, mint például a szívmonitort és az oxigénmaszkokat.

  • Gyermekek hasfájásának leggyakoribb oka a szorulás

    Az Iowa Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy a gyermekek hasfájása esetén a kivizsgálást legjobb mindjárt a végbél vizsgálatával kezdeni. Úgy tûnik, hogy a krónikus és az akut székrekedés együttesen állnak a háttérben azon esetek több mint felében, amikor a szülõk gyermeküket hasi panaszok miatt kórházba viszik. Amikor pedig az orvos a hasi panasz okát próbálja kivizsgálni, legcélszerûbb rögtön a viszonylag egyszerû végbél vizsgálattal kezdeni a procedúrát.