rss
  • Arc-, állcsont- és szájsebészeti szimpóziumot rendeztek Szegeden

  • Share on Tumblr

    Kétnapos nemzetközi konferencián számoltak be a legújabb eredményekrõl a szakemberek az I. Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Szimpóziumon, amelyen fogorvosok és száj- és arcsebészek vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában (SZTE SZAKK) a közelmúltban alakult szakklinikának ez volt az elsõ jelentõs posztgraduális továbbképzése.

    A hagyományteremtõ program célja az volt, hogy rangos nemzetközi elõadók részvételével egy adott témában a legmodernebb terápiás elvekkel ismerkedhessenek a doktorok, illetve azokat a határterületi problémákat tárgyalják meg, melyek során az arc-, állcsontsebészek, a dentoalveoláris szájsebészek, és a fogorvosok szoros együttmûködésére van szükség. Elsõ szimpózium témája az implantológia volt. Idén egyébként több mint háromszázan érkeztek a konferenciára a Tisza-parti városba.

    A hazai szakemberek mellett a péntek este záruló programon elõadást tartott a Münsteri Egyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának igazgatója Ulrich Joos, illetve Fouad Khoury a nemzetközi implantológiai élet egyik legnevesebb személyisége, rengeteg tudományos közlemény szerzõje és eljárás kidolgozója. Johannes Röckl az implantátum problámájának egyik legavatottabb szakértõje, a terület nemzetközileg is az egyik legelismertebb szaktekintélye.

    Piffkó József az SZTE SZAKK ÁOK Arc- Állcsont- és Szájsebészeti Klinikájának tanszékvezetõje, aki egyben a szimpózium elnöke is volt az MTI-nek elmondta: az orvostudomány gyors fejlõdésében az arc-, állcsontsebészet és a fogorvostudomány határterületei talán még az átlagnál is gyorsabban fejlõdtek. Ennek következtében már olyan technikák és módszerek állnak rendelkezésre, mellyel a betegek életminõségét javítani tudják, és hatékonyabban segítik a túlélést.

    Magyarország a szakember szerint nagyon rossz helyen áll a szájsebészeti szempontból. Míg a szakma Európában tradicionálisan megbecsült és hatékonyan mûködik, addig hazánkban az elmúlt húsz év szakmapolitikai hibái miatt rendkívül rossz helyzetbe került. Néhányan még mûvelik, de szinte kihalás elõtt áll - fogalmazott a professzor. Ráadásul Magyarország az elsõ helyen áll a kontinensen szájüregi daganatos megbetegedések tekintetében, évente itt regisztrálnak legtöbb esetet, és itt halnak bele a legtöbben a betegségbe, mely adatot általában még az egészségügyben dolgozók sem tudják.

    Hazánkban több mint kétezer ember hal meg évente szájüregi rákban. Ez a betegség a harmadik onkológiai halálok, megelõzve számos olyan – a médiában jobban preferált – rákfajtát, mint például a prosztatarák vagy a leukémia.

    Sajnos az utánpótlásban súlyos gondok vannak, melyen az egészségügyi szakmapolitikai problémák gyors kezelésével lehetne változtatni- hangsúlyozta.

    Szeged kivételes helyzetben van, hiszen az egyetem klinikai központja egy új arc, - állcsont- és szájsebészeti klinikát nyitott, melyre az utóbbi harminc évben nem volt példa az országban - tette hozzá.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A petefészek eltávolítása után is marad rákkockázat

    Chicago - Nyolcvan százalékkal csökken a rák kialakulásának esélye a nagy kockázatú genetikai mutációt hordozó nõknél, ha eltávolítják petefészküket és petevezetéküket, ám veszélyeztetettségük így sem szûnik meg - közölték amerikai kutatók.

    A Pennsylvania Egyetem kutatói a BRCA1 és BRCA2 gének hibás változatát hordozó, nagyobb rákkockázattal élõ nõk adatait feldolgozó tanulmányokat elemezték.

  • Hüvelygyûrû, amely megvédheti a nõket a nemi úton terjedõ HIV-vírustól

    A Manchesterben megrendezett Brit Gyógyszerészeti Konferencián bemutatott kutatás szerint a fogamzásgátlásra és hormonpótló terápiára használt eszközhöz hasonló hüvelygyûrû megvédheti a nõket a nemi úton terjedõ HIV-vírustól.

    A belfasti Queen's Egyetem gyógyszerészeti karának kutatói amerikai kutatókkal együttmûködésben felfedezték, hogy egy "mátrix" hüvelygyûrû a dapivirin nevû HIV mikrobicid hosszú-távú felszabadítását teszi lehetõvé laboratóriumi körülmények között és pácienseken tesztelve egyaránt.

  • Bõrrákot okozhatnak a repülõtéri testszkennerek?

    Bõrrákot okozhatnak azok a testszkennerek, amelyekkel a repülõterek és a repülõgépek biztonságát kívánják erõsíteni - állítják kutatók.

  • A vegetáriánus étrend csökkenti a magas vérnyomást

    A vegetáriánus étrend csökkenti a magas vérnyomástA húsmentes étrendnek számos pozitív egészségügyi hatása van. Japán tudósok most azt is megállapították, hogy a magas vérnyomást is csökkenti, legalább annyira, mint a sószegény étrend vagy néhány kilónyi testsúlyvesztés. Az oszakai kutatócsoport összesen 39 korábbi tanulmány eredményeit vetette össze. A hét klinikai kísérletben és 32 megfigyeléses kutatásban összesen közel 22 000 alany vett részt. A megfigyelt étrendekben egyáltalán nem szerepelt hús, tojás és tejtermék azonban igen.

  • Mozgással az Alzheimer-kór ellen

    Rendszeres mozgással jó eséllyel védi magát az Alzheimer-kór kialakulása ellen az, akinél genetikai hajlam miatt magas a betegség kialakulásának esélye - mutatták ki amerikai kutatók.

  • A szemfájás más betegség kísérő tünete is lehet

    A szemfájás más betegség kísérő tünete is lehetSzinte mindenki számára ismerős a szemgolyónkba hasító szúró fájdalom, melyet akkor érezhetünk, ha a fény közvetlenül a szemünkbe világít, vagy belenézünk a tűző napba. Ilyenkor a szemhéjak reflexesen összezárulnak, összeszorítjuk szemünket, hogy kivédjük a káros hatásokat. Néhány ember számára azonban már az ilyen kis fény is nagy fájdalmat okoz. Sokaknak oly mértékben, hogy csak elsötétített szobában tudnak tartózkodni, és állandóan napszemüveget kénytelenek viselni. Az ilyen mindennapi életet megnehezítő, túlzott fényérzékenységnek különböző okai lehetnek

  • Súlyos következménnyel járhat a hörgõtágító

    New York - Azoknak a krónikus asztmával élõ pácienseknek, akik naponta használják a szalmeterol hatóanyagú hörgõtágítót, nagyobb a kockázatuk a súlyos nemkívánatos eseményekre - állapították meg brit kutatók a Cochrane Library orvosi szakfolyóirat legutóbbi számában.

  • Az ásítás nem csak a fáradtság és az unalom jele

    Az ásítás nem csak a fáradtság és az unalom jeleAz ásítás nem feltétlenül az unalom vagy a fáradtság jele. Néha az agy hőmérsékletének szabályozása érdekében van rá szükség. Amerikai kutatók felfedezték, hogy az ásítás gyakorisága évszakos változást mutat. Nyáron, amikor a külső hőmérséklet megegyezik az emberi testhőmérséklettel vagy magasabb annál, ritkábban ásítozunk, a meleg levegő belélegzése ugyanis nem hűtené az agyat. Télen ezzel szemben megéri ásítani, az állkapocs megmozgatása fokozza az agy vérellátását, így a hőmérsékletét is könnyebb szabályozni.

  • Hasmenést okozhat a számítógép billentyûzete?

    A Which? nevû fogyasztóvédelmi magazin cikke szerint a számítógép-billentyûzetek a baktériumok melegágyai, és mint ilyenek, akár az ételmérgezéshez hasonló hasmenéses tüneteket is okozhatnak.

    A tesztet a magazin szerkesztõségében végezték, 33 billentyûzeten, és eredmények bizony meglepõek lettek: a perifériák körülbelül ötször annyi kórokozót tartalmaztak, mint egy átlagos irodai mellékhelyiség vécékagylója.

  • A szavak segítenek kezelni érzelmeinket

    Chicago - Könnyíti a stressz feldolgozását, ha szavakba öntjük érzelmeinket - igazolja amerikai agykutatók tanulmánya sok naplóíró, költõ és dalszerzõ régi tapasztalatát.

    Matthew Lieberman, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem munkatársa az Amerikai Tudományos Társaságok Szövetségének (AAAS) éves találkozóján számolt be eredményeikrõl.

  • Koleszterincsökkentõ hatására az Alzheimer-kór gyakorisága is csökken

    Az érelmeszesedésben alapvetõ szerepet játszó, "rossz" koleszterin kezelésére szedett hatóanyag egy súlyos ideggyógyászati betegség, az Alzheimer-kór kifejlõdését is hatásosan gátolja. A biztató eredményt a Current Alzheimer Research szakfolyóirat közölte.

    A múlt században figyeltek fel arra, hogy a kórosan emelkedett vérkoleszterin alapvetõ szerepet játszik az érelmeszesedés kifejlõdésében és ezzel a szívinfarktus okozta halálozásban.

  • Figyeljünk oda, hogy gyógyszerbevételkor milyen folyadékot fogyasztunk!

    A kutatók, az orvosok és a betegek egy része is jó ideje tisztában van vele, hogy a grapefruitlé megnövelheti egyes gyógyszerek felszívódási sebességét, amivel túlzott, esetleg mérgezõ hatást vált ki szervezetünkben.

    A napokban készült el annak a kutatócsoportnak az újabb tanulmánya, akik pár éve az imént említett eredményeket is publikálták: az újabb eredmények arra engednek következtetni, hogy a grapefruit-, az alma-, valamint a narancslé más gyógyszereknél az ellenkezõ hatást is kiválthatja, vagyis csökkenti azok hatékonyságát.

  • Növényekben mutattak ki emberi nemi hormont

    Az embernél és az állatoknál jól ismert nemi hormont, a progeszteront sikerült elsõ ízben növényekben kimutatniuk osztrák kutatóknak.

  • A gyerekkori D-vitaminhiány növelheti a szklerózis multiplex kockázatát

    London - Egy bizonyos genetikai változat fiatalkori D-vitaminhiánnyal párosulva növelheti az érintetteknél annak kockázatát, hogy a késõbbiekben egy autoimmun betegség, szklerózis multiplex alakul ki náluk - közölték oxfordi kutatók.