2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Géndiagnosztika a prosztatarák szûrésében

Egy új laboratóriumi eljárás segítségével immár Magyarországon is bõvülhetnek a szûrési lehetõségek a férfiakat érintõ negyedik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, a prosztatarák diagnosztizálásában.

A molekuláris géndiagnosztika segítségével mintegy 80 százalékos biztonsággal lehet kimutatni egy olyan fehérjét (a PCA3 "génterméket"), amelynek jelenléte a prosztata tumorra utal, ráadásul már a korai szakaszban, amikor a kisméretû daganatot még a szövetmintavétel során sem fedeznék fel a szakemberek.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

- A magyar férfiak rosszindulatú daganatainak több mint 15 százaléka prosztatarák. Évente átlag 2400 új diagnózis születik, és 1400 beteg e kór miatt hal meg. Mivel kezdeti szakaszában gyakran semmilyen tünetet nem okoz, ezért az esetek többségét már csak a betegség késõi stádiumában fedezik fel - holott egy megfelelõ vizsgálattal - például a budapesti I. sz. Belklinikán nemrégiben bevezetett eljárással - még gyógyítható állapotban fény derülhetne a rákos elváltozásra. A korai stádiumban kimutatott prosztatarákot a vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével többféle módon és nagyon jó eredménnyel lehet kezelni - mondta el Lakatos Péter, az intézmény klinikai kutató és izotópdiagnosztikai laboratóriumának vezetõje.

Jelenleg kétféle alapmódszert alkalmaznak a diagnózis felállításakor. Az ismert laborvizsgálat a prosztata specifikus antigén (PSA) szérum szintjének emelkedését vizsgálja, a másik eljárás a végbél felõli tapintás módszere. Mindkét eljárás elõnye, hogy viszonylag olcsó, viszont igen nagy hátránya, hogy egyik sem ad egyértelmûen világos eredményt, illetve az eredmény bizonytalan.

- A PSA eredménye például nem kizárólag a prosztatarákra utal. Több más, nem rosszindulatú prosztata állapotban (például prosztatagyulladás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás esetén) is megemelkedhet a PSA szint, ez pedig növeli a feleslegesen elvégzett biopsziák számát. A kóros folyamat gyanújának felmerülésekor ugyanis, az orvosi protokoll szerint, szövetmintavétel következik - magyarázza Lakatos doktor.

Azonban ha a biopszia negatív, még akkor sem biztos, hogy a prosztatában nincs rákos góc. A mintavétel során ugyanis a prosztatának mindössze egy (1) százalékát vizsgálják át, ami a kisméretû tumorok megtalálásának valószínûségét jelentõsen csökkenti. Így a prosztatarákos pácienseknek 10-35 százaléka, az elsõ biopszia után hiteles diagnózis nélkül marad.

- Az elsõ, negatív biopsziát tehát a lelkiismeretes kivizsgálás során további szövetmintavételek követik, amelyek a jelentõs egészségügyi kiadás mellett, a beteg életminõségét is jelentõsen rontják, a nagy számban elõforduló mellékhatások (fájdalom, véres vizelet, véres sperma, végbél vérzés) miatt. Érthetõ, hogy erõs az igény egy olyan - nagyobb, mintegy 80 százalékos bizonyosságot adó - laboratóriumi elõjelzõ módszerre, amellyel nagyobb arányban szûrhetõk ki a valóban rákos betegek. Ezt az elvárást elégíti ki a PCA3 molekuláris géndiagnosztika, amely egyelõre még csak magánfinanszírozásban vehetõ igénybe - közölte végül a Kelet-Közép-Európában elsõként nyílt, és máig egyetlen hazai labor vezetõje.