Az ok: az utóbbi években jelentõsen megugrott a szifiliszes megbetegedések száma az országban. Míg 1990-ben csak 198 esetet jegyeztek fel, tavaly már 464 volt az új fertõzések száma. A pénteki osztrák sajtóban közzétett adatok szerint ráadásul az irányzat folytatódik, az idén január és augusztus között több mint 300 fertõzés fordult elõ.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A szifilisz (más néven luesz vagy vérbaj) széles körben a 15. században terjedt el Európában, és elõször a mediterrán országokban, mindenekelõtt Franciaországban okozott járványokat. A betegek száma a második világháború alatt érte el a csúcsot, azután - a penicillin felfedezésének köszönhetõen - elterjedtsége erõteljesen apadni kezdett.
A fertõzés oka legtöbbször a nemi érintkezés, de ismeretes veleszületett szifilisz is, amikor a fertõzött anya adja át a betegséget a születendõ gyermeknek. Létezik egyéb, nem nemi úton szerzett megbetegedés is, például nyílt sebbe kerülõ fertõzött testváladékkal. A kórokozó a hüvely vagy a száj nyálkahártyáján, esetleg a bõrön keresztül hatol be a szervezetbe.
Órák alatt eléri a legközelebbi nyirokcsomókat, majd onnan a vérkeringés útján szétszóródik a szervezetben. A tünetek általában a fertõzés után 3-4 héttel jelentkeznek. A betegség évekig fennállhat, és ha nem kezelik, szív- és agykárosodást, sõt halált is okozhat.
A tünetek közé tartoznak a nemi szerveken vagy azok környékén keletkezõ fekélyek, késõbbi szakaszokban pedig bõrkiütések és szájfekélyek. A bõr- és nyálkahártyán kialakuló sebek elõsegíthetik a HIV-vírus benyomulását a szervezetbe.