A Harvard Õssejtkutató Intézetének munkatársai a Cell címû szakfolyóirat online változatában csütörtökön közölték eredményeiket, hozzátéve, hogy a létrehozott sejtvonalakat hozzáférhetõvé kívánják tenni más kutatók számára is.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"Az így kapott õssejtek lehetõvé teszik, hogy a kutatók laboratóriumban követhessék a betegség alakulását, láthassák, mi használ, mi árt" - mondta Doug Melton, az intézet társigazgatója.
A kifejlesztett technika újraprogramozza a sejteket, visszaviszi õket az embrionális õssejtekhez hasonló változásképes állapotba, amelybõl mindenféle szövet, akár szív-, ideg- vagy agyszövet is kialakulhat.
Az elmúlt hónapokban több hasonló kutatásról számoltak be wisconsini és japán tudósok, néhány napja pedig a Harvard intézetének egy másik kutatócsoportja közölte eredményét, miszerint két idõs, genetikai rendellenességgel élõ nõ bõrsejtjeit alakították át idegsejtekké petricsészében.
A most elõállított, betegségspecifikus sejtvonalak a degeneratív betegségek egész sorát reprezentálják, amelyekre ma még nincs megfelelõ kezelési mód, sõt jó állatmodell sem, amellyel tanulmányozhatók lennének.
Daley úgy véli, a mostani tíz csupán a betegségek elsõ olyan hulláma, melyhez õssejtvonalakat hoztak létre, hamarosan még sokkal több kórra alakítanak ki õssejtmodellt. Tervezik az 1-es típusú, fiatalkori diabétesz, kétféle izomsorvadás és egy öröklött immunhiányos állapot õssejtmodelljének kidolgozását is.
A kutatásvezetõ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újraprogramozott sejtek nem helyettesítik teljesen az embrionális õssejtekkel végzett tanulmányokat.
Az újraprogramozási kísérleteket az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete támogatásából (NIH) és magán hozzájárulásokból fedezte a Harvard Õssejt Intézete.