A szaglás és az emlékek

Róma - Proust hipotézise a vasárnapi, teába mártott madeleine ízének emlékidézõ mivoltáról immár tudományosan is igazolódott. Az emberi szaglás valóságos "idõgép", amely érzelmek és emlékek felidézésére alkalmas - állítja egy amerikai kutatóorvos.
Jay Gottfried, a Northwestern egyetem munkatársa egy, a szaglásról és ízlelésrõl rendezett San Franciscó-i konferencián kifejtette, hogy a szaglás mechanizmusa összefügg az emlékezet agyi központjaival. A szagok, amelyeket a levegõ közvetít, a szaglóhámhoz, az orrlyukak felett lévõ nyálkahártyához érnek, onnan az ingerület tovább vándorol az agy szaglóközpontjába. "A szaglás agyi központja összeköttetésben áll az amigdalával, ahol az érzelmek születnek és megtestesülnek. Ezért az érzelmek és a szagok kölcsönhatást gyakorolnak egymásra" - magyarázta a kutató a The New York Times címû napilapban.

Az amigdala a halántéklebeny mélyén fekvõ, mandulaalakú idegsejtképzõdmény, amely a viselkedést, hosszútávú emlékezetet és érzelmeket koordináló limbikus rendszer része.

Gottfried szerint így a szagok segíthetnek az emlékezet zavaraival - demenciával vagy depresszióval - küzdõkön is.

Még akkor is, ha az ember nem a szaglás világbajnoka, hiszen mindössze 10-20 millió receptorsejt sorakozik a szaglóhámjában, ellentétben például egy vadászkutyával, amely 220 millió szaglósejttel rendelkezik. Az amerikai kutató szerint azonban a szaglás képessége fejleszthetõ: egy kísérlet során legalább három és fél percig szagoltattak egy illatos virágot egy önkéntessel, aki ezután jobban meg tudta különböztetni más virágok illatát is. Ennek magyarázata, hogy az emberi szaglósejtek rendkívüli különbségtételre képesek: 10 millió különféle szag felismerésére képesek.