rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Kövirózsa - gyógynövény

  • Share on Tumblr

    Kövirózsa - gyógynövényA népi gyógyászat a levelének nedvét használja égési sebek, fülgyulladás, szemölcs rovar és csaláncsípések, övsömör, vágott sebek kezelésére. A leveleiben rejlő hatóanyagok: cseranyagok, nyákanyagok, gyümölcssavak,flavonidok, C-vitamin miatt ma már a kozmetikai ipar is használja. Krémbe keverve például a szeplők, bőrelszíneződések halványítására, futószemölcsök kezelésére is kiválóan alkalmas. Ismert baktérium és vírusölő hatása is. A magashegységekben a kőből, palából rakott háztetők tetejére ültették, hogy elhárítsa a villámcsapást.

    Innen ered a mennykővirág, égdörgőfű elnevezés is, de a latin tectorum szó jelentése is: háztetőké. Napégésre is kitűnő a kövirózsa krém, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása miatt.

    Kozmetikai használata:

    A kozmetikai iparban a kövirózsát bőrkondicionáló anyagként hasznosítják. A kövirózsa hatóanyagai révén alkalmas az érzékeny, napégette, pigmentfoltos, májfoltos bőr ápolására. A kövirózsát tartalmazó kozmetikai készítmények hámosító, összehúzó, regeneráló, nyugtató és halványító hatásúak.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A genetika is szerepet játszik a nikotinfüggőség kialakulásában

    A genetika is szerepet játszik a nikotinfüggőség kialakulásábanA genetikai hajlam is szerepet játszik a nikotinfüggés kialakulásában. Amerikai magatartás-genetikusok, a Colorado Egyetem munkatársai egerek napi nikotinfelvételét hasonlították össze, arra keresve választ, hogy a genetika milyen módon \"járul hozzá\" a nikotinfüggőség kialakulásához. Dr. Jerry Stitzel és munkatársai úgy találták, hogy a DNS láncban lévő Chrna4 nevű gén elváltozásában szenvedő egereknél megtalálták a bizonyítékokat. Ezek az állatok sokkal több nikotint vesznek föl, mint azok az egerek, amelyeknél ugyanabban a génben egy másfajta génstruktúra mutatkozik.

  • Milyen összefüggés lehet a magas IQ és a túlzott alkoholfogasztás között?

    A glasgow-i egyetem kutatócsoportja mélyrehatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen összefüggés van a magas intelligenciahányadossal (IQ) rendelkezõ gyermek és annak felnõtt korában tapasztalt magas alkoholfogyasztása között.

    Az American Journal of Public Health címû orvosi szaklapban megjelent tanulmányból megtudható, hogy a kutatók nyolcezer, 1970-ben született kis zseni sorának alakulását vizsgálták. Kiderült, hogy az átlag IQ feletti minden 15 pont 1,27-szeresével emeli a felnõtt kori alkoholfogyasztást.

  • Génmódosított mogyoróval az allergia ellen?

    Több kutatás is folyik a mogyoróallergiával, az amerikai lakosság több mint egy százalékát érintõ jelenséggel kapcsolatban. A University of Georgia egy kutatócsoportja most olyan génmódosított mogyorókat tesztel, amelyekbõl kivonták az allergiás reakciókat okozó molekulákat.

    Peggy Ozias-Akins és kutatócsoportja génmanipulációs módszerekkel állított elõ egy különleges hipoallergén mogyorótípust, amelybõl kivonták azt a tizenegy molekulát, amely a legtöbb mogyoróallergiás reakciót okozza.

  • Hogyan alakul ki a gyógyszerfüggõség?

    Minden harmadik magyar szed nyugtatót egy felmérés szerint. Azt viszont fel sem lehet mérni, hogy közülük hányan válnak függõvé. Hogy korunk problémáira megoldást jelentenek-e ezek a szerek, és hogy hogyan alakul ki a gyógyszerfüggés, arról Dr. Zacher Gábor toxikológus beszélt az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

    Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót. Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfõbb gond, hogy az emberek jellemzõen nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tõlük kapnak elõször kipróbálásra különbözõ szereket – mondta el Dr. Zacher Gábor toxikológus az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

  • Új vakcina segíthet a kábítószereseknek legyõzni függõségüket?

    Kutatók jövõre egy olyan vakcinát tesztelnek majd Spanyolországban, amely segíteni fog a kábítószereseknek legyõzni függõségüket - közölték szakértõk.

    A jövõ év elsõ felében 164 emberen próbálják majd ki a vakcinát tucatnyi kórházban, mondta el egy sajtótájékoztatón Carmen Moya Garcia, az egészségügyi minisztérium Nemzeti Drogprogramját vezetõ epidemiológus.

  • Csökken a koponyatérfogatunk

    Francia tudósok szerint megfordult az evolúciós tendencia: míg korábban évmilliókon át egyre nagyobb volt õseink agya, a modern ember agya sok ezer év óta zsugorodik.

    A francia kutatóknak az eddigi legjobb modelleket sikerült elõállítaniuk korai modern emberek agyáról és megállapították, hogy koponyájuk akár 20 %-kal is nagyobb volt a mienknél.

  • Orvosoknak tilos a dohányzás a Fülöp-szigeteken

    Orvosoknak a Fülöp-szigeteken tilos a dohányzás - közölte a helyi orvosi kamara, amely azért döntött a korlátozás mellett, mert szerinte az egészségügyi dolgozóknak ezen a téren is jó példával kell szolgálniuk.

  • A leggyakoribb ráktípusok harmada megelõzhetõ lenne

    London - Megfelelõ életmóddal a leggyakoribb ráktípusok egyharmada lenne megelõzhetõ a gazdagabb és negyede a szegényebb országokban - jelentette be tanulmányának eredményét csütörtökön egy nemzetközi kutatócsoport.

    A kutatók szerint a jobb étrend, több mozgás és a testsúly megtartása a vastagbél- és mellrákos esetek számát mintegy 40 százalékkal csökkenthetné egyes országokban, például Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban.

  • Egészséges a búzasör?

    A sör - különösen a férfiak számára - egészséges is lehet, fõleg a férfiak számára, akiknek a körében gyakori a súlyos B-vitaminhiány, különösen dohányzók esetében - adta hírül a Die Welt címû német lap bostoni kutatókra hivatkozva.

    A B-vitamin hiánya vérszegénységben nyilvánul meg, amely fáradtsággal, keringési problémákkal és koncentrációzavarral jár. Sok élelmiszer tartalmaz B-vitamint, például a banán, az avokadó, a káposzta, a szárnyasok és a tejtermékek, de a búzasörben különösen magas koncentrációban van jelen.

  • Jól van a kettõs kézátültetésen átesett lengyel férfi

    Jól van az a fiatal lengyel katona, akin a hónap elején kettõs kéztranszplantációt hajtottak végre - közölte mûtétben közremûködõ egyik orvos.

  • A szoláriumok használatának veszélyeire figyelmeztet az Európai Bizottság

    Az Európai Bizottság arra figyelmeztette több uniós ország, köztük a magyar szoláriumhasználóit, hogy a téli barnulásukért késõbb akár komoly árat is fizethetnek.

  • Fehér fagyöngy - gyógynövény

    Fehér fagyöngy - gyógynövényRendkívül széles körű a felhasználása. Leginkább vértolulásra, magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus szabályozásra használjuk. Az erek áteresztő képességét javítja, ezáltal jó szédülésre, fülzúgásra, visszérre, javítja a koncentrációs képességet. Vízhajtó hatása is van. Mindenféle seb,-méh,-tüdő,-orrvérzést csillapít. Köhögésre, szamárköhögésre, asztmatikus és egyéb görcsökre jó. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használjuk. Javítja az immunrendszer működését.

  • Napi pár óra a szabadban véd a rövidlátás kialakulásától

    Sydney - Megóvhatja a gyerekeket a rövidlátás kialakulásától, ha napi pár órát a szabadban töltenek - közölték kedden ausztrál kutatók.

    A nappali világosságban, nyílt téren eltöltött napi két-három óra segíti a szem fejlõdését, és drámaian csökkenti a rövidlátás (myopia) kialakulásának kockázatát - állapítja meg az Ausztrál Kutatási Tanács kutatóinak tanulmánya.

  • A nagy forgalom megnehezíti a gyerekek légzését

    A közlekedés okozta szennyezés légzési nehézséghez és megnövekedett tüdõtérfogathoz vezethet asztmás gyerekekben, állítják azok a kutatók, akik az úthálózat és a forgalom sûrûségének a gyerekek tüdõfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálták egy mexikói határvárosban, Ciudad de Juarezben. Az eredményeink azt mutatják, hogy a közlekedési szennyezõ források közelsége otthon vagy az iskolában hosszú távú hatással lehet az asztmás gyerekek légzõszerveire. - mondta el Fernando Holguin, M.D., M.P.H., az Emory Egyetem orvostudományi karának tüdõgyógyász adjunktusa, a tanulmány elsõ szerzõje, amely az Amerikai Mellkasgyógyászati Társaság lapja, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi második számában.