Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A valódi sárgaság okozója az epefesték, a bilirubin felszaporodása. Ennek 85 százaléka a vörösvérsejtek lebomlása során képzõdik, mely fiziológiás körülmények között a lépben megy végbe. Ezt követõen a bilirubin a véráram útján a májba jut, ahol a májsejtek víz által oldékonnyá alakítják, majd az epébe kiválasztják. Az epevezetéken keresztül ez a nyombélbe jut, majd 80 százaléka a széklettel kiürül, 20 százaléka pedig a bélbõl visszaszívódik.
A fentiekben részletezett folyamatból adódóan a sárgaságok három csoportját különböztetjük meg: a máj elõtti fázist (prehepaticus icterus), a máj eredetû sárgaságot és az ún. elzáródásos icterust (posthepaticus).
Máj elõtti okra visszavezethetõ sárgaság esetén a fokozott vörösvérsejt-pusztulás okoz emelkedett bilirubin-szintet a vérben. Ezt az állapotot vérképzõszervi és immunbetegségek okozhatják.
Májbetegséghez társuló sárgaságot okozhatnak veleszületett enzimeltérések, vírusos májgyulladások, gyógyszer és alkohol okozta májkárosodás, májzsugorodás.
Az epefelvétel, átalakítás, kiválasztás zavara örökletes enzimhiány következménye is lehet. Leggyakoribb ilyen szindróma a Gilbert-kór, mely a lakosság 5 százalékát érinti. Éhezés, fizikai terhelés hatására megjelenõ enyhe sárgaság jellemzi, mely semmilyen egyéb laboreltéréssel nem jár. Kórjóslata jó, különösebb terápiát nem igényel, az éhezés azonban kerülendõ!
Sárgasággal, lázzal, májenzim-értékek emelkedésével járnak a vírusos májgyulladások. Ezek 95 százalékát az öt kifejezetten májspecifikus vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza.
Gyakori oka az sárgaságnak a máj toxikus sérülése, melyet akár gyógyszerek, akár tartós alkoholfogyasztás válthat ki. A májkárosító szerek okozhatnak akut gyulladást, de folyamatos, tartós behatásuk visszafordíthatatlan májzsugorodáshoz, májelégtelenséghez vezethet.
A harmadik csoportba az epelefolyási akadály miatt kialakuló kórképek tartoznak. A kiváltó tényezõ minden esetben a máj és az epevezeték nyombélbe való beszájadzása között helyezkedik el. A máj két lebenyébõl egy-egy epevezeték indul, majd egyesülnek, ezt követõen csatlakozik az epehólyag a közös epevezetékhez, mely a hasnyálmirigy feji részén áthaladva jut a nyombélbe, az esetek nagyrészében a hasnyálmirigy kivezetõ csövével együtt. A nyombélbe való beszájadzásnál egy izomgyûrû szabályozza az epeürülést, ezt Oddi-sphincternek nevezik.
Az elzáródás leggyakoribb oka (40 százalékban) az epeúti kövesség. Általában az epehólyagban létrejövõ, majd a közös epevezetékbe kerülõ kövek okozzák a panaszokat, de epehólyag eltávolítást követõen a tágult epevezetékben is képzõdhetnek kövek. 35 százalékban rosszindulatú tumoros folyamatok okozzák az epeutak kompresszióját, ez lehet elsõdleges epeúti rák, de kiindulhat a hasnyálmirigy-fejbõl, a májból, ritkán a nyombélbõl is.
A májkapuban elhelyezkedõ nyirokcsomók duzzanata (akár gyulladás, akár tumoros áttétképzõdés miatt) is gyakran jár epeúti elzáródással. 15-20 százalékban jóindulatú szûkületek, gyulladások állnak a panaszok hátterében, ebbe a csoportba tartozik a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okozta hegesedés, az Oddi-sphincter kóros mûködése, az epehólyagmûtétet követõ sérülés.
Ha az elzáródás fokozatosan alakul ki, a sárgaság fájdalommentesen jelentkezhet, de hirtelen elzáródásnál erõs görcsös fájdalmak jelentkeznek. A pangó epe könnyen felülfertõzõdhet, epevezeték-gyulladást okozva, mely magas lázzal, hidegrázással jár és könnyen vérmérgezéshez vezethet. Elzáródásos sárgaságra utal ha széklet nagyon világos, a vizelet pedig nagyon sötét színû. Az epefesték bõrben való lerakódása gyakran erõs viszketést okoz.
Tekintettel arra, hogy néhány kivételtõl eltekintve (pl. Gilbert kór) a sárgaság súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt.