rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Bevezetik az elhízási adót?

  • Share on Tumblr

    Az elhízás a jövõben még nagyobb méreteket ölt. Milyen következményekre számíthatunk? A hízási adó már évek óta nyílt viták tárgya.

    Azon az alapon lehetne bevezetni, hogy ha valaki tudatosan olyan élelmiszereket vagy ételeket értékesít, amelyek megbetegítik vagy a betegségek iránt fogékonyabbá teszik az embereket, akkor viselnie kell a jövõbeli kezelés költségeinek egy részét. Persze kényes dolgok ezek, mert hogyan is definiáljuk az egészséges és az egészségtelen étel fogalmát, hol húzzuk meg a határt a normális és a túlzott fogyasztás között?

    Talán valószínûbb, hogy bizonyos élelmiszerekre jövedéki adót vetnek ki, másokra adókedvezményt adnak, de az is elõfordulhat, hogy aki egészségtelenül táplálkozott egész életében, az csak korlátozott egészségügyi ellátásra lesz jogosult.

    Ez tehát azt jelentené, hogy bárki bármit ehet, és mindenbõl annyit, amennyit csak akar, de aki nem törõdik az egészséges táplálkozással, nem részesülhetne ugyanolyan, teljes körû egészségügyi szolgáltatásokban, mint az, aki vigyázott az egészségére és visszafogta magát. Miért van az például, hogy az a negyvenéves vegetáriánus nô, aki hosszú ideje saját elhatározásából kis kalóriatartalmú étrenden él (ami drasztikusan csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet), pontosan ugyanolyan egészségügyi ellátást vehet igénybe, mint az a szintén negyvenéves nô, aki dohányzik, rendszeresen a pohár fenekére néz, és hamburgeren meg chipsen él?

    Õk ketten a jövõben eltérõ megítélés alá esnek majd – legalábbis az egészségbiztosítójuk ismerni fogja táplálkozási szokásaikat, s annak megfelelõen kaphatnak biztosítási jutalompontokat. Bizonyos táplálkozási formák tilalom alá kerülnek, valahogy úgy, ahogy napjainkban a biztosítótársaságok a nagy kockázatú gépkocsivezetôknek tiltják bizonyos típusú jármûvek vezetését. Hogy hogyan? Egyszerû.

    A jövõben általában digitálisan zajlanak majd a tranzakciók – bankkártya, hitelkártya vagy a mobiltelefonunkban tárolt digitális pénz segítségével –, ezért a biztosítók megvásárolhatják (vagy megkaphatják) az ügyfeleik táplálkozási szokásaira és viselkedésére vonatkozó adatokat, s ennek megfelelõen alakíthatják ki minden egyes ügyfelük kockázati profilját.

    Az étkezés még a várostervezést és az építkezéseket is befolyásolhatja a jövõben. Az országok kormányai és az önkormányzati képviselõtestületek megbízásából a térképészek élelmiszer-térképeket fognak készíteni, amelyek rávilágíthatnak az összefüggésre a különféle élelmiszerek elérhetõsége, illetve fogyasztása és a lakók egészsége között. E térképek alapján egyes területeken evési tilalom léphet életbe, bár ez politikai szempontból kényes kérdés lehet. A jövõben is engedélyezni fogják az ilyen boltok mûködését? És ha igen, követelhetik-e a szülõk a bolt tulajdonosától a késõbbi fogorvosi kezelések árát?

    Jövõ-dosszié
    Rendelje meg a könyvet kedvezménnyel és ingyenes házhozszállítással!
    További, kormányoktól független ellenintézkedések születhetnek az elhízás problémájával szemben a kiskereskedelem szintjén. Már van példa arra, hogy az Egyesült Államokban a szupermarketek hûségkártyáit összekapcsolták az ország élelmiszer- és gyógyszer-felügyeleti hatósága (Food and Drug Administration, FDA) által az egyes tápanyagokra megállapított ajánlott napi bevitellel – a fogyasztók beszerzéseit összevetik az ajánlott kalóriaszámmal és a vitaminadagokkal, s az esetleges eltéréseket a pénztárnál a végösszegbe beszámítanák.


    Érdekes kérdés azonban, hogy a kereskedõ felelõssé tehetõ-e a fogyasztók egészségéért. Talán valószínûbb az a forgatókönyv, amely szerint a mobiltelefonunkra feltöltõdnének az elfogyasztott élelmiszerekre vonatkozó információk (az áruk csomagolásán levõ RFID-kódok vagy az éttermekben az étlapon levõ vonalkódok leolvasása révén), s ebbõl hasznos ötleteket meríthetnénk, hogy mit is együnk. Igazán jó szolgálatot tehet egy ilyen szerkezet, amelyben a teljes étkezési és folyadékfogyasztási történetünk benne van.

    Ha például az orvos tudni szeretné, mennyi alkoholt iszunk, vagy hogy mennyi az éves kalóriabevitelünk, vagy ha mi magunk szeretnénk utánanézni, mikor és hol ettünk utoljára Cézár-salátát, elég lesz egy gombnyomás, és kiderül. Miért vitatkozunk olyan sokat az evésrõl? Miért kedveli a média olyan nagyon a végletesen sovány és a végletesen kövér embereket, és mi az, amitõl annyira félünk, ha az evésrõl van szó? Attól függ, milyen öszszefüggésben.

    Észak-Európában, az Egyesült Államokban és Japánban (különösen Nagy-Britanniában) számos alkalommal támadtak riadalmak élelmiszer-biztonsági ügyek miatt, például a Creutzfeldt–Jakob-kórral, illetve a marhák szivacsos agyvelõgyulladásával kapcsolatban. Az emberek érthetõ módon kételkednek abban, hogy a kormány vagy az érintett gazdasági érdekcsoportok képesek-e ilyen kérdésekben megmondani az igazat. Vegyük hozzá ehhez a bizalmatlansághoz azt a tényt, hogy a legtöbb élelmiszert mesterséges körülmények között, ipari méretekben termelik, s nem csodálkozhatunk azon, hogy az emberek sorba állnak a piacokon az õstermelõknél vagy az organikus módszerekkel termelt húst árusító hentesüzletekben. Az sem meglepõ, hogy aki csak teheti, a saját kertjében termett zöldséggel-gyümölccsel látja el magát. Mindez ugyanis információs és bizalmi kérdés.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Naponta iszod, pedig hasnyálmirigyrákot okoz!

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél.

  • Hallucinációkat okozhatnak a hiperaktivitásra adott szerek a gyerekeknél

    Chicago - Hallucinációkat okozhatnak a figyelemzavarral és hiperaktivitással diagnosztizált gyerekeknek adott gyógyszerek még akkor is, ha elõírás szerint szedik õket - közölték hétfõn az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer Hivatalának (FDA) szakemberei.

  • Minden harmadik percben meghal egy csecsemõ tetanuszfertõzés következtében a világon

    A tetanusz Magyarországon szerencsére nem jelent veszélyt, az UNICEF adatai szerint azonban a világon minden harmadik percben meghal egy csecsemõ tetanuszfertõzés következtében. A megfelelõ oltás beadásával mindez megelõzhetõ lehetne.

    A tetanusz napjainkban évente 140 ezer csecsemõ és mintegy 30 ezer édesanya fájdalmas és szükségtelen haláláért felelõs. Ezek az anyák és újszülöttek fejlõdõ országok elszegényedett, távoli vidékein élnek, gyakran az amúgy is elégtelen egészségügyi ellátórendszerek hatósugarán kívül.

  • Szívgyógyászat: a nõk szíve ugyanolyan mértékben veszélyeztetett

    A nõk szíve ugyanolyan mértékben veszélyeztetett koszorúér-betegség szempontjából, mint a férfiaké és a kóros folyamat esetükben is jórészt ugyanúgy megelõzhetõ lenne.

  • Nõhet a hererák veszélye a babáknál, ha terhesség alatt sminkel az anya

    Összefüggés lehet a hererák nagyobb kockázata és az anya által a terhesség idején felhasznált kozmetikumok között egy finn tanulmány szerint.

  • Az alkoholfogyasztás növeli a hasnyálmirigy rák kockázatát

    Washington/Budapest - Növeli a hasnyálmirigy rák kockázatát a napi két pohár vagy annál több alkohol elfogyasztása egy amerikai tanulmány szerint.

    Az eddigi kutatások nem tudták megerõsíteni az alkoholfogyasztás és a hasnyálmirigy rák kockázata közötti összefüggést, csupán feltételezték azt, mivel az ivást a hasnyálmirigy gyulladással és a cukorbetegséggel hozták kapcsolatba, s mindkét betegség magában rejti a hasnyálmirigy rák kialakulásának kockázatát.

  • Tervben a a rákszûrõ-rendszer átalakítása

    Az egészségügyi tárca több ponton vitatja az Állami Számvevõszék (ÁSZ) jelentését, azonban tervezi a rákszûrõ-rendszer átalakítását - áll az Egészségügyi Minisztérium közleményében.

    A hátrányos helyzetû kistérségek szûrésének biztosítása érdekében új szûrõbuszokat állítanak munkába - írta a tárca. Új szûrési protokollokat vezetnek be: a méhnyakrák- és emlõszûrés mellett elindítják a vastagbél-, a szájüregi és a bõrgyógyászati szûréseket is.

  • A világméretû hitelválságból a gyógyszeriparok óriásai hasznot húzhatnak

    Hasznot is húzhatnak a világméretû hitelválságból a gyógyszeripar óriásai – vélik a Datamonitor szakemberei. Az elemzõ cég által kiadott tanulmány szerint a gyógyszergyárak felvásárlásokra fordíthatják egyedülállóan nagy tõkerejeküket.

    Az elemzõk rámutatnak, az ipar más területeinek szereplõi az elmúlt évtizedben kihasználták, hogy könnyen juthattak hitelhez. Az „olcsó adósságoknak” azonban hirtelen befellegzett.

  • A gyorsan evõk háromszor nagyobb valószínûséggel lesznek kövérek

    A gyorsan, teltségig étkezõ emberek háromszor nagyobb valószínûséggel szednek túlsúlyt magukra - állítják japán kutatók a British Medical Journal címû brit orvosi szaklapban. A megállapítás újra felhívja a figyelmet az ételek kutyafuttában történõ, pillanatok alatti bekapkodásának hátrányaira.

    Az Oszakai Egyetem kutatói tanulmányukban hangsúlyozzák, hogy nem csak az számít, mennyit és mit eszünk, hanem az étkezés stílusa, sebessége is befolyásolja az elhízás esélyét. Úgy vélik, a nyugati stílusú fogyasztási szokások terjedése világszerte hozzájárul a kövérség járványszerû elõfordulásához.

  • A HIV-fertõzéssel párosuló tbc új világjárványt okozhat

    A szakembereket egyre jobban aggasztja annak lehetõsége, hogy a HIV-fertõzés és a tüdõvész halálos kombinációja a világ következõ nagy egészségügyi válságát okozza.

  • Közel 120 millióval emelkedett az éhezõk száma a világon

    Az élelmiszerár-emelkedés miatt közel 120 millióval emelkedett az éhezõk száma a világon, így összesen már csaknem egymilliárd ember nem jut elegendõ ennivalóhoz - közölte az Oxfam brit segélyszervezet.

    Az Oxfam az élelmezési világnaphoz idõzítve elkészült jelentésében felszólította a világ országait, hogy ugyanakkora elszántsággal küzdjenek a nyomor és a szegénység ellen, mint ahogy a pénzügyi válság következményeit igyekeznek elhárítani.

  • A hormonterápia csökkentheti egyeseknél a mellrák kockázatát

    Washington - Úgy tûnik, hogy a hormonpótló terápia, mely a nõk egy részénél növeli a mellrák kialakulásának valószínûségét, másoknál - akik a betegséggel összefüggõ génmutációval rendelkeznek - csökkenti a kockázatot, közölték kanadai kutatók.

    Kilenc országból 472 nõ adatait vizsgálta Steven Narod torontói kutatócsoportja. A menopauza utáni nõk valamennyien a BRCA1 jelû génmódosulattal élnek, ami korábbi kutatások szerint jelentõsen növeli a mellrák kialakulásának lehetõségét.

  • Saját kislányát kábítószerezte egy nõ

    Gyermekkora óta kábítószerezte saját lányát egy nõ a kelet-ukrajnai Makijivka városában.

    A helyi rendõrség családvédelmi akcióba kezdett, hogy kiszûrje a gyermekeiket elhanyagoló vagy velük durván bánó szülõket a Donyeck megyei városban, ekkor derült fény a szörnyû tettre.
    Még a sokat tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette az, ahogyan egyes szülõk bántak a saját vagy fogadott gyermekeikkel - írta a Komszomolszkaja Pravda ukrajnai kiadásának internetes változata.

  • A herpesz kialakulása és kezelése

    A herpesz kialakulása és kezeléseAz ajakherpesz a herpeszvírus által okozott sebes bőrelváltozás. Az, akinek egyszer volt már herpesze életében, többé nincs védve ellene - sőt a csúnya hólyagok nyáron is megjelenhetnek! A labiális vagy ajakherpesz oka a legtöbb esetben a herpes simplex vírus 1 (HSV-1); leggyakrabban az ajkakon, a szájzugban jelenik meg. Rendkívül gyakori fertőzés: tíz felnőtt közül hét biztosan megtapasztalta már a kellemetlen tüneteket élete során. Tulajdonképpen nem véd ellene semmi, és gyakran úgy fertőződünk meg, hogy sem mi, sem pedig a vírus továbbadója nem veszi azt észre.