A szélütés utáni sejtkárosodásra találtak magyarázatot

Egy enzim felelõs az idegsejtek szélütés utáni pusztulásáért, egy kísérleti szer pedig egerekben jelentõsen mérsékelte az agykárosodást - jelentették be kedden holland és német kutatók. Az eredmény a szélütés kezelésének új megközelítésére kínál reményt. Becslések szerint a szélütés világszerte évente 5,7 millió ember halálát okozza, a szívbetegségeket követõen ez a leggyakoribb kardiovaszkuláris probléma.

Egérkísérleteikben a kutatók a német Vasopharm biotechnológiai vállalat VAS2870 jelû kísérleti szerét próbálták ki, és úgy találták, hogy az drámaian csökkentette az agykárosodást, és segített megõrizni az agyi funkciókat még akkor is, ha órákkal a szélütés után adták be. "Erõteljes jelei vannak, hogy ugyanez a mechanizmus alkalmazható az emberi szélütés esetében is" - tette hozzá Harald Schmidt, a hollandiai Maastrichti Egyetem munkatársa, aki a németországi Würzburgi Egyetemen tevékenykedõ Christoph Kleinschnitz-cel együtt vezette a kutatást.

Az úgynevezett isémiás stroke a szélütés leggyakoribb típusa, melyet az okoz, hogy egy rög elzárja az agyi véráramlást. A jelenleg rendelkezésre álló egyetlen kezelést - a t-PA nevû szerrel való rögoldást - a pácienseknek csak mintegy 5-10 százaléka kapja meg becslések szerint az elõírt három órán belül.

A vizsgálatok során azonosították a NOX4 enzimet, amelynek gátlásával szélütött egereknél jelentõsen sikerült csökkenteniük az agykárosodást. Az új megközelítés az idegsejtek, ezáltal az agyi funkciók megõrzésére összpontosít, és egykor remélhetõen embereknél is alkalmazható lesz.