A himlõ visszaszorulása segíthette a HIV terjedését?

A korábban használt himlõvakcinák némi védettséget nyújtottak a szervezetben a HIV-vírus másolódása ellen, ezért a himlõ és vele együtt az oltások visszaszorulása hozzájárult a HIV terjedéséhez. A himlõ elleni immunizálást fokozatosan szüntették meg az 1950-es évektõl az 1970-es évekig a betegség visszaszorulását követõen. Raymond Weinstein kutatásvezetõ, a virginiai George Mason Egyetem munkatársa szerint a HIV-vírus ezután terjedt exponenciálisan. Ma már csak az egészségügyi szakembereket és a kutatókat oltják be himlõ ellen.

Annak ellenõrzésére, hogy a két esemény - a vakcinálás elhagyása és a HIV-vírus terjedése - valóban kapcsolatban állhat-e egymással, olyanok vérmintáit vizsgálta meg Weinstein kutatócsoportja, akiket nemrégiben immunizáltak himlõ ellen. A laboratóriumi elemzés során arra kerestek választ, miként reagálnak a vérmintákban található fehérvérsejtek a HIV-vírusra. Kiderült, hogy a vírus ötször lassabban szaporodik a himlõ ellen immunizált emberek vérében, mint azokéban, akiket nem oltottak be.

A kutatók úgy vélik, a vakcinálás azáltal nyújt némi védelmet a HIV ellen, hogy hosszú távú változást idéz elõ az immunrendszerben. Ebben vélhetõen részt vesz a fehérvérsejtek felületén lévõ CCR5 jelû receptor, amelyet a himlõvírus és a HIV is kihasznál sokszorozódásánál.

Jason Warriner, a Terrence Higgins Trust klinikai igazgatója a BBC kérdésére elmondta, hogy szerinte lehetetlen megmondani, vajon hozzájárult-e a himlõoltás visszavonása a HIV kezdeti terjedéséhez, ám "valószerû ez a magyarázat".