Az, hogy sikerül-e lefogyni egy adott diéta segítségével, az új kutatási eredmények szerint nem szigorú betartásától, hanem a génektõl függ.
A fogyókúra akkor sikeres, ha a választott diéta megfelel a diétázó genetikai adottságainak. A felmérésben szereplõk nagyjából felének a szénhidrátmentes diéta a hatásos, míg a másik felének a zsírmentes.
Az Stanford egyetem kutatása szerint azok a nõk, akik a genetikai adottságaiknak megfelelõ diétát választották, csaknem háromszor annyit fogyhattak vele egy adott idõszak alatt, mint akik rosszul választottak. Ez a magyarázat arra, hogy míg egyesek például az Atkins diétára esküsznek, másoknál ez szinte hatástalan.
A kutatás során DNS mintát vettek fogyókúrázó nõktõl, megvizsgálták azokat a génjeiket, amelyek a zsír és a szénhidrát feldolgozását irányítják, majd az eredményt összevetették azzal, hogy mennyire voltak náluk hatásosak a különbözõ diéták.
Dr Christopher Gardner, a kutatás vezetõje szerint ez egy teljesen új megközelítése a kérdésnek, a genetikai megfelelés kérdése eddig teljesen kimaradt a fogyókúrázás szakirodalmából. Hozzátette, hogy a felismerés hozzájárulhat a mai kor egyik legnagyobb gondjának, a tömeges túlsúlynak a megoldásához.
Mégsem kötelezõek a széfek elhelyezése a korházakban - derül ki egy újabb rendelet szerint.
A tüsszentés elnyomásával a légutakban olyan mértékben megnő a nyomás, hogy fájdalmat okozhat a mellkasban, orrban, legrosszabb esetben a dobhártya sérüléséhez is vezethet. A tüsszentés kapcsán a legnagyobb probléma, hogy baktériumok millióit juttatjuk a levegőbe, illetve embertársainkra. A késztetést elfojtani mégsem kell, hiszen a cél, hogy a baktériumok kijussanak szervezetünkből, végső soron hasznos. A tüdőben lévő levegővel együtt nyál és váladék is kerül a levegőbe, amikor a has és mellkas kilégzésért felelős izmai összehúzódnak.
Csak 2008-ban 21000 ember fog meghalni a légszennyezés következményei miatt Kanadában - derül ki a kanadai orvosszövetség (CMA) most közölt tanulmányából.
Nagy mennyiségben tudnak vörösvértesteket elõállítani embrionális õssejtekbõl, ezáltal véradóktól független vérkészletet tudnak biztosítani újonnan kifejlesztett módszerükkel amerikai kutatók - olvasható a Blood címû szakfolyóirat online kiadásában.
A búzacsíra gyógyító ereje magas vitamin és ásványi anyag tartalmának köszönhető. A daganatos és szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, az emésztési folyamatok könnyítésében, a csontvédelemben játszik kitüntetett szerepet. A búzaszem un. embrió része, csíraállománya gazdagon bővelkedik ásványi anyagokban, amelyek szerepet játszanak a búzaszem egészséges fejlődésében, növekedésében, érésében. Elsőként a magas E-vitamin, kálium, foszfortartalom emelendő ki, de a vas, cink, B1-, B2-, B6-vitamin, folsav, biotin, króm, magnézium, kalcium mennyisége sem lebecsülendő.
