rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírust

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírustA koronavírust is egy denevért fogyasztó ember kapta el elsőként... terjed a hír. A félig - meddig nyers rovarok, hüllők megevése különösen veszélyes lehet. A korábbi koronavírus okozta fertőzések jelentős része denevérekből indult ki. Így volt ez a 2002-2003-as SARS-járvány esetében, és nagyon valószínű, hogy így van ez a mostani koronavírus-járványban is. De hogyan lehetnek a denevérek ilyen eszményi hordozói, állati közvetítői a később embereket is remekül fertőző kórokozóknak? Ez egyáltalán nem kézenfekvő, hiszen a denevérek kifejezetten alsóbbrendű emlősök, igen távol állnak tőlünk.

    A denevérek nem csupán a koronavírust hordozhatják. Róluk terjedt át az emberre a Marburg és rengeteg egyéb vírus is, sőt az ebolának is ideális búvóhelyet biztosítanak. Ráadásul e kórokozók többsége nem okoz tüneteket a denevérben. A kutatások fő iránya ezért az, hogy megtudjuk, miért képesek ezek az állatok gond nélkül együtt élni a világ legveszélyesebb vírusaival. Úgy tűnik, a rejtély nyitja

    eat the bat - denevért ettek, ez lehet a koronavírus forrása

    A denevérek rengeteg rovart fogyasztanak, amelyek a legkülönfélébb betegségeket terjeszthetik. Főként ez az oka annak, hogy ilyen sok vírust begyűjthetnek. A vírusfertőzés hatására a sejtek előbb-utóbb szétesnek, és a belőlük kiszabaduló DNS-darabkák az egész véráramban elterjedhetnek. Minden emlős immunrendszere érzékeny e DNS-fragmentumokra, hiszen ezek jelenléte kórokozó-fertőzésre utalhat. Ilyenkor immunreakció, végső soron pedig gyulladás alakul ki. Csakhogy a túlzott gyulladás önmagában is veszélyes lehet a gazdaszervezet életére.

    A denevérek repülése döbbenetesen sok energiát igényel. Ennek eredményeként sok sejtjük vírusfertőzés nélkül is szétesik, és a DNS darabkái kiszabadulnak. Ezért, ha minden ilyen esetben gyulladásos folyamatok indulnának be a denevér szervezetében,

    Az evolúció folyamán valószínűleg az immunrendszer kiszabadult DNS-re való érzékenysége lecsökkent. Ez azt eredményezte, hogy a denevérek képesek voltak igen jól szabályozott egyensúlyi állapotot kialakítani a vírusok elleni védekezés és a szükségtelenül gyakori gyulladások elfojtása között. A vírusok így életben maradnak bennük (ha feltételezzük, hogy a vírusok egyáltalán élnek, de ez egy másik történet), és amint átjutnak egy másik, érzékenyebb állatba, ott akár halálos betegséget is okozhatnak.

    (NYT)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Világszerte csökkent az AIDS-ben meghalt emberek száma

    Két évtizedes növekedés után a második egymást követõ évben csökkent világszerte az az AIDS-ben meghalt emberek száma– közölte az ENSZ-ügynökség.

    Az AIDS tavaly kb. 2 millió ember halálát okozta, szemben az elõzõ évi 2,1 millióval, Afrikában ugyanakkor vezetõ halálok maradt.
    A járványnak még távolról sincs vége, de stagnálást mutat annak köszönhetõen, hogy egyre több beteg jut hozzá az életét meghosszabbító gyógyszerekhez és sok helyen csökken az új HIV-fertõzések száma.

  • A napégés fokozza a bőrbetegségek kialakulását

    A napégés fokozza a bőrbetegségek kialakulásátA napégést okozó intenzív napfényhatás fokozza bizonyos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartoznak a fertőzések, a bőr korai öregedése és a bőrrák. A napégés kezelése nem gyógyítja meg a bőrt, illetve nem akadályozza meg a bőr károsodását, de csökkentheti a fájdalmat, a duzzadást és a kellemetlenséget. A napégés jellemző módon néhány napon belül önmagától is meggyógyul, de bizonyos házi praktikákat is jótékony hatásúak lehetnek. Hasznosak a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a hideg vizes borogatás, illetve az aloe vera tartalmú készítmények is.

  • A sovány tej védi a vesét

    Minneapolis - Azoknak, akik felnõtt korukban is naponta megisznak egy pohár zsírszegény tejet, ritkábban károsodik a veséje, mint a sovány tejtermékeket nem kedvelõknek. Az amerikai és norvég kutatók vizsgálatának legújabb eredményeit az American Journal of Clinical Nutrition címû szakfolyóirat közölte.

    Egy nemzetközi tanulmányban amerikai és norvég orvosok ötezernél több, 45-84 éves embert vizsgálnak éveken át, és azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen kockázati tényezõk vezetnek érelmeszesedéshez, és ezek hogyan befolyásolják a betegség elõrehaladását.

  • A diabétesz hatalmas árat követel a szegényebb országoktól

    A diabétesz és szövõdményei, köztük a szélütés és szívbetegségek hatalmas pénzügyi terhet rónak a következõ években a szegényebb országokra - állítja egy kedden közzétett jelentés.

    "A diabétesz a fejlett országok betegségébõl az olyan fejlõdõ országok betegségévé válik, mint India és Kína, ami az egészségügyi költségek emelkedése miatt nyomást jelenthet majd egészségügyi rendszereikre" - vélekedett Philip Clarke, a Sydneyi Egyetem közegészségügyi fakultásának munkatársa.

  • A gyermekkori fejfájás okai

    A gyermekkori fejfájás okaiA gyerekkori fejfájás hátterében számos ok állhat. Lehet éhség, kialvatlanság, stressz, lehet fülgyulladás, láz, agyhártyagyulladás, fejsérülés, vérszegénység, egyes gyógyszerek is fejfájást provokálhatnak stb. Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással. A túl sok levegőtlen szobában eltöltött idő, túl sok számítógépezés, TV nézés is megfájdíthatja gyermekünk fejét. A gyakran visszatérő fejfájás okának azonban érdemes utánajárnunk. Ezek hátterében általában nem idegrendszeri betegségek állnak.

  • Elõnyösebb a nõi vér szívmûtéthez

    Jobbak a beteg kilátásai a szívmûtétet követõen, ha nõtõl származó vérplazmát kap az operáció alatt vagy után. A vizsgálat eredményeit a Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery közölte.

    Három éve az Egyesült Államok véradó központjai megegyeztek abban, hogy nõi vérbõl készített plazmát nem adnak ki a kórházaknak, mert az veszélyes ellenanyagokat tartalmazhat. Azt tapasztalták, hogy a nõk vérében - melybõl a különbözõ vérkészítményeket elõállítják - a véradók a terhessége során ellenanyagok jelennek meg és ezek súlyos tüdõkárosodást okozhatnak.

  • A fogínybetegség is szerepet játszhat a férfi meddõség kialakulásában?

    Kevésbé életképes vagy kevesebb spermaszámmal rendelkezõ férfiak egyben fogorvosukhoz is ellátogathatnak kezelésre – állítják izraeli kutatók.

    A kutatásból kiderül, hogy a meddõ férfiak gyakrabban szenvednek krónikus fogínybetegségben, mint egészséges társaik – olvasható a Jerusalem Postban. A kórház Termékenységi Klinikájának igazgatója és Dr. Avigdor Klinger, parodontológia specialista azután jutottak ehhez az elõzetes következtetéshez, miután 56, 23 és 52 év közötti férfit vizsgáltak, akik sperma analízisre jöttek a termékenységi laborba.

  • A rendszeres testmozgás az agynak is jó

    A rendszeres fizikai terhelése fokozza az agyi vérellátását és gyorsítja a gondolkodást is - az érdekes majomkísérlet eredményeit a Neuroscience közölte.

    Már korábban is voltak adatok, melyek arra utaltak, hogy állatok megfelelõen adagolt munkája növeli agyuk teljesítményét, de az nem volt világos, hogy a patkánykísérletek eredményeit mennyire lehet emberre is átvinni. A Pittsburgh Orvostudományi Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy majmok ilyen irányú tanulmányozása közelebb vihet az emberekre vonatkozó ismeretekhez.

  • Öt éven belül jöhet a túlevés és túlivás elleni orrspray

    A túlevés és túlivás ellen lehet hatásos egy új orrspray, amelynek hatóanyaga megvonja az agyi jutalmat az "önkényeztetõ" tevékenységek után. A kutatók úgy vélik, sok millió ember hasznára válhat az új típusú kezelés, amely a többi gyógymóddal ellentétben a viselkedés hátterében álló agyi okokat szünteti meg, nem a tünetet.

    A túlevés és túlivás hatására az agy jutalmazó vegyületeket, endorfinokat termel, amelyek pillanatnyi jóérzést keltenek.

  • Minden perc késés szívizomsejtek halálát jelenti

    Infarktus gyanúja esetén a beteg sorsa perceken múlhat. A szívinfarktus eredményes gyógyítása kezelési lánc kialakításával biztosítható.

    Ennek elsõ láncszeme a betegen és környezetén múlik: ha valaki szokatlan, nagyon kellemetlen érzést, fájdalmat tapasztal a mellkasában, vagy bárhol deréktól fölfelé több mint 15 percen át, szívinfarktusa lehet, és amíg ezt megfelelõ vizsgálatokkal ezt nem sikerült kizárni, addig az orvosok infarktusként kezelik.

  • Amerikaiak tízezrei halnak meg védõoltás hiányában

    Védõoltás hiányában évente felnõtt amerikaiak tízezrei halnak meg tüdõgyulladásban, influenzában és más fertõzõ betegség következtében - derült ki egy csütörtökön közzétett jelentésbõl. 2008-ban mindössze a felnõtt lakosság harmada kapott oltást a szezonális influenza szövõdményeként fellépõ tüdõgyulladás ellen - áll a Trust For America's Health (Amerika Egészségéért Szövetség), az Infectious Diseases Society of America (Fertõzõ Betegségek Amerikai Társasága), valamint a Robert Wood Johnson Alapítvány által közzétett jelentésbõl.

  • A világ legkisebb 'szív-életmentõje': a beépíthetõ defibrillátor

    Kolonics György halála kapcsán az elmúlt hetekben Magyarországon nagyon sok szó esett egy orvosi mûszerrõl, a defibrillátorról, amely - ha van a tragédia helyszínén, s idõben használják - talán megmenthette volna a kenus olimpiai bajnok életét.

    Sokkal kevésbé ismert, hogy ennek a szerkezetnek van egy miniatürizált, az emberi testbe beépíthetõ változata is, az automata, behelyezhetõ defibrillátor (DAI). Ez a világ legkisebb "szív-életmentõje", a modern technológia egyik csodája.

  • Egyre bõvül a marihuána orvosi felhasználásainak listája

    A marihuána orvosi felhasználásainak listája folyamatosan bõvül. A természetes termékekkel foglalkozó folyóirat, a The Journal of Natural Products nemrég közölt egy tanulmányt, amelyben fõbb pontokban ismertette a kannabinoidoknak nevezett molekulafajták újonnan kimutatott antibiotikus hatását.

    A kutatók úgy vélik, hogy a kannabinoidok erõteljes antibiotikus hatásuk miatt bevethetõk az MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococus aureus) és más olyan szuperbaktériumok elleni harcban, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak.

  • Nincs meggyõzõ eredmény a mobiltelefon és a rák kapcsolatáról

    Nem jutott meggyõzõ eredményre a mobiltelefonok és két típusú agydaganat kapcsolatáról egy nagy nemzetközi tanulmány, melyet kedden tesz közzé egy orvosi folyóirat.

    A csaknem 13 ezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmány nem talált kockázatnövekedést a meningióma - egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor - esetében és csupán enyhe "utalást" a glióma - egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat - kockázatának emelkedésére azoknál, akik hosszú távon és hosszú ideig mobiloztak.