rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírust

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírustA koronavírust is egy denevért fogyasztó ember kapta el elsőként... terjed a hír. A félig - meddig nyers rovarok, hüllők megevése különösen veszélyes lehet. A korábbi koronavírus okozta fertőzések jelentős része denevérekből indult ki. Így volt ez a 2002-2003-as SARS-járvány esetében, és nagyon valószínű, hogy így van ez a mostani koronavírus-járványban is. De hogyan lehetnek a denevérek ilyen eszményi hordozói, állati közvetítői a később embereket is remekül fertőző kórokozóknak? Ez egyáltalán nem kézenfekvő, hiszen a denevérek kifejezetten alsóbbrendű emlősök, igen távol állnak tőlünk.

    A denevérek nem csupán a koronavírust hordozhatják. Róluk terjedt át az emberre a Marburg és rengeteg egyéb vírus is, sőt az ebolának is ideális búvóhelyet biztosítanak. Ráadásul e kórokozók többsége nem okoz tüneteket a denevérben. A kutatások fő iránya ezért az, hogy megtudjuk, miért képesek ezek az állatok gond nélkül együtt élni a világ legveszélyesebb vírusaival. Úgy tűnik, a rejtély nyitja

    eat the bat - denevért ettek, ez lehet a koronavírus forrása

    A denevérek rengeteg rovart fogyasztanak, amelyek a legkülönfélébb betegségeket terjeszthetik. Főként ez az oka annak, hogy ilyen sok vírust begyűjthetnek. A vírusfertőzés hatására a sejtek előbb-utóbb szétesnek, és a belőlük kiszabaduló DNS-darabkák az egész véráramban elterjedhetnek. Minden emlős immunrendszere érzékeny e DNS-fragmentumokra, hiszen ezek jelenléte kórokozó-fertőzésre utalhat. Ilyenkor immunreakció, végső soron pedig gyulladás alakul ki. Csakhogy a túlzott gyulladás önmagában is veszélyes lehet a gazdaszervezet életére.

    A denevérek repülése döbbenetesen sok energiát igényel. Ennek eredményeként sok sejtjük vírusfertőzés nélkül is szétesik, és a DNS darabkái kiszabadulnak. Ezért, ha minden ilyen esetben gyulladásos folyamatok indulnának be a denevér szervezetében,

    Az evolúció folyamán valószínűleg az immunrendszer kiszabadult DNS-re való érzékenysége lecsökkent. Ez azt eredményezte, hogy a denevérek képesek voltak igen jól szabályozott egyensúlyi állapotot kialakítani a vírusok elleni védekezés és a szükségtelenül gyakori gyulladások elfojtása között. A vírusok így életben maradnak bennük (ha feltételezzük, hogy a vírusok egyáltalán élnek, de ez egy másik történet), és amint átjutnak egy másik, érzékenyebb állatba, ott akár halálos betegséget is okozhatnak.

    (NYT)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem akart belesimulni a rokkant létbe

    MTI-Press) - A triatlon a legnehezebb sportágak egyike. Egész embert kíván, Katona Ottó mégis fogyatékkal ûzi. Mûlábbal fut, kerékpározik és úszik, télen meg síel. A sportsikerek kárpótolják õt a gyermekkorban ért veszteségért, amit hihetetlen akaraterõvel fordított személyiségét erõsítõ nyereséggé.
    Ha egy gyereknek kilencéves korában orvosi mûhiba miatt amputálni kell az egyik lábát, minden bizonnyal kettétörik az élete. Különösen akkor, ha ez a kilencéves gyerek fiú, tele tervekkel, mozgásvággyal, aki elõtt még minden lehetõség ott volna, ha... És ez a "ha" dönti el sokszor, hogy merre fordul a sors kereke.

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • Nincs meggyõzõ eredmény a mobiltelefon és a rák kapcsolatáról

    Nem jutott meggyõzõ eredményre a mobiltelefonok és két típusú agydaganat kapcsolatáról egy nagy nemzetközi tanulmány, melyet kedden tesz közzé egy orvosi folyóirat.

    A csaknem 13 ezer, mobiltelefont használó ember bevonásával készült tanulmány nem talált kockázatnövekedést a meningióma - egy gyakori, legtöbbször jóindulatú agytumor - esetében és csupán enyhe "utalást" a glióma - egy kevésbé gyakori, ám sokszor halálos agydaganat - kockázatának emelkedésére azoknál, akik hosszú távon és hosszú ideig mobiloztak.

  • A rossz házasság növeli a szívbetegségek és a depresszió kockázatát

    Házasodjunk vagy ne?!

    A feszült házasságban élõ nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki magas vérnyomás és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezõje - közölték amerikai kutatók csütörtökön.

    A Utahi Egyetem kutatói 300-nál több, legalább húsz éve házas középkorú és idõsebb párt vontak be tanulmányukba.

    A résztvevõk kapcsolatukra, valamint mentális állapotukra vonatkozó kérdõíveket töltöttek ki, és laboratóriumi vizsgálatokon estek át.

  • Sokáig él az influenzavírus a papírpénzen

    Két hétnél is tovább elél az influenzavírus egy bankjegyen, de nem biztos, hogy a pénz terjeszti is a betegséget. A genfi egyetemi klinikán végzett kísérlet kimutatta, hogy kedvezõ körülmények esetén akár 17 napot is kibír a papírpénzre került vírus. A kórokozó túlélési esélye a környezet páratartalmától, a hõmérséklettõl és az anyag természetétõl függ, amelyen megtelepszik - mondta Yves Thomas kutatásvezetõ. A virológus szerint a kísérlet eredményébõl nem következik automatikusan, hogy papírpénztõl is influenzás lehet az ember.

  • Immunterápiával az allergia ellen

    Számos elõnye van az immunterápiának, mégsem elterjedt kezelési forma Magyarországon az allergiás betegeknél, mert nagyon drága.

    Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzõbb tüneteivel, vagyis a
    rohamokban jelentkezõ tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel. A külföldön elérhetõ allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhetõ már Magyarországon is, csak az a kérdés, ki melyiket tudja megfizetni.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatát

    A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatátA fiatalkori rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni az öregkori csonttörés kockázatát. \"Eredményeink szerint a gyermekkori rendszeres testmozgás összefüggésben lehet a későbbi csonttörés alacsonyabb kockázatával, méghozzá annak a csúcscsonttömegben bekövetkező növekedésnek köszönhetően, amely a rendszeres fizikai aktivitást végző, fejlődésben lévő fiataloknál figyelhető meg\" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Bjorn Rosengren, a malmői Skane Egyetemi Kórház munkatársa. A tanulmány 7 és 9 éves kor között gyerekeket vont be a megfigyelésbe.

  • Viselkedési problémát okozhat a mobiltelefon?

    Nagyobb valószínûséggel lehetnek viselkedési problémái azoknak a gyerekeknek, akiknek édesanyja gyakran mobilozott terhessége alatt, és õk maguk is rendszeres mobiltelefon-használók - állítja egy amerikai kutatócsoport.

    13 ezer gyerek adatait vizsgálták, akinek édesanyja egy dániai kísérletben vett részt várandóssága elején. Amikor a gyerekek elérték a hétéves kort, megkérték édesanyjukat, hogy töltsenek ki kérdõívet csemetéjük viselkedésérõl és egészségérõl. Az anyákat terhességük alatti mobilozási szokásaikról és gyerekeik mobiltelefon-használatáról is kérdezték.

  • A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtság

    A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtságFáradtság, nyugtalanság, aluszékonyság, fokozott étvágy és az ezzel együtt járó hízás, társaságkerülés, dekoncentráció, libidó csökkenése, általános rossz közérzet - mind a tél végi időszak jellemző panaszai. Bizonyos szintig természetes az ilyenkor jelentkező pesszimizmus, ám amikor ez az állapot már nem csak hangulati ingadozás, hanem az egyén napi ritmusában is zavart okoz, és évről-évre ugyanazon időszakokban tér vissza, szezonális depresszióként diagnosztizálják. A fény életfunkcióink alapvető szabályozója.

  • Gyengébb immunrendszert és rákosodási folyamatokat válthat ki a mikrohullámsütõ?

    A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idõ alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévõ sejteket és a molekulákat.

    Ez a rezgés hõt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütõben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál fõzéskor is.

    Ám minden elektromos sütõ- és fõzõedényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája: élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik.

  • Az olajos magvakban gazdag étrend segít kordában tartani a cukorbetegséget?

    Egyre népszerûbbek azok a diéták, melyek alacsony glikémiás indexû ételeket tartalmaznak. A glikémiás index azt jelzi, hogy egy étel milyen mértékben, milyen gyorsan változtatja meg a vér glükóz- és inzulinszintjét.

    Maga a glükóz 100 százalékos glikémiás indexû és magas az indexe, 70-80 százalékos például egy csokoládés süteménynek, alacsony az indexe, 55 százalék alatti a fõtt tésztának, de a babnak, lencsének és az olajos magvaknak is. Ezek az ételek elfogyasztásuk után csak lassan és kisebb mértékben emelik meg a vércukorszintet.

  • A HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához köthetõ molekula szerkezetét írták le

    Egy kulcsfontosságú, a HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához is köthetõ jelátvivõ fehérje szerkezetérõl sikerült pontos képet alkotniuk amerikai kutatóknak, akik eredményüket a Science tudományos magazin pénteki számában tették közzé.

    A CXCR4 molekula egy nagyobb fehérjecsalád tagja, melyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek. Ezek a molekulák a sejtmembránokon átívelve jelátvivõként mûködnek a külsõ és a belsõ környezet között.

  • Több zsír a hasban, több zsír a koszorúerekben is

    A sörhas megnöveli a szívinfarktus kockázatát - ezt az ismert tényt japán kutatók komputeres tomográfiai vizsgálattal is bizonyították az Amerikai Szívgyógyász Akadémia Cardiovascular Imaging címû folyóiratában megjelent tanulmányukban. A hasra hízó emberek gyakrabban kerülnek heveny szivinfarktus miatt kórházba. Ennek okairól a szakemberek már sokat vitatkoztak. Ohasi Norihiko japán kutató és munkacsoportja Hiroshimában 427, koszorúér-betegségben szenvedõ - vagy annak gyanújával élõ - elhízott embert vizsgált komputeres tomográfiával.