rss
  • A gyömbér jótékony hatásai

  • A gyömbér jótékony hatásai A gyömbérben található hatóanyagoknak köszönhetően ez a gyógynövény nagyszerű hányingerellenes, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatásokkal is bír. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. Rendkívül változatosan felhasználható, tehetjük levesekbe, húsételekbe, süteményekbe, készíthetünk belőle teát is. Jótékony hatását kifejti akkor is, ha frissen, szárított vagy őrölt formában, de akár olaj vagy étrend-kiegészítő formájában is magunkhoz vehetjük.

    A gyömbért a legtöbben gyomornyugtató és emésztésjavító hatásairól ismerik: segít megszabadulni a felgyülemlett gázoktól, ellazítja a bélrendszer izmait, a puffadást is csökkenti. Akkor is javíthatja az állapotunkat, ha valamilyen fertőzés miatt szenvedünk hasmenéstől vagy hasfájástól. Az emésztés javításához érdemes elrágcsálni egy kis darab friss gyömbért a nagyobb étkezések után.

    A gyömbér nagyszerűen erősíti az immunrendszerünket, és különösen előnyösen hat akkor, ha megfáztunk vagy influenzásak vagyunk. A gyömbérben ugyanis vírus- és baktériumellenes hatóanyagok is találhatóak, izzasztó hatása is ismert, csökkenti a lázat és csillapítja a köhögést. Reszeljünk le egy kis darab gyömbért, forrázzuk le 2 deci vízzel, hagyjuk állni tíz percig, majd szűrjük le, és az elkészült italt mézzel ízesítve kortyolgassuk el. A gyömbérforrázatot inhalálásra is alkalmazhatjuk, így segíthetjük a letapadt váladék feloldódását.


    Akkor is érdemes a gyömbér gyógyerejét kihasználni, ha ízületi fájdalmaink vannak, ez a gyógynövény ugyanis a gyulladásokat és a fájdalmat is csökkenti. A gyömbér rendszeres fogyasztása mellett gyömbérolajjal meg is masszírozhatjuk az érintett területet.

    A természetes gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásokat akkor is kihasználhatjuk, ha menstruációs fájdalmaink vannak. A gyömbérolajjal átmasszírozhatjuk a hasi területet, ihatunk gyömbérteát is.

    A gyömbért a cukorbetegeknek is érdemes rendszeresen fogyasztani, mert ez a gyógynövény segít kordában tartani a vércukorszintet, növelheti az inzulin hatékonyságát, emellett pedig a különböző, a diabétesszel összefüggő szövődmények rizikóját is csökkentheti. A megfelelő hatásokhoz igyunk meg reggelente, éhgyomorra egy pohár gyömbérteát, vagy 2 deci vízben elkevert egy teáskanálnyi gyömbérlevet.


    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához köthetõ molekula szerkezetét írták le

    Egy kulcsfontosságú, a HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához is köthetõ jelátvivõ fehérje szerkezetérõl sikerült pontos képet alkotniuk amerikai kutatóknak, akik eredményüket a Science tudományos magazin pénteki számában tették közzé.

    A CXCR4 molekula egy nagyobb fehérjecsalád tagja, melyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek. Ezek a molekulák a sejtmembránokon átívelve jelátvivõként mûködnek a külsõ és a belsõ környezet között.

  • A kalóriabombáktól való függõség lehet az elhízás kulcsa

    A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektõl való függõség ugyanolyan erõs lehet, mint a kokain- vagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet - állapították meg amerikai kutatók vasárnap közzétett tanulmányukban.

    A Nature Neuroscience címû tudományos folyóiratban felhívták a figyelmet arra, hogy noha az állatkísérletekbõl levezetett eredményeket nem lehet közvetlenül emberekre alkalmazni, segíthetnek megérteni ezt az állapotot, és kezelésére új terápiákat kifejleszteni.

  • Génmutáció állhat a skizofrénia hátterében

    Egy genetikai mutáció következtében megszakad a kommunikáció az agy két területe között, melyek a memóriáért felelõsek, ez lehet az alapvetõ oka a skizofréniának - vélik amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé.

    A kutatási eredmények szerint egy genetikai mutáció, melyet 22q11 hiányként ismernek, és gyakori a skizofrén pácienseknél, gátolja a kommunikációt a hippokampusz és a prefrontális kortex (a homloklebeny elülsõ része) között.

  • Ki törõdik a gyógyíthatatlan betegekkel?

    Csak a diagnózis biztos, a gerincvelõt megtámadó sclerosis multiplexes (SM) betegeknek éveken, évtizedeken át együtt kell élni betegségükkel; nem bízhatnak a gyógyulásban, csak abban, hogy a gyógyszerekkel és a rehabilitációval elkerülhetik a teljes kiszolgáltatottságot és a kerekesszéket. Az ország egyetlen SM rehabilitációs központját a betegek alapítványa mûködteti, ám az intézményt 5 éve nem tudják befejezni. A civilek javaslatai a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete (SMBOE) tagszervezeti vezetõinek berekfürdõi találkozóján kerültek napirendre.

  • Teszttel állapíthatják meg a dohányosok rákkockázatát

    Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdõrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdõrák kialakulása.

    A Science Translational Medicine címû szakfolyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerzõi megállapították azt is, hogy egy természetes étrendkiegészítõ visszafordította a tüdõrákot megelõzõ állapot jeleit a sejtekben.

  • Az aszpirin csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét?

    Az aszpirin és más nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) hosszan tartó szedése csökkenti a vastag- és végbélrák kialakulásának esélyét - fedezték fel a Massachusetts Általános Kórház kutatói.

    Az aszpirin kedvezõ hatásait vizsgálva felfedezték, hogy a gyógyszer a vastag- és végbélrákok kialakulásának esélyét csökkenteni tudja. Abban az esetben, ha erre szeretnénk használni az aszpirint, az általánosan szedett mennyiségnél nagyobb szükséges, ami a mellékhatások gyakoriságának és súlyosságának növekedésével járna.

  • Retinasejt átültetéssel javítható a látás?

    Retinasejteket ültettek át amerikai orvosok tíz gyengén látó ember szemébe egy kísérleti eljárással. Közlésük szerint a páciensek többségének javult a látása.

    A programban részt vevõ tíz embernél vagy a látóideg, vagy a retinán lévõ makula, az éleslátás helyének károsodása okozott úgynevezett makuláris degenerációt, illetve egy viszonylag ritka örökletes betegségben, retinitis pigmentosában szenvedtek.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • A haemoglobin-alapú vérpótló készítmények növelik a halálozás kockázatát?

    A hemoglobin-alapú vérpótló készítmények használata 30 százalékkal növeli a halálozás kockázatát, és közel megháromszorozza a szívroham rizikóját, derült ki egy közzétett elemzés eredményeibõl.

    Már tíz éve publikált klinikai vizsgálatok is megkérdõjelezték a hemoglobin-alapú vérpótló készítmények biztonságosságát. Ha nyolc évvel ezelõtt, mikor a kétségek felmerültek, megvárták volna további vizsgálatok eredményét, talán elkerülhetõek lettek volna a készítmény alkalmazásához kapcsolódó halálesetek - állapítja meg az FDA.

  • Cukorbetegségben a szívritmuszavar is gyakoribb

    A cukorbaj nem csak általában a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezõje, hanem kifejezetten növeli a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés esélyét is. Az ezzel foglalkozó, három évig tartó vizsgálat eredményeit a Journal of General Internal Medicine közölte.

    A cukorbetegség világszerte mind gyakoribb, mert mind több az idõs, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Ráadásul az is tény, hogy a cukorbaj lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.

  • A stresszes emberek memóriája hibásan mûködik?

    A különbözõ szorongásos és más pszichiátriai betegségekben szenvedõk agyában hibásan mûködnek az emlékek elfojtásáért felelõs agyi áramkörök - állítják a Harvard Egyetem kutatói.

    "Depresszióban, és más stressz okozta megbetegedésekben szenvedõk esetében gyakori, hogy traumás emlékek okozzák a szorongást" - nyilatkozta Nivedita Agarwal, az egyetem radiológus munkatársa - Mivel a traumás emlékeket a betegek agya nem képes megfelelõen elfojtani, azok rendszeresen visszatérnek és kínozzák a pácienseket.

  • A konyhában, fürdõszobában tartott vitamin gyorsan hatástalanná válik

    A lakás nedves levegõjû helyiségeiben tárolt vitaminok és táplálék-kiegészítõk rövid idõ alatt tönkremehetnek, és akkor hiába szedjük õket: a remélt gyógyhatás nem érvényesül.

    A figyelmeztetõ tájékoztatást a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat legújabb száma közölte.A vitaminok és a táplálék-kiegészítõk vásárlása, rendszeres bevétele általános szokássá vált. A médiában nem kis hányadot töltenek ki a készítmények reklámjai. Nem sok szó esik viszont az ilyen szerek megfelelõ tárolásáról, és arról, hogy a gyógyszerekhez hasonlóan ezek lejárati idejére is figyelni kell.

  • A mosópor is okozhat allergiát

    A mosóporokat és tisztítószereket forgalmazó cégek két jelzõvel igyekeznek megnyerni a fogyasztókat a termékek megvásárlására. A kulcs minden esetben a nagy tisztító erõ és a tartós, kellemes illat.

    Gyakran azonban épp ezek okozzák a kellemetlen panaszokat is: a testszerte jelentkezõ kiütések és bõrvörösség a mosópor- allergia tünete is lehet.

    A mosási szokások terén és a mosószerek összetételében is jelentõs változások történtek az elmúlt évtizedek során.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.