rss
  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

    Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetnek vitaminhiányt, főként felszívódási és emésztési zavarok. Azonban vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Vitaminhiány akkor lép fel, ha a szervezet számára tartósan elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel, ezért a vitaminhoz köthető működési funkció zavart szenved és hiánytünetek alakulnak ki.

    A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Testünk csak néhányat képes előállítani (a D-vitamint és a bélben élő baktériumok segítségével a K-vitamint), ezért a táplálékkal kell őket, vagy a képződésükhöz szükséges előanyagaikat felvenni. Két csoportjuk van, a vízben oldódó vitaminok: a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és a zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin. A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat hosszabb ideig képes raktározni, hiányuk ezért viszonylag ritka, ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal, melyek a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinnünk belőlük, hogy elkerüljük a hiányukkal fellépő kellemetlen tüneteket.


    Mik a legjobb természetes vitaminforrások?

    A zsírban oldódó vitaminokat főként tej és tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találjuk meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban, belőle 1 g már fedezi a napi D-vitamin szükségletünket. K-vitaminban gazdag a szója, a sötétzöld levelű zöldségek nagy K-vitamin- és karotin-tartalommal rendelkeznek.

    A búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonák, mandula, dió és mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotintartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, brokkoli, karfiol, karalábé, sóska és a paradicsom. Viszont hőre és erős fényre lebomlik, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

    A tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin szint okozhatja, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről. Változatos étrenddel a kellő vitamin mennyiséget biztosítani tudjuk a szervezetünk számára. Így elkerülhető a tényleges vitaminhiány. A tavaszi fáradtságot pedig a friss zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmán kívül a harsány színük és ízük is „kezelni tudja”.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hosszú távon pszichózist okozhat a kannabisz

    Minél hosszabb ideig fogyaszt valaki kannabiszt, azaz marihuánát, annál nagyobb valószínûséggel jelentkezik nála hallucináció, érzéki csalódás vagy pszichózis - közölték ausztrál kutatók.

    A tanulmány szerint azoknál, akik 15 éves koruk elõtt használtak elõször kannabiszt, kétszer nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki pszichózis - például szkizofrénia -, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak drogot.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • Segíthet a nõknek a séta a stroke elkerülésében

    Csökkentheti egy új tanulmány szerint a nõk a stroke-kockázatát, ha tornacipõt húznak, és hosszabb tempós sétára indulnak. Azoknál a nõknél, akik tempósan gyalogolnak, 37 százalékkal volt alacsonyabb a stroke veszélye, azoknál pedig, akik legalább heti két órát sétáltak bármilyen ütemben, 30 százalékkal csökkent az agyi katasztrófa esélye. Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a fizikai aktivitás segít a stroke elkerülésében, a most ismertetett kutatás azonban arra összpontosított, hogy pontosan mely mozgásfélék lehetnek a nõk legnagyobb segítségére ezen a téren.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • Kellő alvás mellett is fáradt? - Ez lehet az oka

    Kellő alvás mellett is fáradt? - Ez lehet az okaHa valaki keveset alszik, természetesen fáradtabbnak fogja érezni magát, és nehezebben tud teljesíteni a munkahelyén, a magánéletében is morcosabb lesz. De mi van azokkal, akik végigalusszák az éjszakát, mégis kimerültnek érzik magukat? Bár könnyű azt gondolni, hogy a sportolás kihagyásával energiát spórolunk meg, valójában épp az ellenkezője igaz. Ha rendszeresen mozgunk, akkor összességében kevésbé leszünk fáradtak és a teljesítőképességünk is nő. A mozgás javítja az állóképességet, a kardiovaszkuláris rendszer hatékonyabban fog működni, így a sejtjeink több oxigénhez és tápanyaghoz jutnak.

  • Miért jó a halolaj?

    Az UCLA kutatói az omega-3 zsírsavakban az Alzheimer-kór elleni mechanizmusokat találtak. Jó hír az, hogy egyre tovább élünk, viszont ennek is van árnyoldala: egyre nagyobb esélyünk van arra, hogy elér bennünket a kései Alzheimer-betegség. Több kutató is már régóta javasolja a halolajat tablettában, vagy étrendkiegészítõnek, mivel ez egy elérhetõ és olcsó „fegyver”, amely lelassítja vagy megelõzi az elbutulással járó kórkép kialakulását. Greg Cole professzor és munkatársai kimutatták, hogy a halolajban talált zsírsav fokozza az LR11 termelést.

  • Az amfetaminszármazékok károsíthatják az aortát

    Azoknál a fiataloknál, akik stimuláló szerként metamfetamint vagy egyéb amfetaminszármazékokat szednek, a késõbbiekben fokozottabb az aorta belsõ rétege többnyire halálos kimenetelû hosszanti megrepedésének kockázata. Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen elõállított szerves vegyület, amely növeli a szívizom összehúzódásának erejét, és emeli a vérnyomást. Korábban használták étvágycsökkentõként, a narkolepszia, a gyermekkori hiperaktivitás és a depresszió tüneteinek kezelésére, valamint alacsony vérnyomásnál, újabban viszont inkább mint stimuláló hatású kábítószer ismert.

  • A nagy dózisú C-vitamin injekció lassítja a rákos növekedést?

    Egy megjelent amerikai tanulmány szerint a nagy dózisú C-vitamin injekciók kísérleti egerekben csökkentették a rosszindulatú tumorok méretét és körülbelül 50 százalékkal lassították a rákos növekedést.

    Az aszkorbát nagy dózisban rákellenes hatással rendelkezik a vizsgált rákos sejtvonalak 75 százalékában, miközben a normális sejteket megkíméli. A kutatók az aszkorbát rákellenes hatását a tumort körülvevõ folyadékban létrejövõ hidrogén-peroxid létrejöttével magyarázzák.

  • A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípus

    A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípusÁltalában féloldali fejfájásként ismerik a migrént, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.) Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul. A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni, így ajánlott a teljes pihenés.

  • A súlytöbblet árt a szívnek

    Baltimore - A kövérség jelentõsen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeirõl az Amerikai Szivgyógyász Kollégium folyóirata számolt be.

    A MESA-tanulmányt 2000-ben indították el az Egyesült Államokban. Csaknem hétezer, 45-84 éves, egészséges felnõttet vontak be a vizsgálatba, akiknek a program kezdetén semmiféle panasza nem volt, és a vizsgálatok sem utaltak semmiféle betegségre.

  • A szaunázás elõnyei és hátrányai

    Bár a szaunázás sok átmeneti szív-, és érrendszeri és hormonális változást okoz, a legtöbb egészséges felnõtt és gyermek mégis könnyen és jól viseli, sõt szereti, és jó hatással van egészségükre is. A szauna és a szaunázás szokása, a közelmúltban hazánkban is egyre nagyobb mértékben terjed a lakosság körében, az egészséges életmódra való törekvés és a kikapcsolódás jegyében. Ezzel együtt terjednek a szaunázással, és annak egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos, megalapozott és kevésbé megalapozott, és olykor teljesen téves ismeretek is.

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.

  • Gyengébb immunrendszert és rákosodási folyamatokat válthat ki a mikrohullámsütõ?

    A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idõ alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévõ sejteket és a molekulákat.

    Ez a rezgés hõt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütõben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál fõzéskor is.

    Ám minden elektromos sütõ- és fõzõedényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája: élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik.

  • Egyre bõvül a marihuána orvosi felhasználásainak listája

    A marihuána orvosi felhasználásainak listája folyamatosan bõvül. A természetes termékekkel foglalkozó folyóirat, a The Journal of Natural Products nemrég közölt egy tanulmányt, amelyben fõbb pontokban ismertette a kannabinoidoknak nevezett molekulafajták újonnan kimutatott antibiotikus hatását.

    A kutatók úgy vélik, hogy a kannabinoidok erõteljes antibiotikus hatásuk miatt bevethetõk az MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococus aureus) és más olyan szuperbaktériumok elleni harcban, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak.