Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

A testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg. Az biztos, hogy szükségünk van kalciumra, különben a szervezet a csontokból fogja elvonni, hogy az idegrendszer megfelelően működhessen. Mivel azonban a test nem tudja előállítani, részben az elfogyasztott ételekből, részben táplálékkiegészítő készítményekből kell bejuttatni a szervezetbe, méghozzá a nemnek és az életkornak megfelelő mennyiségben.

Kevesen tudják, hogy kalcium nélkül nem dobogna a szívünk, hiszen a szívizomsejteket dobbanásra készteti azáltal, hogy behatol és rákapaszkodik a szívizomrostokra, így váltva ki az összehúzódást.A szíven kívül az érrendszernek is szüksége van kalciumra, egyes tanulmányok szerint azok, akik nem visznek be elegendő kalciumot a szervezetükbe, nagyobb eséllyel szenvednek magas vérnyomástól, azok pedig, akik már küzdenek vele, az orvos által elrendelt vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett kalciummal is kordában tarthatják vérnyomásukat. A kalcium ezen túl a véralvadásban is nélkülözhetetlen szerepet játszik.

A fogyni vágyóknak szintén érdemes foglalkozniuk a kalciumbevitelükkel, ugyanis friss kutatások szerint elősegíti a súlyvesztést. Egy tanulmány szerint a kalcium az energia egy részét zsír helyett hővé alakítja, illetve részben hatástalanítja a kalcitriol nevű, zsírképződésért felelős hormont.

A kalcium talán leginkább az ép fogsorban és a csontozatban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről ismert. A szervezetünkben található kalcium nagy része a fogakban és csontokban raktározódik el, ha pedig balesetet szenvedünk, a kalciumnak köszönhető, hogy a törött csontok összeforrnak. Ezért nagyon fontos, hogy elegendő mennyiséggel vigyünk be, különösen olyan időszakokban, mint a serdülőkor, amikor a csontok még növekszenek, valamint időskorban, amikor gyengébbek és törékenyebbek lesznek. A terhesség, valamint a menopauza szintén olyan periódus, amikor nagyobb kalciummennyiségre van szüksége a szervezetnek.A WHO 2002-es ajánlása szerint a napi ajánlott kalciummennyiség:

- kamaszkorban (10–18 éves korig) 1300 mg,
- a nőknek 19 éves kortól a menopauzáig 1000 mg (terhesség alatt 1200 mg), a menopauza alatt 1300 mg,
- a férfiaknak 19 és 65 éves kor között 1000 mg, 65 év felett pedig 1300 mg.

A kalcium mellett a D-vitamin is elengedhetetlen, hiszen szükség van rá ahhoz, hogy a kalcium felszívódjon a bélből. Szervezetünk kordában tartja a sejtek és a vér kalciumtartalmát, és azt is szabályozza, hogy a felesleg kiürüljön a vizelettel. Kalciumhiány esetén a szervezet a csontokból vonja ki az ásványi anyagot, hogy a vér állandó kalciumszintje fennmaradjon, ez azonban veszélyes lehet, mert ha túl nagy mennyiség válik ki a csontokból, oszteoporózis, más néven csontritkulás alakulhat ki. Ennek egyik mellékhatása a meggyengült csontok fokozott törékenysége.

A tünetek között megtalálható a hajlott testtartás, a magasság csökkenése, a kezdetben csak időnként, később egyre gyakrabban jelentkező hátfájás, végül pedig a csonttörések. A tünetek jelentkezése előtt azonban érdemes csontsűrűség mérésre menni, amellyel még idejében nyakon csíphetjük a csontritkulást. Az egyik leggyakoribb vizsgálati módszer az oszteodenzitometriás (ODM) készülékkel végzett mérés.

Más módszereket is alkalmaznak még, de közös bennük, hogy az általuk kibocsátott energia, amely lehet ultrahang vagy röntgensugár is, gyengébbé válik, ha csontszöveten halad át. A nagyobb sűrűségű csontok jobban elnyelik a sugárzást, mint a kisebb sűrűségűek, így az orvos könnyen megállapíthatja, hogy fennáll-e a csontritkulás veszélye.